
Nem mindennel értenek egyet. A tanulók érdeklődéssel követik az oktatásügyi minisztérium reformintézkedéseit. Képünk illusztráció
Fotó: Haáz Vince
Tízből hat diák nem ért egyet azzal, ahogy módosítaná az új tanügyi törvénytervezet az érettségi vizsgát – derül ki a World Vision Románia alapítvány átfogó közvélemény-kutatásából. A kevert tantárgyú, közös írásbeli verte ki a legtöbb diáknál a biztosítékot és az, hogy az 5–8. osztály tanulmányi átlaga nem számítana a 9. osztályba felvételizéskor.
2022. augusztus 19., 10:562022. augusztus 19., 10:56
2022. augusztus 19., 11:472022. augusztus 19., 11:47
Több mint ezer általános és középiskolás diák körében végezte a felmérést a World Vision Románia, a megkérdezett diákok 52 százaléka vidéki, 19 százaléka kisvárosi és 29 százaléka nagyvárosi volt. Kiderült, hogy
A felmérés egyik legfontosabb eredménye volt, hogy tízből haton nem értenek egyet a közös írásbelivel, ahol román nyelvből, matematikából, természettudományokból, történelemből, földrajzból és társadalomtudományokból válogatnák össze a tételt. Ugyanakkor tízből hét diák azt szeretné, hogy maradjon kötelező vizsgatárgy a szaktantárgy.
Hasonló nemtetszés fogadta azt a tervet is, hogy az 5–8. osztály tanulmányi átlaga ezentúl nem számítana be a felvételijegybe – tízből hat tanuló (59 százalék) nem ért egyet ezzel, 35 százalékuk tartja jó iránynak.
A tervezet többek között azt is előírja, hogy a főgimnáziumok felvételi vizsgát hirdethetnek. A megkérdezettek 44 százaléka úgy gondolja, hogy ez esetben csökkennének a hátrányos helyzetű gyerekek bejutási esélyei, míg 37 százalék szerint a többiekkel egyenlő esélyekkel indulnának.
A felmérésben részt vevők több mint háromnegyede (77 százalék) azt szeretné, hogy a szexuális nevelés legyen kötelező tantárgy, 18 százalék nem tartja szükségesnek ezt.
A felmérés eredményei jól mutatják a diákok általános véleményét Szabó Szabolcs szerint is. A Maros Megyei Magyar Diákszövetség tiszteletbeli elnöke a diákok azon nagy részével ért egyet, akik
„Inkább sokkal jobban kellene összpontosítani arra, ami a diákoknak jobban megy, s nem arra fókuszálni, hogy minden menjen nekik. Ráadásul az, hogy kötelező lenne ezekből a tantárgyakból mindenkinek érettségizni, az elveszi a választás lehetőségét, ami jó a mostani érettségi rendszerben” – magyarázta Szabó Szabolcs.
Jelenleg ugyanis az van, hogy a szaknak megfelelő kötelező és a szaknak megfelelő választható tantárgyakból kell érettségizzenek a 12. osztályosok, vagyis
„Teljesen igazuk van azoknak is, akik nem értenek egyet azzal, hogy nem számít az 5–8. osztály átlaga a 9. osztályba való felvételizéskor. Akkor miért tanul a diák? Azért, hogy a nyolcadik végén 3–4 tantárgyból kisérettségizzen, és az alapján jusson be középiskolába? Ha nem is sokat, de valamennyit kellene számítson, mert
De ez a legnagyobb baja a romániai oktatási rendszernek, hogy demotivál, ahelyett, hogy motiválna, azaz cselekvésre ösztönözne” – fogalmazta meg Szabó Szabolcs, aki úgy véli, hogy a diákok motiválása mellett meg kellene kapni azt is, hogyan lesz diákközpontú az oktatási rendszer, csak úgy lesz lényegi változás.
A tervezetben persze vannak jó dolgok is, a digitalizálás és a szexuális oktatás része például – tette hozzá Szabó Szabolcs, aki szerint a diákok többsége szeretné, hogy a korosztályának megfelelő szexuális nevelésben részesüljön, mert
„Le kellene dönteni a tabukat és elgondolkodni azon, hogy melyik jobb, ha a diák titokban a neten olvas utána a szexualitás témájának, amikor odakerül, vagy már van fogalma a dologról, mert előtte már kapott szexuális nevelést.”
Szabó Szabolcs úgy véli, a tanügyi reformot ebben a formában nem fogják elfogadni, és reméli, hogy az említett részeken változtatnak majd. Ők például tavaly a Maros Megyei Magyar Diákszövetséggel benyújtottak egy kerettanterv-módosítási javaslatot. Szerepelt benne a diákközpontúság, a motiválás kérdése, de az is, hogy
Megfogalmazták a heti két testnevelésóra szükségességét, de azt is, hogy iskolán kívüli sporttevékenységekkel lehessen úgymond kiváltani a tornaórát – sorolta.
Sulyok Tamás jogi eszközök alkalmazásával is harcolni fog a maradásáért, és azzal vádolta meg az új kormányfőt, hogy összeesküvést sző az állami intézmények feletti ellenőrzés megszerzésére.
Ilie Bolojan PNL-elnök szombaton benyújtotta jelöltségét a pártelnöki tisztségre, amiről a Nemzeti Liberális Párt (PNL) vasárnapi rendkívüli kongresszusa dönt.
Péntek délben a napenergia fedezte Románia villamosenergia-fogyasztásának mintegy 70 százalékát, ez azonban nem jelentett olcsóbb áramot a fogyasztóknak – állapította meg elemzésében Dumitru Chisăliță, az Intelligens Energia Egyesület (AEI) elnöke.
Tájékoztatót tartottak pénteken Sepsiszentgyörgyön az elektronikus nyomkövető fontosságáról, valamint a családon belüli erőszak áldozatainak elérhető segítségnyújtási lehetőségeiről.
Harminc köbméter faanyag eredetét nem tudta igazolni az a kereskedelmi cég, amelyet pénteken ellenőriztek a Hargita megyei rendőrök. A fát elkobozták, és 6000 lej értékben szabtak ki bírságot.
Sárga jelzésű hőségriasztást adott ki szombaton az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) 15 megyére, köztük Maros megyére is. Székelyföld többi részét egyelőre nem érinti a kánikula, záporok és zivatarok azonban előfordulhatnak.
A Richter-skála szerint 3-as erősségű földrengés történt szombaton 5 óra 37 perckor Buzău megyében, Vrancea szeizmikus térségben – közölte az országos földfizikai intézet (INCDFP).
Felvásárolták a legnagyobb árbevételű, magyar tulajdonosi hátterű székelyföldi üzletláncot, a Merkúrt - írja a Progresiv kiskereskedelmi szakportál nyomán az MTI.
Adrian Veștea kijelölt miniszterelnök péntek este a Facebook-oldalán bejelentette, hogy nem indul a Nemzeti Liberális Párt (PNL) elnöki tisztségéért a vasárnapi kongresszuson, mert nem akarja legitimálni „azt a demokrácia látszatát keltő színjátékot.
Nicușor Dan pénteken kijelentette, hogy egyes európai vezetőkkel is tárgyalt a romániai politikai válságról, és ismertette velük az általa legvalószínűbbnek tartott forgatókönyveket.
szóljon hozzá!