Hirdetés
Hirdetés

Ódzkodnak az oltástól az oktatási rendszerben dolgozók

Kezdődik az oltáskampány második szakasza, amelyre a pedagógusok is iratkozhatnak, mint kulcsfontosságú ágazatban dolgozók •  Fotó: Varga György/MTI

Kezdődik az oltáskampány második szakasza, amelyre a pedagógusok is iratkozhatnak, mint kulcsfontosságú ágazatban dolgozók

Fotó: Varga György/MTI

Az oktatási rendszerben dolgozó teljes személyzetnek kevesebb mint a fele oltatná be magát koronavírus ellen a székelyföldi megyékben, derült ki az oktatási minisztérium utasítására elvégzett igényfelmérésen. Az oltásigénylők aránya a Maros megyei oktatási rendszerben dolgozók körében a legmagasabb, Hargita és Kovászna megye között néhány százalékos a különbség.

Széchely István

2021. január 17., 22:022021. január 17., 22:02

2021. január 17., 22:092021. január 17., 22:09

Az oktatási minisztérium csütörtök délutánra kérte be a megyei tanfelügyelőségektől a koronavírus elleni védőoltásra vonatkozó igényfelmérések adatait, ugyanis az oltáskampány második fázisában az oktatási rendszerben dolgozók kérhetik a vakcina beadását. Az elvégzett felmérés nem csak a pedagógusokra, hanem minden személyzeti kategóriára kiterjedt.

Maros megye vezet

A három székelyföldi megye közül Maros megyében mondott igent a legtöbb tanügyi alkalmazott a védőoltás beadására vonatkozó kérdésre. Amint azt érdeklődésünkre Illés Ildikó, Maros megye helyettes főtanfelügyelője kevéssel az igényfelmérési eredmények véglegesítése előtt elmondta, néhány iskolától még nem kapták meg az adatokat, de

nagyjából 50 százalékos az arány, tehát a megye oktatási rendszerében dolgozóknak mintegy a fele be szeretné oltatni magát koronavírus ellen.

A válaszadók többi részére sem az a jellemző, hogy elutasítják a védőoltást, inkább csak bizonytalanok, így várhatóan nőni fog az arány amikor elkezdődik az oltások beadása és bizonyossá válik, hogy biztonságos az oltóanyag – vélekedett a helyettes főtanfelügyelő. Illés Ildikó az adatokkal kapcsolatban még elmondta, az igényfelmérés csak egy szám szerinti jegyzék, nem név szerint összesítették a válaszokat. Az oktatási rendszerben egyébként a különböző személyzeti kategóriák közül a pedagógusok körében a legmagasabb az oltásigénylők aránya, ezt erősítették meg mindhárom megyében.

„Ez semmire nem kötelez senkit”

Hargita megyében valamivel kevesebb, mint 33 százalék az oltásigénylők száma az oktatási rendszerben dolgozó teljes személyzet esetében, a pedagógusok körében ez az arány kissé túllépi a 34 százalékot – tájékoztatott Demeter Levente, Hargita megye főtanfelügyelője. „Ez egy hajlandósági felmérés. Arra szolgál, hogy a tanügyminisztériumban lássák, hogy körülbelül milyen vakcinaszámmal kell számoljanak.

Idézet
Ez semmire nem kötelez senkit, ha valaki nemet mondott, akkor is beoltathatja magát, ha igent mondott, akkor is megtagadhatja

– magyarázta a főtanfelügyelő. Az oktatási miniszternek az igényfelmérés előzetes adatai alapján adott nyilatkozata szerint országosan 50 százalék körüli az oltási hajlandóság a tanügyi rendszerben dolgozók körében, ez alapján Hargita megye az országos átlag alatt van – közölte Demeter Levente.

