
Balról jobbra: Süket Levente Mátyás, Péter Balázs István, Czirják Ottó és Sándor Botond. Iskolájukat képviselik a kordon élén
Fotó: Gecse Noémi
Múltja van annak, hogy a csíkszeredai Segítő Mária Római Katolikus Gimnázium négy végzős diákja viszi a csíksomlyói pünkösdi búcsús menet élén az egyházi ünnep jelképeit: a labarumot és a kisbazilika-jelvényt. Bemutatjuk a feladatra kiválasztott tanulókat.
2017. június 02., 21:222017. június 02., 21:22
Süket Levente Mátyás társadalomtudományok szakos diáknak jutott a legnehezebb feladat, ő viszi majd a több mint 20 kilogrammos győzelmi zászlót a kegytemplomtól a nyeregig. „Nagyon meghűltem, de úgy érzem, hogy az ember életében ez egy kimagasló alkalom, hiszen
Az ember, ha elgyengülve is, de minden erejét összeszedve ki tudja vinni a labarumot” – válaszolta a csíksomlyói diák arra a kérdésünkre, hogy felkészült-e erre a „megmérettetésre”. Elmondta azt is, már végigjárták az útvonalat, hogy tudják, mire számítsanak. A laborifernek, azaz zászlóvivőnek kiválasztott tanuló hozzáfűzte, kitüntetésnek tartja, hogy fontos szerepet tölthet be az összmagyarság egyik legnagyobb, régi múltra visszanyúló vallási ünnepén.
Sándor Botond, a másik laborifer, a gimnázium természettudományok szakos diákja arról beszélt, hogy tanulmányi átlaga helyett inkább az iskolában való közösségi tevékenységei, versenyeredményei miatt választhatták arra, hogy visszafelé ő hozhatja a labarumot. „Ez pozitív visszajelzés számomra, hogy a négy évet az iskolában nem »hátradőlve« töltöttem el. Már kilencedikesként hallottam arról, hogy az iskola diákjai szokták vinni a labarumot, és
– mondta a csíktaplocai tanuló.
Péter Balázs István szintén természettudományok szakos diák, ő facigerként segíti majd a labarumvivőket. „Eredetileg a facigernek az volt a feladata, hogy díszes ruhába öltözve támogassa a két labarumvivőt” – magyarázta a csíkszeredai végzős tanuló, hozzátéve, hogy ma már a díszes ruha helyett székely népviseletben viszik az egyházi ereklyéket.
– fogalmazott.
Czirják Ottó, a teológiaosztály végzős tanulója a pápai kisbazilika-jelvényt viszi majd a körmenet élén. A csíkmadarasi diák úgy fogalmazott, hogy nagyon örül ennek a feladatnak, és felemelőnek érzi, hogy ezt az iskolai közösség nevében teljesítheti. Nemcsak számára, hanem
Tamás Levente, a gimnázium igazgatója elmondta, az egyházi jelképeket vivő tanulókat a tantestület választja ki tanulmányi eredményeik, magatartásbeli érdemeik, valamint közösségi szerepvállalásaik alapján. „Az iskola számára öröm, hogy ilyenkor szolgálatunkkal segíthetünk a búcsú lebonyolításában. Diákjaink a kordon kialakításában vesznek részt, viszik az egyházi jelvényeket, ugyanakkor a nyereg berendezésében, az áldoztatási, gyóntatási helyszínek kijelölésében is segítenek, a Salvator-kápolnánál szintén az iskola kórusa énekel” – osztotta meg az intézményvezető, hozzátéve, a búcsú alatt nemcsak szolgálnak, hanem egyúttal ünnepelnek is, a régi hagyományhoz csatlakozva.
A labarum
A csíksomlyói kegytemplom és a búcsú értékes tárgyai közé tartozik a főoltár bal oldalán található labarum, amelyet a nép labóriumnak nevez. A labarum az ókorban, Nagy Konstantin (306–337) római császár idején hadizászló, a győzelem jelképe volt. A mostani labarumot a pünkösdszombati körmenetet vezető főpapság és papság előtt viszik – írják a Csíksomlyó.ro oldalon. A díszes kelmével bevont méhkas alakú jelvényt a csíkszeredai Segítő Mária Római Katolikus Gimnázium legjobb végzős diákjai szokták vinni.
Törvényjavaslatot nyújtott be az RMDSZ, amely szerint a jelenlegi 292 lejes gyermekpénzt 100 lejre csökkentenék, a fennmaradó összeget pedig „jelenléti ösztöndíjként” csak a rendszeresen iskolába járók kapnák meg, további 50 lejjel kiegészítve.
A Román Nemzeti Bank (BNR) szerdán 5,1004 lej/euró hivatalos árfolyamot jelentett be, ez pedig az első alkalom az elmúlt egy évben, hogy az európai valuta átlépte az 5,1 lejes pszichológiai küszöböt.
Hamarosan érkeznek az európai uniós források Magyarországra – közölte Magyar Péter leendő miniszterelnök, miután egyeztetett Ursula von der Leyennel, az Európai Bizottság elnökével szerdán Brüsszelben.
Első házként elfogadta szerdán a szenátus azt a törvénytervezetet, amely lehetővé teszi a középiskolák számára, hogy igazgatótanácsi döntéssel betiltsák a mobiltelefonok használatát az iskolában.
Belép a román piacra a Normal dán kiskereskedelmi vállalat – írja az MTI a profit.ro gazdasági portál információ alapján.
Az alkotmánybíróság szerdai döntése szerint sérti az alkotmányt az a törvénytervezet, amely szerint a romániai kluboknak a hivatalos mérkőzéseken legalább 40 százalékban hazai sportolókat kell szerepeltetniük a 2026–2027-es szezontól.
Április 29-én elhunyt Czegő Zoltán (1938–2026) költő, író, újságíró – közölte a szerző halálhírét a Magyar Írószövetség. A több elismerést kapott szerző számos verseskötete, elbeszélése, novellája, regénye és publicisztikája jelent meg.
Az alkotmánybíróság szerdán közölte, hogy helyt adott a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) beadványának és alkotmányellenesnek nyilvánította a közszolgálati televízió és rádió vezetőtanácsi tagjainak kinevezéséről szóló parlamenti határozatokat.
Nagy mennyiségű szemetet dobott ki a csíkszeredai Suta-tó mellett, ötvenezer lejes bírságot kapott érte egy helyi cég, amelyet nemrég sikerült azonosítania a Csíkszeredai Helyi Rendőrségnek.
A gyimesbükki Fejér Sándor joggal nevezhette magát a sors kegyeltjének, hiszen a csodával határos módon maradt életben a Bilibók-tetőn, s került messzi földre. Idegenből hazaküldött levelei a szülőföldszeretet szépirodalmi igényű megnyilvánulásai.
szóljon hozzá!