
Püspökszentelési pillanatkép a Szentelik a püspököt című kiadványból
Felekezeti hovatartozástól függetlenül kitörő örömmel fogadták Márton Áron kinevezését a megüresedett gyulafehérvári püspöki székbe nyolcvan esztendővel ezelőtt. Az új főpásztort 1939. február 12-én a kolozsvári Szent Mihály-templomban szentelte püspökké Andrea Cassullo romániai apostoli nuncius-érsek. Az évfordulóra Isten szolgája Márton Áron püspök írásaiból, a korabeli sajtóból válogattunk.
2019. február 12., 08:362019. február 12., 08:36
Az akkor negyvenkét éves, tizenöt éves lelkipásztori múlttal rendelkező és addig már sokat bizonyított Márton Áront, a gyulafehérvári székeskáptalan legfiatalabb kanonokját, kolozs-dobokai főesperest és a Kolozsvár-belvárosi plébánost XI. Pius pápa 1938 karácsonyán nevezte ki az erdélyi püspöki székbe.
A Hitel 1938-ban, a kinevezését követően megjelent cikkéből idézünk. „Püspöki kinevezését Erdély magyarsága osztatlan örömmel fogadta. Tiszta és nemes egyéniségének varázsa Erdélyt már régóta megfogta, a személye iránt nyilvánvaló szeretet, nagyrabecsülés és közbizalom nemcsak a katolikus társadalomban, hanem a más felekezetűek között is kivételes valóság. Töredékre bontott, közéleti bűnöktől fertőzött, a közösségi szellemnek híjával való
(…) Tanúskodunk: egy nemzedéket nevelt fel, s olyan környezetet teremtett magának, mely a szó kötelező erejében hisz, s irtózik a puszta üres visszhangjától.”
A korabeli írás ezekkel a gondolatokkal zárul: „Lehet-e nagyobb öröm számunkra, mint a legfelelősebb poszton látni azt a Márton Áront, ki a maga tiszta egyéniségével, az ősi Csíkból hozott kemény hitével, szellemi és erkölcsi magatartásával, példája az új magyar szellemnek, a munkálója egy új erdélyi magyar életnek. Hisszük és tudjuk, hogy ebben a munkájában maga mellett fogja találni Erdély egész új magyar nemzedékét.”
A fiatal püspök. Nagy Zoltán fotóarchívumából
1939-ben „február 12-e, a püspökszentelés Erdély-szerte várva várt napja örökké emlékezetes dátumként vésődik lelkünkbe – írta Hegyi Endre az ünnepre készült kiadványban. – Vendégek százai érkeztek szombaton Kolozsvárra, s a kincses város a nagy ünnep előestéjén a püspökszentelés lázában élt. Több mint kétszáz lelkész, plébános, kanonok, egyházi és világi előkelőség, Márton Áron szülőfalujának, Csíkszentdomokosnak negyven tagú küldöttsége és szám nélküli lelkes katolikus hívő, akik jelen akartak lenni a lélekemelő ünnepségen.
Vasárnap reggel a Szent Mihály-templom előtt gyülekezett a lelkes hívősereg. Díszruhás rendőrök sorfala tartotta fenn a rendet a téren. (…) Csak számozott belépőjeggyel lehetett a kordont átlépni, és a rendezők mindenkit a számozott helyekre vezettek.”
A püspökszentelést Andrea Cassullo romániai apostoli nuncius végezte Augustin Pacha temesvári és Friedler István szatmár-nagyváradi megyéspüspök segédletével.
1939. március 31-én keltezett beköszönő körlevelében hangsúlyozta: „Szent hivatalom kötelez, hogy egyformán püspöke legyek szegénynek és gazdagnak, tanultaknak és a tanulás lehetőségeitől elzártaknak, előkelőknek és egyszerű embereknek, az élet kegyeltjeinek és az élet szerencsétlenjeinek, bűnösöknek és a kegyelem áldozatainak.” Márton Áron
hogy átvegye a hatalmas, közel hatvanezer négyzetkilométeres egyházmegye kormányzását. Legteljesebb életrajzának írója, Virt László így foglalta össze a püspökszentelés évének társadalmi, hitéleti és világpolitikai összefüggéseit. „Egész evangelizációs és népművelő tevékenysége azt célozta meg, hogy a nép nőjön fel az őt érő kihívásokhoz, hogy azokra felnőtt és erkölcsös választ adjon, hogy ne legyen a diktátorok által manipulálható tömeg.
A több nemzetiség által lakott, hat-hét vallást befogadó Erdély a nemzetek és vallások bonyolult összefüggéseit mutatja. Ez a föld alkalmas terület lehet arra, hogy háborús hangulatot szítsanak, mégha igaz is, hogy ez a türelem földje.”