Hirdetés

A választ nem kellett megindokolni

Kovászna megyében 29 százalékos az oltásigénylők aránya a tanügyi rendszerben dolgozó teljes személyzet körében. A pedagógusok körében ez az arány valamivel magasabb, 31 százalékos – számolt be az összesítés eredményéről és az azon belüli részarányról Kiss Imre, Kovászna megyei főtanfelügyelő. Elmondta viszont, hogy ez az eredmény a pillanatnyi hajlandóságot mutatja, „később nyilván sokaknak változna a hozzáállása”. „Tájékozódott mindenki, erre rengeteg lehetőség van: az oltáskampányról tájékoztató honlap a tanfelügyelőség honlapjáról is elérhető, de az iskolákba is elküldtük” – magyarázta Kiss Imre, hozzáfűzve, hogy

a választ nem kellett megindokolják a megkérdezettek, a tanfelügyelőség is csak a számszerűsített válaszokat ismeri.

Mérlegelik az eredményt

Az oltási kampány második szakaszára péntektől kezdődően lehet előjegyeztetni. Sorin Câmpeanu oktatási miniszter a napokban egy tévéműsorban úgy nyilatkozott, hogy az egyetem előtti oktatásban dolgozó tanárok mintegy fele szeretné beoltatni magát, illetve az egyetemi oktatóknak több mint 60 százaléka egyetért az oltással. Az utóbbiak között nem szerepelnek azok az orvosi egyetemeken tanító pedagógusok, akik már beoltatták magukat egészségügyi dogozók lévén, így valószínűleg még nagyobb az oltással egyetértő egyetemi tanárok aránya.

Idézet
A válaszok, amelyeket az oktatási rendszer 340 ezer alkalmazottjától szeretnénk kapni, nem jelentenek jogi oltási kötelezettséget, csak azért érdekelnek a válaszok, hogy meg tudjuk tervezni a beoltáshoz szükséges dózisok számát

– hangsúlyozta Cîmpeanu. Hozzátette, a teljes oktatási rendszer szintjén mintegy 200 ezer alkalmazott ért eddig egyet a Covid-19 elleni oltóanyag beadatásával. A minisztérium január ötödikén tette közzé az oltás-kérdést a közoktatás alkalmazottai számára, és kilátásba helyezte azt is, hogy

az iskolák újranyitásával kapcsolatos döntésben is mérlegelni fogják a felmérés eredményét.

Decemberben még kevesebben akarták

A pedagógusok oltással kapcsolatos felvilágosításának szükségességét december óta ismerték az oktatási minisztérium szakemberei, amikor a Spiru Haret oktatási szakszervezet 13 356 tanár részvételével végzett felmérése nagyon alacsony százalékot mutatott a tanárok oltási-hajlandóságát tekintve. Az Edupedu.ro oktatási hírportál szerint 56,3 százalékuk mondta, hogy nem ért egyet a Covid-19 elleni oltással. Emellett 43,2 százalékuk válaszolta azt, hogy vissza akar térni az iskolába, és szemtől szemben tanítana az oltási kampány megkezdése előtt. Az oktatási miniszter felkérte az összes iskolát, tanfelügyelőséget és egyetemet, hogy saját honlapjukon tegyék közzé a COVID-19 elleni védőoltásokkal foglalkozó Nemzeti Információs Platform linkjét a pedagógusok tájékoztatásának érdekében.

Hirdetés
2 hozzászólás Hozzászólások
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. július 14., kedd

Két időpontot is felvetett Bolojan az esetleges előre hozott választásokról

Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök kijelentette, hogy ha a parlamenti pártok nem jutnak megállapodásra a politikai válság feloldásáról, azaz egy új kormány megalakításáról, akkor előre hozott választásokkal kell számolni idén ősszel vagy jövő tavasszal.

Két időpontot is felvetett Bolojan az esetleges előre hozott választásokról
Hirdetés
2026. július 14., kedd

A székelyföldi megyéket is érinti az újabb viharriasztás

Elsőfokú viharriasztást adott ki kedden az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) a hegyvidékre, többek között Hargita, Kovászna és Maros megye nagy részére is.

