Hirdetés
Hirdetés

Ódzkodnak az oltástól az oktatási rendszerben dolgozók

Kezdődik az oltáskampány második szakasza, amelyre a pedagógusok is iratkozhatnak, mint kulcsfontosságú ágazatban dolgozók •  Fotó: Varga György/MTI

Kezdődik az oltáskampány második szakasza, amelyre a pedagógusok is iratkozhatnak, mint kulcsfontosságú ágazatban dolgozók

Fotó: Varga György/MTI

Az oktatási rendszerben dolgozó teljes személyzetnek kevesebb mint a fele oltatná be magát koronavírus ellen a székelyföldi megyékben, derült ki az oktatási minisztérium utasítására elvégzett igényfelmérésen. Az oltásigénylők aránya a Maros megyei oktatási rendszerben dolgozók körében a legmagasabb, Hargita és Kovászna megye között néhány százalékos a különbség.

Széchely István

2021. január 17., 22:022021. január 17., 22:02

2021. január 17., 22:092021. január 17., 22:09

Az oktatási minisztérium csütörtök délutánra kérte be a megyei tanfelügyelőségektől a koronavírus elleni védőoltásra vonatkozó igényfelmérések adatait, ugyanis az oltáskampány második fázisában az oktatási rendszerben dolgozók kérhetik a vakcina beadását. Az elvégzett felmérés nem csak a pedagógusokra, hanem minden személyzeti kategóriára kiterjedt.

Maros megye vezet

A három székelyföldi megye közül Maros megyében mondott igent a legtöbb tanügyi alkalmazott a védőoltás beadására vonatkozó kérdésre. Amint azt érdeklődésünkre Illés Ildikó, Maros megye helyettes főtanfelügyelője kevéssel az igényfelmérési eredmények véglegesítése előtt elmondta, néhány iskolától még nem kapták meg az adatokat, de

nagyjából 50 százalékos az arány, tehát a megye oktatási rendszerében dolgozóknak mintegy a fele be szeretné oltatni magát koronavírus ellen.

A válaszadók többi részére sem az a jellemző, hogy elutasítják a védőoltást, inkább csak bizonytalanok, így várhatóan nőni fog az arány amikor elkezdődik az oltások beadása és bizonyossá válik, hogy biztonságos az oltóanyag – vélekedett a helyettes főtanfelügyelő. Illés Ildikó az adatokkal kapcsolatban még elmondta, az igényfelmérés csak egy szám szerinti jegyzék, nem név szerint összesítették a válaszokat. Az oktatási rendszerben egyébként a különböző személyzeti kategóriák közül a pedagógusok körében a legmagasabb az oltásigénylők aránya, ezt erősítették meg mindhárom megyében.

„Ez semmire nem kötelez senkit”

Hargita megyében valamivel kevesebb, mint 33 százalék az oltásigénylők száma az oktatási rendszerben dolgozó teljes személyzet esetében, a pedagógusok körében ez az arány kissé túllépi a 34 százalékot – tájékoztatott Demeter Levente, Hargita megye főtanfelügyelője. „Ez egy hajlandósági felmérés. Arra szolgál, hogy a tanügyminisztériumban lássák, hogy körülbelül milyen vakcinaszámmal kell számoljanak.

Idézet
Ez semmire nem kötelez senkit, ha valaki nemet mondott, akkor is beoltathatja magát, ha igent mondott, akkor is megtagadhatja

– magyarázta a főtanfelügyelő. Az oktatási miniszternek az igényfelmérés előzetes adatai alapján adott nyilatkozata szerint országosan 50 százalék körüli az oltási hajlandóság a tanügyi rendszerben dolgozók körében, ez alapján Hargita megye az országos átlag alatt van – közölte Demeter Levente.

