Nyomor a sepsiszentgyörgyi cigánytelepen

Bár a romák hivatalos ünnepe április 8, a márciusi dátumhoz a hosszú tél utáni csavargás elkezdését kötik, így ők azt vallják, ez a cigányság igazi ünnepe. Sepsiszentgyörgyön több mint ötezer roma származású lakos él, nagy részük az Őrkő negyedben, melyet fal választ el a nem roma közösségtől. A polgármesteri hivatal és a romák képviselői között hosszú ideje folynak egyeztetések a fal lebontásáról, de elsősorban a fejekben, mentalitásban kellene lebontani a falakat – véli Antal Árpád András polgármester.

Márkus András (fotón balra) római katolikus pap már hosszú ideje papja és tanítója az őrkői romáknak, egy általa készített tanulmányból kiderül: rövid idő alatt, gyorsan megnőtt a közösség létszáma. Míg 225 évvel ezelőtt Sepsiszentgyörgyön mindössze két roma család élt, 1992-ben a hivatalos, állami népszámlálás a városban 196 cigány nemzetiségű személyt talált.

„Az egyházi anyakönyvek tanúsága szerint 1996-tól 2008-ig összesen 663 cigány gyermek és ifjú részesült a keresztség szentségében, és 143 temetés volt a cigány hívek körében. Tehát a 12 év alatt 520 személlyel gyarapodott az egyházközség, e létszámhoz hozzászámíthatunk kb. 20 kereszteletlen gyereket. Így jelenleg a sepsiszentgyörgyi katolikus cigányok létszáma 5500 körülire tehető.”– áll a tanulmányban.

Az őrkői közösség tehát szép számban gyarapodik, ám több mint fele az ott élőknek a civilizáció hulladékából tartja fenn magát, a többiek alkalmi munkákból, utcaaseprésből, lépcsőház takarításból élnek. A munkanélküliség kilencven százalékos a negyedben, a legnyomorultabbak azok akik koldulásból és a gyermekpénzből tartják el magukat.

A roma telepen járva elképesztő állapotokat tapasztalhatunk meg: igénytelen, hevenyészett házak, melyeknek hiányoznak az ablakai. A lakások zöme egyszobás, benne összezsúfolódik az egész család,  a házat nem veszi körül kerítés hiszen nincs értelme annak. Az őrkői romákkal több ifjúsági szervezet is foglalkozik, írni-olvasni tanították a gyerekeket, ajándékokkal lepték meg őket karácsonykor, és táborozni is elvitték őket. Ugyanakkor Sepsiszentgyörgy önkormányzata ösztöndíjat hirdetett roma diákok támogatására, amelyre ugyan kevesen jelentkeztek, de ők legalább nem hagyják majd ott az iskolát.

A sok nehézség, nyomor, megaláztatás és kirekesztés mellett, a romák igencsak ragaszkodnak a nagycsaládhoz és a gyerekekhez. Családonként az átlag létszám 5,9 fő, ami legkevesebb 3-4 gyermeket jelent. „A magzatelhajtást komor arccal, szinte könnyek között vallják meg gyónásban és valójában ritkán folyamodnak ehhez a végső megoldáshoz” –  állítja Márkus András.

Hogy milyen jövő vár a sepsiszentgyörgyi romákra? Ha sikeresnek bizonyulnak a programok és a város lakói jobban megismerik őket, a jövő generációnak talán lesz esélye a beilleszkedésre – vélik a romákkal foglalkozó ifjúsági szervezetek vezetői. Ehhez azonban iskolázottságra, szakképesítésre van szükségük, valamint olyan programokra melyek révén figyelemmel lehet kísérni fejlődésüket. Ha elvégzik az iskolát, szakmát tanulnak és munkahelyhez jutnak, ők is igyekeznek majd emberibbé formálni a környezetüket.