
Balról jobbra: Süket Levente Mátyás, Péter Balázs István, Czirják Ottó és Sándor Botond. Iskolájukat képviselik a kordon élén
Fotó: Gecse Noémi
Múltja van annak, hogy a csíkszeredai Segítő Mária Római Katolikus Gimnázium négy végzős diákja viszi a csíksomlyói pünkösdi búcsús menet élén az egyházi ünnep jelképeit: a labarumot és a kisbazilika-jelvényt. Bemutatjuk a feladatra kiválasztott tanulókat.
2017. június 02., 21:222017. június 02., 21:22
Süket Levente Mátyás társadalomtudományok szakos diáknak jutott a legnehezebb feladat, ő viszi majd a több mint 20 kilogrammos győzelmi zászlót a kegytemplomtól a nyeregig. „Nagyon meghűltem, de úgy érzem, hogy az ember életében ez egy kimagasló alkalom, hiszen
Az ember, ha elgyengülve is, de minden erejét összeszedve ki tudja vinni a labarumot” – válaszolta a csíksomlyói diák arra a kérdésünkre, hogy felkészült-e erre a „megmérettetésre”. Elmondta azt is, már végigjárták az útvonalat, hogy tudják, mire számítsanak. A laborifernek, azaz zászlóvivőnek kiválasztott tanuló hozzáfűzte, kitüntetésnek tartja, hogy fontos szerepet tölthet be az összmagyarság egyik legnagyobb, régi múltra visszanyúló vallási ünnepén.
Sándor Botond, a másik laborifer, a gimnázium természettudományok szakos diákja arról beszélt, hogy tanulmányi átlaga helyett inkább az iskolában való közösségi tevékenységei, versenyeredményei miatt választhatták arra, hogy visszafelé ő hozhatja a labarumot. „Ez pozitív visszajelzés számomra, hogy a négy évet az iskolában nem »hátradőlve« töltöttem el. Már kilencedikesként hallottam arról, hogy az iskola diákjai szokták vinni a labarumot, és
– mondta a csíktaplocai tanuló.
Péter Balázs István szintén természettudományok szakos diák, ő facigerként segíti majd a labarumvivőket. „Eredetileg a facigernek az volt a feladata, hogy díszes ruhába öltözve támogassa a két labarumvivőt” – magyarázta a csíkszeredai végzős tanuló, hozzátéve, hogy ma már a díszes ruha helyett székely népviseletben viszik az egyházi ereklyéket.
– fogalmazott.
Czirják Ottó, a teológiaosztály végzős tanulója a pápai kisbazilika-jelvényt viszi majd a körmenet élén. A csíkmadarasi diák úgy fogalmazott, hogy nagyon örül ennek a feladatnak, és felemelőnek érzi, hogy ezt az iskolai közösség nevében teljesítheti. Nemcsak számára, hanem
Tamás Levente, a gimnázium igazgatója elmondta, az egyházi jelképeket vivő tanulókat a tantestület választja ki tanulmányi eredményeik, magatartásbeli érdemeik, valamint közösségi szerepvállalásaik alapján. „Az iskola számára öröm, hogy ilyenkor szolgálatunkkal segíthetünk a búcsú lebonyolításában. Diákjaink a kordon kialakításában vesznek részt, viszik az egyházi jelvényeket, ugyanakkor a nyereg berendezésében, az áldoztatási, gyóntatási helyszínek kijelölésében is segítenek, a Salvator-kápolnánál szintén az iskola kórusa énekel” – osztotta meg az intézményvezető, hozzátéve, a búcsú alatt nemcsak szolgálnak, hanem egyúttal ünnepelnek is, a régi hagyományhoz csatlakozva.
A labarum
A csíksomlyói kegytemplom és a búcsú értékes tárgyai közé tartozik a főoltár bal oldalán található labarum, amelyet a nép labóriumnak nevez. A labarum az ókorban, Nagy Konstantin (306–337) római császár idején hadizászló, a győzelem jelképe volt. A mostani labarumot a pünkösdszombati körmenetet vezető főpapság és papság előtt viszik – írják a Csíksomlyó.ro oldalon. A díszes kelmével bevont méhkas alakú jelvényt a csíkszeredai Segítő Mária Római Katolikus Gimnázium legjobb végzős diákjai szokták vinni.
Gördülékenyen zajlik a levélszavazatok átvétele a Csíkszeredai Főkonzulátuson, ahol a választókat hosszabbított nyitvatartással, személyes segítséggel és rugalmas megoldásokkal is segítik, hogy mindenki érvényesen és határidőn belül adhassa le voksát.
Ismét jegyezhetők hétfőtől a Tezaur államkötvények – közölte a pénzügyminisztérium. Az április 6. és május 8. között kibocsátott 1, 3 és 5 éves futamidejű állampapírok évi 6,5, 7 és 7,5 százalékot kamatoznak.
Erdőcsinádon, de más Maros-menti településen is húsvét szombatján szalaggal díszített fenyőágak kerülnek a lányos házak kerítéseire. De nemcsak kedveskednek a fiatalok, huncutságból éjszaka elviszik a kapukat, az udvaron levő mozdítható tárgyakat.
A barcasági Apácán a húsvéti kakaslövés éppúgy része az ünnepnek, mint a szemetelés és kapulopás, a piros tojás és a locsolkodás. A hagyomány világszinten egyedülálló, a jelképes bosszúállással több évszázados sérelemre emlékeznek.
Ilie Bolojan miniszterelnök áldott ünnepeket kívánt a katolikus és protestáns híveknek, akik április 5-én ünneplik a húsvétot.
Románia NATO-hoz vezető útja azon a mély meggyőződésen alapult, hogy az ország a demokrácia, a szabadság és a jogállamiság közösségéhez akar tartozni – üzente vasárnap Nicușor Dan a szövetség alapító okirata aláírásának 77. évfordulója alkalmából.
XVI. Leó pápa húsvétvasárnapi beszédében bejelentette, hogy április 11-re imavirrasztást hirdet meg a békéért. A pápa mindenkit arra szólított fel, csatlakozzon az imához.
A levélben szavazó választópolgárok, akik nem kapták meg postai úton a levélcsomagjukat, hétfőtől személyesen kérhetik annak pótlását a külképviseleteken vagy országgyűlési egyéni választókerületi választási irodákban.
Tizennyolc éves, ittasan vezető sofőrt is lekapcsoltak a Hargita megyei rendőrök a húsvéti ünnepek során.
Az Országos Nyugdíjpénztár (CNPP) vasárnap közölt adatai szerint februárban 11 898 személynek folyósítottak különnyugdíjat, 40-nel többnek, mint előző hónapban.
szóljon hozzá!