Hirdetés

A választ nem kellett megindokolni

Kovászna megyében 29 százalékos az oltásigénylők aránya a tanügyi rendszerben dolgozó teljes személyzet körében. A pedagógusok körében ez az arány valamivel magasabb, 31 százalékos – számolt be az összesítés eredményéről és az azon belüli részarányról Kiss Imre, Kovászna megyei főtanfelügyelő. Elmondta viszont, hogy ez az eredmény a pillanatnyi hajlandóságot mutatja, „később nyilván sokaknak változna a hozzáállása”. „Tájékozódott mindenki, erre rengeteg lehetőség van: az oltáskampányról tájékoztató honlap a tanfelügyelőség honlapjáról is elérhető, de az iskolákba is elküldtük” – magyarázta Kiss Imre, hozzáfűzve, hogy

a választ nem kellett megindokolják a megkérdezettek, a tanfelügyelőség is csak a számszerűsített válaszokat ismeri.

Mérlegelik az eredményt

Az oltási kampány második szakaszára péntektől kezdődően lehet előjegyeztetni. Sorin Câmpeanu oktatási miniszter a napokban egy tévéműsorban úgy nyilatkozott, hogy az egyetem előtti oktatásban dolgozó tanárok mintegy fele szeretné beoltatni magát, illetve az egyetemi oktatóknak több mint 60 százaléka egyetért az oltással. Az utóbbiak között nem szerepelnek azok az orvosi egyetemeken tanító pedagógusok, akik már beoltatták magukat egészségügyi dogozók lévén, így valószínűleg még nagyobb az oltással egyetértő egyetemi tanárok aránya.

Idézet
A válaszok, amelyeket az oktatási rendszer 340 ezer alkalmazottjától szeretnénk kapni, nem jelentenek jogi oltási kötelezettséget, csak azért érdekelnek a válaszok, hogy meg tudjuk tervezni a beoltáshoz szükséges dózisok számát

– hangsúlyozta Cîmpeanu. Hozzátette, a teljes oktatási rendszer szintjén mintegy 200 ezer alkalmazott ért eddig egyet a Covid-19 elleni oltóanyag beadatásával. A minisztérium január ötödikén tette közzé az oltás-kérdést a közoktatás alkalmazottai számára, és kilátásba helyezte azt is, hogy

az iskolák újranyitásával kapcsolatos döntésben is mérlegelni fogják a felmérés eredményét.

Decemberben még kevesebben akarták

A pedagógusok oltással kapcsolatos felvilágosításának szükségességét december óta ismerték az oktatási minisztérium szakemberei, amikor a Spiru Haret oktatási szakszervezet 13 356 tanár részvételével végzett felmérése nagyon alacsony százalékot mutatott a tanárok oltási-hajlandóságát tekintve. Az Edupedu.ro oktatási hírportál szerint 56,3 százalékuk mondta, hogy nem ért egyet a Covid-19 elleni oltással. Emellett 43,2 százalékuk válaszolta azt, hogy vissza akar térni az iskolába, és szemtől szemben tanítana az oltási kampány megkezdése előtt. Az oktatási miniszter felkérte az összes iskolát, tanfelügyelőséget és egyetemet, hogy saját honlapjukon tegyék közzé a COVID-19 elleni védőoltásokkal foglalkozó Nemzeti Információs Platform linkjét a pedagógusok tájékoztatásának érdekében.

Hirdetés
2 hozzászólás Hozzászólások
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. szeptember 18., péntek

Búcsút mondhatunk a pecsétnek? – megreformálnák a választások lebonyolítását

Az Állandó Választási Hatóság jelentősen átalakítaná a romániai választások lebonyolítását: csökkentené a költségeket, egyszerűsítené a szavazóhelyiségek logisztikáját, megszüntetné a bélyegzők és matricák használatát, és intelligens urnákat is bevezetne.

Búcsút mondhatunk a pecsétnek? – megreformálnák a választások lebonyolítását
Hirdetés
2026. szeptember 18., péntek

Pert indított az üdülési csekkekért a Sanitas

Beperelte a Sanitas szakszervezet Hargita megyei szervezete a megyei szociális és gyermekvédelmi igazgatóságot, mert a szociális ellátórendszer alkalmazottai nem kaptak üdülési csekkeket tavaly, miközben a törvény értelmében ez járt volna nekik.

