
Nem mindennel értenek egyet. A tanulók érdeklődéssel követik az oktatásügyi minisztérium reformintézkedéseit. Képünk illusztráció
Fotó: Haáz Vince
Tízből hat diák nem ért egyet azzal, ahogy módosítaná az új tanügyi törvénytervezet az érettségi vizsgát – derül ki a World Vision Románia alapítvány átfogó közvélemény-kutatásából. A kevert tantárgyú, közös írásbeli verte ki a legtöbb diáknál a biztosítékot és az, hogy az 5–8. osztály tanulmányi átlaga nem számítana a 9. osztályba felvételizéskor.
2022. augusztus 19., 10:562022. augusztus 19., 10:56
2022. augusztus 19., 11:472022. augusztus 19., 11:47
Több mint ezer általános és középiskolás diák körében végezte a felmérést a World Vision Románia, a megkérdezett diákok 52 százaléka vidéki, 19 százaléka kisvárosi és 29 százaléka nagyvárosi volt. Kiderült, hogy
A felmérés egyik legfontosabb eredménye volt, hogy tízből haton nem értenek egyet a közös írásbelivel, ahol román nyelvből, matematikából, természettudományokból, történelemből, földrajzból és társadalomtudományokból válogatnák össze a tételt. Ugyanakkor tízből hét diák azt szeretné, hogy maradjon kötelező vizsgatárgy a szaktantárgy.
Hasonló nemtetszés fogadta azt a tervet is, hogy az 5–8. osztály tanulmányi átlaga ezentúl nem számítana be a felvételijegybe – tízből hat tanuló (59 százalék) nem ért egyet ezzel, 35 százalékuk tartja jó iránynak.
A tervezet többek között azt is előírja, hogy a főgimnáziumok felvételi vizsgát hirdethetnek. A megkérdezettek 44 százaléka úgy gondolja, hogy ez esetben csökkennének a hátrányos helyzetű gyerekek bejutási esélyei, míg 37 százalék szerint a többiekkel egyenlő esélyekkel indulnának.
A felmérésben részt vevők több mint háromnegyede (77 százalék) azt szeretné, hogy a szexuális nevelés legyen kötelező tantárgy, 18 százalék nem tartja szükségesnek ezt.
A felmérés eredményei jól mutatják a diákok általános véleményét Szabó Szabolcs szerint is. A Maros Megyei Magyar Diákszövetség tiszteletbeli elnöke a diákok azon nagy részével ért egyet, akik
„Inkább sokkal jobban kellene összpontosítani arra, ami a diákoknak jobban megy, s nem arra fókuszálni, hogy minden menjen nekik. Ráadásul az, hogy kötelező lenne ezekből a tantárgyakból mindenkinek érettségizni, az elveszi a választás lehetőségét, ami jó a mostani érettségi rendszerben” – magyarázta Szabó Szabolcs.
Jelenleg ugyanis az van, hogy a szaknak megfelelő kötelező és a szaknak megfelelő választható tantárgyakból kell érettségizzenek a 12. osztályosok, vagyis
„Teljesen igazuk van azoknak is, akik nem értenek egyet azzal, hogy nem számít az 5–8. osztály átlaga a 9. osztályba való felvételizéskor. Akkor miért tanul a diák? Azért, hogy a nyolcadik végén 3–4 tantárgyból kisérettségizzen, és az alapján jusson be középiskolába? Ha nem is sokat, de valamennyit kellene számítson, mert
De ez a legnagyobb baja a romániai oktatási rendszernek, hogy demotivál, ahelyett, hogy motiválna, azaz cselekvésre ösztönözne” – fogalmazta meg Szabó Szabolcs, aki úgy véli, hogy a diákok motiválása mellett meg kellene kapni azt is, hogyan lesz diákközpontú az oktatási rendszer, csak úgy lesz lényegi változás.
A tervezetben persze vannak jó dolgok is, a digitalizálás és a szexuális oktatás része például – tette hozzá Szabó Szabolcs, aki szerint a diákok többsége szeretné, hogy a korosztályának megfelelő szexuális nevelésben részesüljön, mert
„Le kellene dönteni a tabukat és elgondolkodni azon, hogy melyik jobb, ha a diák titokban a neten olvas utána a szexualitás témájának, amikor odakerül, vagy már van fogalma a dologról, mert előtte már kapott szexuális nevelést.”
Szabó Szabolcs úgy véli, a tanügyi reformot ebben a formában nem fogják elfogadni, és reméli, hogy az említett részeken változtatnak majd. Ők például tavaly a Maros Megyei Magyar Diákszövetséggel benyújtottak egy kerettanterv-módosítási javaslatot. Szerepelt benne a diákközpontúság, a motiválás kérdése, de az is, hogy
Megfogalmazták a heti két testnevelésóra szükségességét, de azt is, hogy iskolán kívüli sporttevékenységekkel lehessen úgymond kiváltani a tornaórát – sorolta.
A keddi cotroceni-i konzultációk után egy pártközi megállapodáson alapuló kisebbségi kormány körvonalazódik, amelynek a megalakítását fel kell gyorsítani – közölte kedd este Nicușor Dan.
A kiskérődző-pestis elleni immunválaszt, azaz antitestek jelenlétét igazolták a laborvizsgálatok két különböző Hargita megyei legelőtesten tartott juhok néhány példányában. Az egyelőre még rejtély, hogy miként kerülhettek kapcsolatba a kórokozóval.
Több mint 2,25 milliárd euró érkezett Románia számlájára az országos helyreállítási terv PNRR keretében benyújtott negyedik kifizetési kérelem alapján – jelentette be kedden a Facebook-oldalán Dragoș Pîslaru.
Vegyék ki a barnamedvét a szigorúan védett fajok kategóriájából, és rugalmasabb kezelést tegyenek lehetővé azokban a tagállamokban, ahol a faj nem veszélyeztetett – ezekkel a kérésekkel fordult az Európai Bizottsághoz Tánczos Barna.
Kelemen Hunor RMDSZ-elnök a Nicușor Dan államfővel folytatott keddi egyeztetések után kijelentette, hogy két kisebbségikormány-változat képzelhető el, harmadik lehetőségként pedig egy „nagyon szűk többségű” kormány.
Jóváhagyta a Versenytanács a Carrefour Románia Pavăl Holding általi felvásárlását.
Tóvá alakult a marosvásárhelyi sürgősségi kórház mögötti parkoló a hétfő esti felhőszakadás után. A területre több környező telekről és a Molter Károly utcából is odafolyik az esővíz, ezért a leparkolt autók között nehéz bejutni a kórházba.
Az Európai Bizottság (EB) 2,25 milliárd eurót folyósított kedden Romániának az országos helyreállítási tervhez (PNRR) kapcsolódó negyedik kifizetési kérelem alapján.
A Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) elnöke, George Simion a keddi cotroceni-i konzultációk után kijelentette, hogy pártja nélkül nem lehet kormányt alakítani.
A Szociáldemokrata Párt (PSD) tájékoztatta kedden az államfőt, hogy készen áll vállalni a kormányzást – nyilatkozta Sorin Grindeanu pártelnök a Nicușor Dannal a Cotroceni-palotában folytatott keddi egyeztetés után.
szóljon hozzá!