
Kezdődik az oltáskampány második szakasza, amelyre a pedagógusok is iratkozhatnak, mint kulcsfontosságú ágazatban dolgozók
Fotó: Varga György/MTI
Az oktatási rendszerben dolgozó teljes személyzetnek kevesebb mint a fele oltatná be magát koronavírus ellen a székelyföldi megyékben, derült ki az oktatási minisztérium utasítására elvégzett igényfelmérésen. Az oltásigénylők aránya a Maros megyei oktatási rendszerben dolgozók körében a legmagasabb, Hargita és Kovászna megye között néhány százalékos a különbség.
2021. január 17., 22:022021. január 17., 22:02
2021. január 17., 22:092021. január 17., 22:09
Az oktatási minisztérium csütörtök délutánra kérte be a megyei tanfelügyelőségektől a koronavírus elleni védőoltásra vonatkozó igényfelmérések adatait, ugyanis az oltáskampány második fázisában az oktatási rendszerben dolgozók kérhetik a vakcina beadását. Az elvégzett felmérés nem csak a pedagógusokra, hanem minden személyzeti kategóriára kiterjedt.
A három székelyföldi megye közül Maros megyében mondott igent a legtöbb tanügyi alkalmazott a védőoltás beadására vonatkozó kérdésre. Amint azt érdeklődésünkre Illés Ildikó, Maros megye helyettes főtanfelügyelője kevéssel az igényfelmérési eredmények véglegesítése előtt elmondta, néhány iskolától még nem kapták meg az adatokat, de
A válaszadók többi részére sem az a jellemző, hogy elutasítják a védőoltást, inkább csak bizonytalanok, így várhatóan nőni fog az arány amikor elkezdődik az oltások beadása és bizonyossá válik, hogy biztonságos az oltóanyag – vélekedett a helyettes főtanfelügyelő. Illés Ildikó az adatokkal kapcsolatban még elmondta, az igényfelmérés csak egy szám szerinti jegyzék, nem név szerint összesítették a válaszokat. Az oktatási rendszerben egyébként a különböző személyzeti kategóriák közül a pedagógusok körében a legmagasabb az oltásigénylők aránya, ezt erősítették meg mindhárom megyében.
Hargita megyében valamivel kevesebb, mint 33 százalék az oltásigénylők száma az oktatási rendszerben dolgozó teljes személyzet esetében, a pedagógusok körében ez az arány kissé túllépi a 34 százalékot – tájékoztatott Demeter Levente, Hargita megye főtanfelügyelője. „Ez egy hajlandósági felmérés. Arra szolgál, hogy a tanügyminisztériumban lássák, hogy körülbelül milyen vakcinaszámmal kell számoljanak.
– magyarázta a főtanfelügyelő. Az oktatási miniszternek az igényfelmérés előzetes adatai alapján adott nyilatkozata szerint országosan 50 százalék körüli az oltási hajlandóság a tanügyi rendszerben dolgozók körében, ez alapján Hargita megye az országos átlag alatt van – közölte Demeter Levente.
Kovászna megyében 29 százalékos az oltásigénylők aránya a tanügyi rendszerben dolgozó teljes személyzet körében. A pedagógusok körében ez az arány valamivel magasabb, 31 százalékos – számolt be az összesítés eredményéről és az azon belüli részarányról Kiss Imre, Kovászna megyei főtanfelügyelő. Elmondta viszont, hogy ez az eredmény a pillanatnyi hajlandóságot mutatja, „később nyilván sokaknak változna a hozzáállása”. „Tájékozódott mindenki, erre rengeteg lehetőség van: az oltáskampányról tájékoztató honlap a tanfelügyelőség honlapjáról is elérhető, de az iskolákba is elküldtük” – magyarázta Kiss Imre, hozzáfűzve, hogy
Az oltási kampány második szakaszára péntektől kezdődően lehet előjegyeztetni. Sorin Câmpeanu oktatási miniszter a napokban egy tévéműsorban úgy nyilatkozott, hogy az egyetem előtti oktatásban dolgozó tanárok mintegy fele szeretné beoltatni magát, illetve az egyetemi oktatóknak több mint 60 százaléka egyetért az oltással. Az utóbbiak között nem szerepelnek azok az orvosi egyetemeken tanító pedagógusok, akik már beoltatták magukat egészségügyi dogozók lévén, így valószínűleg még nagyobb az oltással egyetértő egyetemi tanárok aránya.