Pert indított az üdülési csekkekért a Sanitas
2026. szeptember 18., péntek

A nyugdíjpénztár szerint nincs bizonyíték arra, hogy 2,2 millió nyugdíjat rosszul számoltak ki

Az Országos Nyugdíjpénztár (CNPP) szerint a Számvevőszék 2024-es pénzügyi ellenőrzésének eredményeiből nem következik, hogy 2,2 millió nyugdíjat bizonyítottan rosszul számoltak ki.

A nyugdíjpénztár szerint nincs bizonyíték arra, hogy 2,2 millió nyugdíjat rosszul számoltak ki
2026. szeptember 18., péntek

Meghatározta az iskolai ösztöndíjak összegét a kormány

A szociális ösztöndíjakat továbbra is egész évben, a vakációk idején is folyósítják, míg a tanulmányi és a szakoktatási ösztöndíjak az oktatási időszakra, illetve egyes vizsgafelkészítési időszakokra járnak – döntött pénteki ülésén a kormány.

Meghatározta az iskolai ösztöndíjak összegét a kormány
Hirdetés
2026. szeptember 18., péntek

Székelyföldön mondta ki az Állandó Választási Hatóság elnöke az előrehozott választásról azt, ami mindannyiunkat érint

Az esetleges előrehozott parlamenti választások 160–170 millió euróba kerülhetnek – jelentette ki pénteki marosvásárhelyi sajtótájékoztatóján az Állandó Választási Hatóság (AEP) elnöke.

Székelyföldön mondta ki az Állandó Választási Hatóság elnöke az előrehozott választásról azt, ami mindannyiunkat érint
2026. szeptember 18., péntek

Teljesen átfúrták az alagutakat az A1-es sztrádánál, 2027 első felére meglehet a hiányzó kilenc kilométer

Teljes hosszában átfúrták az A1-es autópálya Marzsina és Holgya közötti szakaszán épülő alagutakat, és az év végéig a járatok betonozása is befejeződik – jelentette be pénteken a közúti infrastruktúrát kezelő országos társaság vezetője, Cristian Pistol.

Teljesen átfúrták az alagutakat az A1-es sztrádánál, 2027 első felére meglehet a hiányzó kilenc kilométer
2026. szeptember 18., péntek

Munkához látott Siegfried Mureșan, megkezdődött a kormányalakítás

Siegfried Mureșan kijelölt miniszterelnök pénteken közölte, hogy megkezdte a kormányalakítással kapcsolatos munkát, és ígéretet tett arra, hogy az eljárás minden lépéséről tájékoztatja a nyilvánosságot.

Munkához látott Siegfried Mureșan, megkezdődött a kormányalakítás
Hirdetés
2026. szeptember 18., péntek

Több építkezés, több felújítás: növekedett az építőipar teljesítménye

Az idei év első hét hónapjában a nyers adatok szerint 11,2 százalékkal, a szezonális és naptárhatásoktól megtisztított adatok szerint 8,2 százalékkal nőtt az építőipari termelés volumene Romániában az előző év azonos időszakához képest.

Több építkezés, több felújítás: növekedett az építőipar teljesítménye
2026. szeptember 18., péntek

Visszaesett a gyermekkori átoltottság Romániában

A koronavírus-járvány kezdete óta több európai országban is csökkenni kezdett a gyermekek átoltottsága, ami egyes fertőző betegségek újbóli megjelenésének veszélyével jár – hívja fel a figyelmet a The Lancet folyóiratban megjelent tanulmány.

Visszaesett a gyermekkori átoltottság Romániában
2026. szeptember 18., péntek

Földrengés volt hajnalban Hargita megye szomszédságában

A Richter-skála szerint 3,1-es erősségű földrengés történt pénteken 4 óra 9 perckor Moldva térségében, Suceava megyében – közölte az országos földfizikai intézet (INCDFP).

Földrengés volt hajnalban Hargita megye szomszédságában
Hirdetés