A székelyföldi megyéket is érinti az újabb viharriasztás
2026. július 14., kedd

A Világbank is részt vett a közalkalmazotti bértörvény tervezetének kidolgozásában

Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök kijelentette, hogy a bértörvény – még ha nem is tökéletes – lehetővé teszi a PNRR-ből származó források lehívását, valamint a közszféra egyensúlytalanságainak kijavítására irányuló folyamat elindítását.

A Világbank is részt vett a közalkalmazotti bértörvény tervezetének kidolgozásában
2026. július 14., kedd

Egyre kevesebb helyen lehet készpénzzel számlát fizetni

Beszűkültek a készpénzes számlafizetési lehetőségek az utóbbi hónapokban, miután több üzletben megszűnt a PayPointon keresztüli befizetés. A változás leginkább azokat érinti hátrányosan, akik nem használnak bankkártyát, internetes szolgáltatásokat.

Egyre kevesebb helyen lehet készpénzzel számlát fizetni
Hirdetés
2026. július 13., hétfő

Nicușor Dan kihirdette a törvényt: a bányászjárás áldozatai havi 5000 lej kártérítésre lesznek jogosultak

A Nicușor Dan államelnök által hétfőn kihirdetett és jövő évtől hatályos törvény értelmében az 1990. június 13-15-i bányászjárás áldozatai havi 5000 lej kártérítésre, ingyenes orvosi ellátásra és kezelésekre jogosultak.

Nicușor Dan kihirdette a törvényt: a bányászjárás áldozatai havi 5000 lej kártérítésre lesznek jogosultak
2026. július 13., hétfő

Egy tömbházlakás konyhájában csaptak fel a lángok Székelyudvarhelyen

Több személyt kellett megelőzési céllal kimenekíteni egy székelyudvarhelyi tömbházból hétfőn délután, miután lángok csaptak fel az egyik lakrész konyhájában. A tűz anyagi kárral járt – közli a Hargita megyei tűzoltóság.

Egy tömbházlakás konyhájában csaptak fel a lángok Székelyudvarhelyen
2026. július 13., hétfő

Tűzszüneti kormányt javasolt Kelemen Hunor

Kelemen Hunor RMDSZ-elnök hétfőn közölte, hogy a Cotroceni-palotában tartott délelőtti egyeztetéseken „tűzszüneti” kormány megalakítására tett javaslatot, figyelembe véve, hogy lehetetlen jelenleg egy „kényelmes parlamenti többség” létrehozása.

Tűzszüneti kormányt javasolt Kelemen Hunor
Hirdetés
2026. július 13., hétfő

Elfogadta az Országgyűlés az alaptörvény módosítását, megszűnik Sulyok Tamás köztársasági elnök megbízatása

Elfogadta az Országgyűlés hétfőn az alaptörvény tizenhetedik módosítását, amelynek értelmében a hatálybalépést követő napon Sulyok Tamás köztársasági elnök megbízatása megszűnik.

Elfogadta az Országgyűlés az alaptörvény módosítását, megszűnik Sulyok Tamás köztársasági elnök megbízatása
2026. július 13., hétfő

Két romániai hegymászó vesztette életét az Alpokban

Két román állampolgárságú hegymászó életét vesztette az olaszországi Gran Paradiso-hegységben, miután egy gleccserszakadékba zuhantak – jelentették be hétfőn az olasz hegyimentők az ANSA hírügynökség szerint.

Két romániai hegymászó vesztette életét az Alpokban
2026. július 13., hétfő

Hat medve ijesztett rá kilenc turistára a széphavasi kápolnánál – végül a csendőrök segítettek

Hat medve ijesztett rá kilenc román, magyar és ausztrál nemzetiségű turistára hétfőn délután a Gyimesfelsőlok területén lévő széphavasi Szentlélek-kápolnánál – tájékoztat a Hargita Megyei Csendőr-főkapitányság.

Hat medve ijesztett rá kilenc turistára a széphavasi kápolnánál – végül a csendőrök segítettek
Hirdetés