
Balról jobbra: Süket Levente Mátyás, Péter Balázs István, Czirják Ottó és Sándor Botond. Iskolájukat képviselik a kordon élén
Fotó: Gecse Noémi
Múltja van annak, hogy a csíkszeredai Segítő Mária Római Katolikus Gimnázium négy végzős diákja viszi a csíksomlyói pünkösdi búcsús menet élén az egyházi ünnep jelképeit: a labarumot és a kisbazilika-jelvényt. Bemutatjuk a feladatra kiválasztott tanulókat.
2017. június 02., 21:222017. június 02., 21:22
Süket Levente Mátyás társadalomtudományok szakos diáknak jutott a legnehezebb feladat, ő viszi majd a több mint 20 kilogrammos győzelmi zászlót a kegytemplomtól a nyeregig. „Nagyon meghűltem, de úgy érzem, hogy az ember életében ez egy kimagasló alkalom, hiszen
Az ember, ha elgyengülve is, de minden erejét összeszedve ki tudja vinni a labarumot” – válaszolta a csíksomlyói diák arra a kérdésünkre, hogy felkészült-e erre a „megmérettetésre”. Elmondta azt is, már végigjárták az útvonalat, hogy tudják, mire számítsanak. A laborifernek, azaz zászlóvivőnek kiválasztott tanuló hozzáfűzte, kitüntetésnek tartja, hogy fontos szerepet tölthet be az összmagyarság egyik legnagyobb, régi múltra visszanyúló vallási ünnepén.
Sándor Botond, a másik laborifer, a gimnázium természettudományok szakos diákja arról beszélt, hogy tanulmányi átlaga helyett inkább az iskolában való közösségi tevékenységei, versenyeredményei miatt választhatták arra, hogy visszafelé ő hozhatja a labarumot. „Ez pozitív visszajelzés számomra, hogy a négy évet az iskolában nem »hátradőlve« töltöttem el. Már kilencedikesként hallottam arról, hogy az iskola diákjai szokták vinni a labarumot, és
– mondta a csíktaplocai tanuló.
Péter Balázs István szintén természettudományok szakos diák, ő facigerként segíti majd a labarumvivőket. „Eredetileg a facigernek az volt a feladata, hogy díszes ruhába öltözve támogassa a két labarumvivőt” – magyarázta a csíkszeredai végzős tanuló, hozzátéve, hogy ma már a díszes ruha helyett székely népviseletben viszik az egyházi ereklyéket.
– fogalmazott.
Czirják Ottó, a teológiaosztály végzős tanulója a pápai kisbazilika-jelvényt viszi majd a körmenet élén. A csíkmadarasi diák úgy fogalmazott, hogy nagyon örül ennek a feladatnak, és felemelőnek érzi, hogy ezt az iskolai közösség nevében teljesítheti. Nemcsak számára, hanem
Tamás Levente, a gimnázium igazgatója elmondta, az egyházi jelképeket vivő tanulókat a tantestület választja ki tanulmányi eredményeik, magatartásbeli érdemeik, valamint közösségi szerepvállalásaik alapján. „Az iskola számára öröm, hogy ilyenkor szolgálatunkkal segíthetünk a búcsú lebonyolításában. Diákjaink a kordon kialakításában vesznek részt, viszik az egyházi jelvényeket, ugyanakkor a nyereg berendezésében, az áldoztatási, gyóntatási helyszínek kijelölésében is segítenek, a Salvator-kápolnánál szintén az iskola kórusa énekel” – osztotta meg az intézményvezető, hozzátéve, a búcsú alatt nemcsak szolgálnak, hanem egyúttal ünnepelnek is, a régi hagyományhoz csatlakozva.
A labarum
A csíksomlyói kegytemplom és a búcsú értékes tárgyai közé tartozik a főoltár bal oldalán található labarum, amelyet a nép labóriumnak nevez. A labarum az ókorban, Nagy Konstantin (306–337) római császár idején hadizászló, a győzelem jelképe volt. A mostani labarumot a pünkösdszombati körmenetet vezető főpapság és papság előtt viszik – írják a Csíksomlyó.ro oldalon. A díszes kelmével bevont méhkas alakú jelvényt a csíkszeredai Segítő Mária Római Katolikus Gimnázium legjobb végzős diákjai szokták vinni.
Ma 16 óráig regisztrálhatnak a magyarországi lakcímmel nem rendelkező választópolgárok az áprilisi országgyűlési választásra; jelenleg csaknem 492 ezren szerepelnek a levélben szavazók névjegyzékében.
Szerdán a parlament plénuma elé kerül vitára a 2026-os állami büdzsétervezet, miután a képviselőház és a szenátus illetékes szakbizottságai, majd a költségvetési bizottságok is megvitatták és elkészítették véleményezéseiket.
Jelentős eltérés volt Székelyudvarhely és Csíkszereda reggeli hőmérséklete között: a Hargitai megyeszékhely tovább tartja keddi dobogós helyét és szerdán hajnalban is is az ország leghidegebb lakott települései között maradt.
Anyanyelvből mérik fel a nemzeti kisebbségekhez tartozó diákok tudását szerdán, a nyolcadikosok próba-képességvizsgájának harmadik napján
Erősebben ösztönözné az állam a sérülékenyebb munkavállalói kategóriákba tartozók alkalmazását. Új támogatásokat hagytak jóvá, több, már meglévőt módosítottak – ezek között szigorítások is vannak –, a kérdés már csak az, hogy lesz-e pénz mindegyikre.
Mozgásban is láthatjuk a decemberben mozikba kerülő harmadik, Dűne-filmet, ugyanis kijött hozzá az első – meglehetősen akciódús – előzetes.
Románia népessége 1991 óta fogy, a jelenség háttere mögött a gazdasági bizonytalanságnál mélyebb okok húzódnak meg: késői házasságkötés, átalakuló életformák, de egy különös székelyföldi jelenségre is felhívta a figyelmet Horváth István szociológus.
Az adóhatóság (ANAF) alkalmazottjának adta ki magát egy csaló, és egy gyulafehérvári cégvezetőn keresztül 86 ezer lejjel rövidített meg egy vállalkozást. A 49 éves női vállalkozó hozzáférést biztosított a csalónak egy laptophoz és egy mobilhoz is.
A közlekedési minisztérium idén szerény összegből gazdálkodik, és a nyári költségvetés-kiigazításkor további forrásokra lesz szükség a folyamatban lévő és az új beruházások finanszírozásához – jelentette ki kedden Ciprian Șerban közlekedési miniszter.
A tömbházas életforma próbára teszi a türelmet. Míg Sepsiszentgyörgyön a „szomszéd jóléte” is zavaró lehet, Kézdivásárhelyen a felelőtlen állattartás és a parkolási káosz adja a legtöbb munkát a helyi rendőröknek.
szóljon hozzá!