– hangsúlyozta Cîmpeanu. Hozzátette, a teljes oktatási rendszer szintjén mintegy 200 ezer alkalmazott ért eddig egyet a Covid-19 elleni oltóanyag beadatásával. A minisztérium január ötödikén tette közzé az oltás-kérdést a közoktatás alkalmazottai számára, és kilátásba helyezte azt is, hogy
A pedagógusok oltással kapcsolatos felvilágosításának szükségességét december óta ismerték az oktatási minisztérium szakemberei, amikor a Spiru Haret oktatási szakszervezet 13 356 tanár részvételével végzett felmérése nagyon alacsony százalékot mutatott a tanárok oltási-hajlandóságát tekintve. Az Edupedu.ro oktatási hírportál szerint 56,3 százalékuk mondta, hogy nem ért egyet a Covid-19 elleni oltással. Emellett 43,2 százalékuk válaszolta azt, hogy vissza akar térni az iskolába, és szemtől szemben tanítana az oltási kampány megkezdése előtt. Az oktatási miniszter felkérte az összes iskolát, tanfelügyelőséget és egyetemet, hogy saját honlapjukon tegyék közzé a COVID-19 elleni védőoltásokkal foglalkozó Nemzeti Információs Platform linkjét a pedagógusok tájékoztatásának érdekében.
Kovászna megyében tavaly 518 pénzbírságot róttak ki azokra, akik ok nélkül tárcsázták az 112-es sürgősségi hívószámot.
Egy napra beszüntették a munkát az észt hátterű vállalat fuvarozói Románia számos városában, közöttük Sepsiszentgyörgyön is. A Bolt egyik fuvarozója szerint a megemelt jutalék, a megszorítások és a kommunikációhiány okozza a felháborodást.
Újabb, ideiglenes célállomást jelentettek be szerdán, ahová a marosvásárhelyi reptérről utazhatunk majd.
Raluca Turcan nemzeti PNL-s képviselő szerdán bejelentette, módosító indítványt nyújt be egy általa kezdeményezett törvénytervezethez, amely lehetővé tenné az alkotmánybírák egyénenkénti anyagi felelősségre vonását az államnak okozott kár esetén.
Járdára írt verssorok jelentek meg a napokban a sepsiszentgyörgyi Olt-utcában: a tettes ismeretlen, de az ott dolgozók egy érzelmes, szerelmes ismeretlennek tulajdonítják az akciót.
Az utolsó simításokat végzi a kormány a közigazgatási reformról szóló tervezeten, amelyet sürgősségi rendelet formájában készül elfogadni – nyilatkozta szerdán Cseke Attila fejlesztési miniszter.
A legfelsőbb bíróság „trükközése” miatt Románia valószínűleg el fog veszíteni 231 millió euró uniós támogatást.
Márton Áron születésének 130. évfordulója alkalmából 2026-ot emlékévvé nyilvánította szerdán a Szenátus, elfogadva az erről szóló törvénytervezetet.
Jogerősen hét év és tíz hónap szabadságvesztésre ítélte szerdán a bukaresti ítélőtábla a „zsenimentornak” is nevezett K. Lajost két kiskorú fiú ellen elkövetett nemi erőszak miatt.
A kormány 5–6 százalék feletti infláció esetén törvénnyel korlátozná az agrár-élelmiszeripari termékek kereskedelmi árrését – jelentette be szerdán Florin Barbu mezőgazdasági miniszter.
2 hozzászólás