
Nem mindennel értenek egyet. A tanulók érdeklődéssel követik az oktatásügyi minisztérium reformintézkedéseit. Képünk illusztráció
Fotó: Haáz Vince
Tízből hat diák nem ért egyet azzal, ahogy módosítaná az új tanügyi törvénytervezet az érettségi vizsgát – derül ki a World Vision Románia alapítvány átfogó közvélemény-kutatásából. A kevert tantárgyú, közös írásbeli verte ki a legtöbb diáknál a biztosítékot és az, hogy az 5–8. osztály tanulmányi átlaga nem számítana a 9. osztályba felvételizéskor.
2022. augusztus 19., 10:562022. augusztus 19., 10:56
2022. augusztus 19., 11:472022. augusztus 19., 11:47
Több mint ezer általános és középiskolás diák körében végezte a felmérést a World Vision Románia, a megkérdezett diákok 52 százaléka vidéki, 19 százaléka kisvárosi és 29 százaléka nagyvárosi volt. Kiderült, hogy
A felmérés egyik legfontosabb eredménye volt, hogy tízből haton nem értenek egyet a közös írásbelivel, ahol román nyelvből, matematikából, természettudományokból, történelemből, földrajzból és társadalomtudományokból válogatnák össze a tételt. Ugyanakkor tízből hét diák azt szeretné, hogy maradjon kötelező vizsgatárgy a szaktantárgy.
Hasonló nemtetszés fogadta azt a tervet is, hogy az 5–8. osztály tanulmányi átlaga ezentúl nem számítana be a felvételijegybe – tízből hat tanuló (59 százalék) nem ért egyet ezzel, 35 százalékuk tartja jó iránynak.
A tervezet többek között azt is előírja, hogy a főgimnáziumok felvételi vizsgát hirdethetnek. A megkérdezettek 44 százaléka úgy gondolja, hogy ez esetben csökkennének a hátrányos helyzetű gyerekek bejutási esélyei, míg 37 százalék szerint a többiekkel egyenlő esélyekkel indulnának.
A felmérésben részt vevők több mint háromnegyede (77 százalék) azt szeretné, hogy a szexuális nevelés legyen kötelező tantárgy, 18 százalék nem tartja szükségesnek ezt.
A felmérés eredményei jól mutatják a diákok általános véleményét Szabó Szabolcs szerint is. A Maros Megyei Magyar Diákszövetség tiszteletbeli elnöke a diákok azon nagy részével ért egyet, akik
„Inkább sokkal jobban kellene összpontosítani arra, ami a diákoknak jobban megy, s nem arra fókuszálni, hogy minden menjen nekik. Ráadásul az, hogy kötelező lenne ezekből a tantárgyakból mindenkinek érettségizni, az elveszi a választás lehetőségét, ami jó a mostani érettségi rendszerben” – magyarázta Szabó Szabolcs.
Jelenleg ugyanis az van, hogy a szaknak megfelelő kötelező és a szaknak megfelelő választható tantárgyakból kell érettségizzenek a 12. osztályosok, vagyis
„Teljesen igazuk van azoknak is, akik nem értenek egyet azzal, hogy nem számít az 5–8. osztály átlaga a 9. osztályba való felvételizéskor. Akkor miért tanul a diák? Azért, hogy a nyolcadik végén 3–4 tantárgyból kisérettségizzen, és az alapján jusson be középiskolába? Ha nem is sokat, de valamennyit kellene számítson, mert
De ez a legnagyobb baja a romániai oktatási rendszernek, hogy demotivál, ahelyett, hogy motiválna, azaz cselekvésre ösztönözne” – fogalmazta meg Szabó Szabolcs, aki úgy véli, hogy a diákok motiválása mellett meg kellene kapni azt is, hogyan lesz diákközpontú az oktatási rendszer, csak úgy lesz lényegi változás.
A tervezetben persze vannak jó dolgok is, a digitalizálás és a szexuális oktatás része például – tette hozzá Szabó Szabolcs, aki szerint a diákok többsége szeretné, hogy a korosztályának megfelelő szexuális nevelésben részesüljön, mert
„Le kellene dönteni a tabukat és elgondolkodni azon, hogy melyik jobb, ha a diák titokban a neten olvas utána a szexualitás témájának, amikor odakerül, vagy már van fogalma a dologról, mert előtte már kapott szexuális nevelést.”
Szabó Szabolcs úgy véli, a tanügyi reformot ebben a formában nem fogják elfogadni, és reméli, hogy az említett részeken változtatnak majd. Ők például tavaly a Maros Megyei Magyar Diákszövetséggel benyújtottak egy kerettanterv-módosítási javaslatot. Szerepelt benne a diákközpontúság, a motiválás kérdése, de az is, hogy
Megfogalmazták a heti két testnevelésóra szükségességét, de azt is, hogy iskolán kívüli sporttevékenységekkel lehessen úgymond kiváltani a tornaórát – sorolta.
Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök csütörtökön kijelentette, hogy jövő héten újraindulhat az Országos Kataszteri Hivatal (ANCPI) kibertámadás miatt leállt tevékenysége.
Nőtt a bejelentett családon belüli erőszakos esetek száma Hargita megyében: az év első felében 261 bűncselekményt jegyeztek, szemben a tavalyi azonos időszak 199 esetével. A rendőrség szerint az áldozatok nagyobb bizalommal fordulnak a hatóságokhoz.
Újabb két korszerű és környezetbarát bölcsődét adtak csütörtökön át Hargita megyében. Az új intézmények Siménfalván, valamint Csíkszentgyörgy községben, Csíkbánkfalván épültek.
A természettudományok és a matematika-informatika szakokra volt a legnehezebb idén bejutni a nyolcadik osztályt végzetteknek Székelyföldön. A magyar tagozaton 8,80 volt a legmagasabb utolsó bejutási átlag az egyik székelyföldi líceumban.
A Henley Passport Index júliusi adatai szerint a román útlevél a 11. helyen áll a világon, ami Románia eddigi legjobb helyezése ebben a rangsorban – közölte csütörtökön a Facebook-oldalán Cătălin Predoiu ügyvivő belügyminiszter.
Aláírták a gyergyószentmiklósi Mobilitás 2 projekt kivitelezési szerződését, így augusztusban kezdődhetnek a munkálatok. A közel 15 millió lejes beruházás többek között útfelújítást, új járdákat, parkolókat és zöldfelületek rendezését is magában foglalja.
Több mint 23 köbméter, eredetét igazoló okmányok nélküli faanyagot találtak a rendőrök egy Hargita megyei erdészeti vállalkozásnál végzett ellenőrzés során. Az érintett cégre 10 ezer lejes bírságot szabtak ki, a faanyagot pedig elkobozták.
Alexandru Rogobete szociáldemokrata (PSD) képviselő csütörtökön a Facebook-oldalán bejelentette, hogy módosító javaslatot nyújtott be, amellyel mentesítené az egészségügyet a létszámstop alól.
Több mint száz alkohol és drogtesztet végzett a közúti rendőrség Tusványos első két napján, azonban mindegyik eredménye negatív lett. Műszaki meghibásodások miatt azonban kilenc sofőrt büntettek összesen valamivel több mint 5 ezer lejes bírsággal.
A magyar autonómiatörekvések jelenéről és jövőjéről vitáztak Tusványos második napján politikusok, jogászok és nemzetpolitikai szereplők. A beszélgetés középpontjában Székelyföld, Vajdaság és az európai kisebbségvédelem állt.
szóljon hozzá!