
Nem mindennel értenek egyet. A tanulók érdeklődéssel követik az oktatásügyi minisztérium reformintézkedéseit. Képünk illusztráció
Fotó: Haáz Vince
Tízből hat diák nem ért egyet azzal, ahogy módosítaná az új tanügyi törvénytervezet az érettségi vizsgát – derül ki a World Vision Románia alapítvány átfogó közvélemény-kutatásából. A kevert tantárgyú, közös írásbeli verte ki a legtöbb diáknál a biztosítékot és az, hogy az 5–8. osztály tanulmányi átlaga nem számítana a 9. osztályba felvételizéskor.
2022. augusztus 19., 10:562022. augusztus 19., 10:56
2022. augusztus 19., 11:472022. augusztus 19., 11:47
Több mint ezer általános és középiskolás diák körében végezte a felmérést a World Vision Románia, a megkérdezett diákok 52 százaléka vidéki, 19 százaléka kisvárosi és 29 százaléka nagyvárosi volt. Kiderült, hogy
A felmérés egyik legfontosabb eredménye volt, hogy tízből haton nem értenek egyet a közös írásbelivel, ahol román nyelvből, matematikából, természettudományokból, történelemből, földrajzból és társadalomtudományokból válogatnák össze a tételt. Ugyanakkor tízből hét diák azt szeretné, hogy maradjon kötelező vizsgatárgy a szaktantárgy.
Hasonló nemtetszés fogadta azt a tervet is, hogy az 5–8. osztály tanulmányi átlaga ezentúl nem számítana be a felvételijegybe – tízből hat tanuló (59 százalék) nem ért egyet ezzel, 35 százalékuk tartja jó iránynak.
A tervezet többek között azt is előírja, hogy a főgimnáziumok felvételi vizsgát hirdethetnek. A megkérdezettek 44 százaléka úgy gondolja, hogy ez esetben csökkennének a hátrányos helyzetű gyerekek bejutási esélyei, míg 37 százalék szerint a többiekkel egyenlő esélyekkel indulnának.
A felmérésben részt vevők több mint háromnegyede (77 százalék) azt szeretné, hogy a szexuális nevelés legyen kötelező tantárgy, 18 százalék nem tartja szükségesnek ezt.
A felmérés eredményei jól mutatják a diákok általános véleményét Szabó Szabolcs szerint is. A Maros Megyei Magyar Diákszövetség tiszteletbeli elnöke a diákok azon nagy részével ért egyet, akik
„Inkább sokkal jobban kellene összpontosítani arra, ami a diákoknak jobban megy, s nem arra fókuszálni, hogy minden menjen nekik. Ráadásul az, hogy kötelező lenne ezekből a tantárgyakból mindenkinek érettségizni, az elveszi a választás lehetőségét, ami jó a mostani érettségi rendszerben” – magyarázta Szabó Szabolcs.
Jelenleg ugyanis az van, hogy a szaknak megfelelő kötelező és a szaknak megfelelő választható tantárgyakból kell érettségizzenek a 12. osztályosok, vagyis
„Teljesen igazuk van azoknak is, akik nem értenek egyet azzal, hogy nem számít az 5–8. osztály átlaga a 9. osztályba való felvételizéskor. Akkor miért tanul a diák? Azért, hogy a nyolcadik végén 3–4 tantárgyból kisérettségizzen, és az alapján jusson be középiskolába? Ha nem is sokat, de valamennyit kellene számítson, mert
De ez a legnagyobb baja a romániai oktatási rendszernek, hogy demotivál, ahelyett, hogy motiválna, azaz cselekvésre ösztönözne” – fogalmazta meg Szabó Szabolcs, aki úgy véli, hogy a diákok motiválása mellett meg kellene kapni azt is, hogyan lesz diákközpontú az oktatási rendszer, csak úgy lesz lényegi változás.
A tervezetben persze vannak jó dolgok is, a digitalizálás és a szexuális oktatás része például – tette hozzá Szabó Szabolcs, aki szerint a diákok többsége szeretné, hogy a korosztályának megfelelő szexuális nevelésben részesüljön, mert
„Le kellene dönteni a tabukat és elgondolkodni azon, hogy melyik jobb, ha a diák titokban a neten olvas utána a szexualitás témájának, amikor odakerül, vagy már van fogalma a dologról, mert előtte már kapott szexuális nevelést.”
Szabó Szabolcs úgy véli, a tanügyi reformot ebben a formában nem fogják elfogadni, és reméli, hogy az említett részeken változtatnak majd. Ők például tavaly a Maros Megyei Magyar Diákszövetséggel benyújtottak egy kerettanterv-módosítási javaslatot. Szerepelt benne a diákközpontúság, a motiválás kérdése, de az is, hogy
Megfogalmazták a heti két testnevelésóra szükségességét, de azt is, hogy iskolán kívüli sporttevékenységekkel lehessen úgymond kiváltani a tornaórát – sorolta.
A kabinet csütörtöki ülésén első olvasatban megvitatott sürgősségi kormányrendeletet értelmében a fiatalok, a kiszolgáltatott helyzetű személyek és a tartósan munkanélküliek munkaerőpiacra való belépésének támogatását célzó intézkedéseket hoz a kormány.
Legkésőbb év végéig be kell üzemelni az uniós támogatással kiépült Hargita megyei integrált hulladékgazdálkodási rendszer begyűjtési és szállítási szolgáltatását, amelyre csütörtökön írták alá a szerződést a nyertes konzorciummal.
Gyorsabb, precízebb diagnosztizálásra ad módot a korszerűen felszerelt patológiai laboratórium, amelyet 9,1 millió lejes európai uniós támogatásból bővített ki modern orvosi eszközökkel a Csíkszeredai Megyei Sürgősségi Kórház.
Őrizetbe vették csütörtökön András volt yorki herceget, a brit uralkodó öccsét közfeladatot ellátó személy által elkövetett kötelezettségszegés gyanújával.
A vizes hó súlya miatt leszakadt ágak és kidőlt fák többnyire az áramellátásban okoztak üzemzavarokat Hargita megyében, de rövid ideig a közlekedést is akadályozta egy útra dőlt fa.
Románia már nem pusztán tranzitország a kábítószer-kereskedelemben, hanem egyre inkább célországgá és fogyasztói piaccá vált – derül ki a szervezett bűnözés és terrorizmus elleni ügyészség (DIICOT) 2025-ös tevékenységi beszámolójából.
Március 16-áig várják a jelöléseket lakosságtól a város 2026-os Pro Urbe díjára Kézdivásárhelyen.
Az elmúlt napok szélsőséges időjárása 23 megyében, 172 településen és a fővárosban is jelentős károkat okozott, az időjárási helyzet ráadásul nem javul: az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) csütörtökön újabb figyelmeztetést adott ki.
Tavaly a nyers adatok szerint 8 százalékkal nőtt az építőipari termelés volumene Romániában 2024-hez képest – közölte csütörtökön az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Nem fognak csökkenni a katonai nyugdíjak, mint ahogyan a katonák fizetése és egyéb juttatásaik sem – jelentette ki szerda este Radu Miruță védelmi miniszter.
szóljon hozzá!