
Balról jobbra: Süket Levente Mátyás, Péter Balázs István, Czirják Ottó és Sándor Botond. Iskolájukat képviselik a kordon élén
Fotó: Gecse Noémi
Múltja van annak, hogy a csíkszeredai Segítő Mária Római Katolikus Gimnázium négy végzős diákja viszi a csíksomlyói pünkösdi búcsús menet élén az egyházi ünnep jelképeit: a labarumot és a kisbazilika-jelvényt. Bemutatjuk a feladatra kiválasztott tanulókat.
2017. június 02., 21:222017. június 02., 21:22
Süket Levente Mátyás társadalomtudományok szakos diáknak jutott a legnehezebb feladat, ő viszi majd a több mint 20 kilogrammos győzelmi zászlót a kegytemplomtól a nyeregig. „Nagyon meghűltem, de úgy érzem, hogy az ember életében ez egy kimagasló alkalom, hiszen
Az ember, ha elgyengülve is, de minden erejét összeszedve ki tudja vinni a labarumot” – válaszolta a csíksomlyói diák arra a kérdésünkre, hogy felkészült-e erre a „megmérettetésre”. Elmondta azt is, már végigjárták az útvonalat, hogy tudják, mire számítsanak. A laborifernek, azaz zászlóvivőnek kiválasztott tanuló hozzáfűzte, kitüntetésnek tartja, hogy fontos szerepet tölthet be az összmagyarság egyik legnagyobb, régi múltra visszanyúló vallási ünnepén.
Sándor Botond, a másik laborifer, a gimnázium természettudományok szakos diákja arról beszélt, hogy tanulmányi átlaga helyett inkább az iskolában való közösségi tevékenységei, versenyeredményei miatt választhatták arra, hogy visszafelé ő hozhatja a labarumot. „Ez pozitív visszajelzés számomra, hogy a négy évet az iskolában nem »hátradőlve« töltöttem el. Már kilencedikesként hallottam arról, hogy az iskola diákjai szokták vinni a labarumot, és
– mondta a csíktaplocai tanuló.
Péter Balázs István szintén természettudományok szakos diák, ő facigerként segíti majd a labarumvivőket. „Eredetileg a facigernek az volt a feladata, hogy díszes ruhába öltözve támogassa a két labarumvivőt” – magyarázta a csíkszeredai végzős tanuló, hozzátéve, hogy ma már a díszes ruha helyett székely népviseletben viszik az egyházi ereklyéket.
– fogalmazott.
Czirják Ottó, a teológiaosztály végzős tanulója a pápai kisbazilika-jelvényt viszi majd a körmenet élén. A csíkmadarasi diák úgy fogalmazott, hogy nagyon örül ennek a feladatnak, és felemelőnek érzi, hogy ezt az iskolai közösség nevében teljesítheti. Nemcsak számára, hanem
Tamás Levente, a gimnázium igazgatója elmondta, az egyházi jelképeket vivő tanulókat a tantestület választja ki tanulmányi eredményeik, magatartásbeli érdemeik, valamint közösségi szerepvállalásaik alapján. „Az iskola számára öröm, hogy ilyenkor szolgálatunkkal segíthetünk a búcsú lebonyolításában. Diákjaink a kordon kialakításában vesznek részt, viszik az egyházi jelvényeket, ugyanakkor a nyereg berendezésében, az áldoztatási, gyóntatási helyszínek kijelölésében is segítenek, a Salvator-kápolnánál szintén az iskola kórusa énekel” – osztotta meg az intézményvezető, hozzátéve, a búcsú alatt nemcsak szolgálnak, hanem egyúttal ünnepelnek is, a régi hagyományhoz csatlakozva.
A labarum
A csíksomlyói kegytemplom és a búcsú értékes tárgyai közé tartozik a főoltár bal oldalán található labarum, amelyet a nép labóriumnak nevez. A labarum az ókorban, Nagy Konstantin (306–337) római császár idején hadizászló, a győzelem jelképe volt. A mostani labarumot a pünkösdszombati körmenetet vezető főpapság és papság előtt viszik – írják a Csíksomlyó.ro oldalon. A díszes kelmével bevont méhkas alakú jelvényt a csíkszeredai Segítő Mária Római Katolikus Gimnázium legjobb végzős diákjai szokták vinni.
Csatlakozva az országos szintű energiatakarékossági mozgalomhoz – amelyre az energiaügyi minisztérium kérte fel a lakosságot és a nagyfogyasztókat –, a sepsiszentgyörgyi önkormányzat is visszafogja energiafogyasztását.
Magyar Menyasszony címmel nyílt kiállítás a székelyudvarhelyi Haáz Rezső Múzeumban, ahol nem csak az elmúlt 500 év menyasszonyi ruháit, levelezéseket tekinthetik meg az érdeklődők, hanem történetekkel is gazdagodnak.
Elkezdődött a pótérettségi írásbeli szakasza: Székelyföldön majdnem kétezer diák vizsgázik. Hétfőn a román írásbelivel kezdik. Egy romántanár tanácsokat is ad a román nyelv gyakorlásához, amelyhez elengedhetetlen az élő román beszéd gyakorlása.
Nicușor Dan államfő pénteken visszaküldte a parlamentnek újratárgyalásra a 2026-ban 859 barnamedve megelőző célú kilövését lehetővé tevő törvényt.
A kormány pénteken megteremtette a jogalapot arra, hogy a Transelectrica az országos villamosenergia-diszpécserszolgálaton keresztül augusztus 31-éig biztonsági intézkedéseket rendeljen el, ha ezt a villamosenergia-rendszer helyzete indokolja.
Medvebiztos hulladéktárolókat helyezett ki Gyergyószentmiklós önkormányzata a 4-es kilométerként ismert üdülőövezetben. Ezzel már jól bevált példát követnek, és a medvék mellett az illegális hulladéklerakást is visszaszorítanák.
A helyreállítási forrásokból elkülönített összeg kimerüléséig ingyenes marad az első elektronikus személyi igazolvány kiállítása. Az erről szóló határozatot pénteki ülésén fogadta el a kormány.
A Richter-skála szerint 3,2-as erősségű földrengés történt pénteken 14 óra 23 perckor Buzău megyében, Vrancea szeizmikus térségben – közölte az országos földfizikai intézet (INCDFP).
Újabb harminc nappal meghosszabbította a bányakatasztrófa miatti vészhelyzetet Parajdon a helyi katasztrófavédelmi bizottság.
A Duna vízhozama Báziásnál, ahol a folyam belép Romániába, pénteken továbbra is 1400 köbméter másodpercenként, amely az 1985-ben jegyzett történelmi mélypontnak felel meg – közölte pénteken az Országos Hidrológiai és Vízgazdálkodási Intézet (INHGA).
szóljon hozzá!