Márton Áron szüleivel
Álljanak itt a frissen felszentelt püspöknek 1939-ban elhangzott szavai. „A vállainkra nehezedő szerep nagy és felelősségteljes, de úgy becsülnek meg, s az idők mérlegén annyit nyomunk, amennyi igazi értéket önmagunkban, magatartásunkban, feladataink teljesítésében felmutatunk. A saját sorsunkat magunk kovácsoljuk, az élettől annyi kegyre számíthatunk, amennyit tőle makacs kitartással, megbonthatatlan összefogással, céltudatos és szívós munkával kikényszerítünk. A kényelmes napokról nekünk le kell mondanunk: harcok idején, történelmi fordulóban, eszmék és népek elkeseredett mérkőzésekor születtünk, de a
s megéri, hogy a szerepet vállaljuk, összefogjunk, mint még soha, s a nyomasztó jelenben is tántoríthatatlan bizalommal dolgozzunk, és mindent megtegyünk a szent célért, azokért, akik utánunk következnek.”
A székelyudvarhelyi Nagy Zoltán mérnök-vallástanár jóvoltából közzé tesszük azt a vallomást, amelyet A Hegy címmel készített filmes monográfiájához mondott Nagygalambfalván, két héttel halála előtt Borbély Gábor (1930–2013) apostoli protonotárius, kanonok. „Amikor szentelték, kiadtak egy füzetet Szentelik a püspököt címmel. Amikor azt mondom, hogy püspököt szentelnek vagy azt mondom, hogy szentelik a püspököt, a két kifejezés között van különbség. Mert ha valaki „a” püspök, akkor az több mint egy püspök. (…) Ezekben az egyszerűnek látszó dolgokban a természetfölötti életnek idevonatkozó üzenetét látom.”
Ünneplés és kiállítás Csíksomlyón
A gyulafehérvári főegyházmegye a 2019-es évet a hivatásoknak szenteli. Az első központi ünneplést Isten szolgája Márton Áron püspökké szentelésének 80. évfordulóján, február 12-én tartják Csíksomlyón. A papi és szerzetesi hivatások ünnepi szentmiséje fél tizenkettőkor kezdődik a kegytemplomban. Ugyanott egy órától nyitják meg a különleges és eddig még ki nem állított levéltári anyagból, az úgynevezett lelki csokrokból készült válogatás emlékkiállítást, amelyeket a szeretett főpásztor a püspökszentelés évfordulóira kapott. A tárlat február 21-éig tekinthető meg a Jakab Antal Tanulmányi Házban.
Törvényjavaslatot nyújtott be az RMDSZ, amely szerint a jelenlegi 292 lejes gyermekpénzt 100 lejre csökkentenék, a fennmaradó összeget pedig „jelenléti ösztöndíjként” csak a rendszeresen iskolába járók kapnák meg, további 50 lejjel kiegészítve.
A Román Nemzeti Bank (BNR) szerdán 5,1004 lej/euró hivatalos árfolyamot jelentett be, ez pedig az első alkalom az elmúlt egy évben, hogy az európai valuta átlépte az 5,1 lejes pszichológiai küszöböt.
Hamarosan érkeznek az európai uniós források Magyarországra – közölte Magyar Péter leendő miniszterelnök, miután egyeztetett Ursula von der Leyennel, az Európai Bizottság elnökével szerdán Brüsszelben.
Első házként elfogadta szerdán a szenátus azt a törvénytervezetet, amely lehetővé teszi a középiskolák számára, hogy igazgatótanácsi döntéssel betiltsák a mobiltelefonok használatát az iskolában.
Belép a román piacra a Normal dán kiskereskedelmi vállalat – írja az MTI a profit.ro gazdasági portál információ alapján.
Az alkotmánybíróság szerdai döntése szerint sérti az alkotmányt az a törvénytervezet, amely szerint a romániai kluboknak a hivatalos mérkőzéseken legalább 40 százalékban hazai sportolókat kell szerepeltetniük a 2026–2027-es szezontól.
Április 29-én elhunyt Czegő Zoltán (1938–2026) költő, író, újságíró – közölte a szerző halálhírét a Magyar Írószövetség. A több elismerést kapott szerző számos verseskötete, elbeszélése, novellája, regénye és publicisztikája jelent meg.
Az alkotmánybíróság szerdán közölte, hogy helyt adott a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) beadványának és alkotmányellenesnek nyilvánította a közszolgálati televízió és rádió vezetőtanácsi tagjainak kinevezéséről szóló parlamenti határozatokat.
Nagy mennyiségű szemetet dobott ki a csíkszeredai Suta-tó mellett, ötvenezer lejes bírságot kapott érte egy helyi cég, amelyet nemrég sikerült azonosítania a Csíkszeredai Helyi Rendőrségnek.
A gyimesbükki Fejér Sándor joggal nevezhette magát a sors kegyeltjének, hiszen a csodával határos módon maradt életben a Bilibók-tetőn, s került messzi földre. Idegenből hazaküldött levelei a szülőföldszeretet szépirodalmi igényű megnyilvánulásai.
szóljon hozzá!