
Püspökszentelési pillanatkép a Szentelik a püspököt című kiadványból
Felekezeti hovatartozástól függetlenül kitörő örömmel fogadták Márton Áron kinevezését a megüresedett gyulafehérvári püspöki székbe nyolcvan esztendővel ezelőtt. Az új főpásztort 1939. február 12-én a kolozsvári Szent Mihály-templomban szentelte püspökké Andrea Cassullo romániai apostoli nuncius-érsek. Az évfordulóra Isten szolgája Márton Áron püspök írásaiból, a korabeli sajtóból válogattunk.
2019. február 12., 08:362019. február 12., 08:36
Az akkor negyvenkét éves, tizenöt éves lelkipásztori múlttal rendelkező és addig már sokat bizonyított Márton Áront, a gyulafehérvári székeskáptalan legfiatalabb kanonokját, kolozs-dobokai főesperest és a Kolozsvár-belvárosi plébánost XI. Pius pápa 1938 karácsonyán nevezte ki az erdélyi püspöki székbe.
A Hitel 1938-ban, a kinevezését követően megjelent cikkéből idézünk. „Püspöki kinevezését Erdély magyarsága osztatlan örömmel fogadta. Tiszta és nemes egyéniségének varázsa Erdélyt már régóta megfogta, a személye iránt nyilvánvaló szeretet, nagyrabecsülés és közbizalom nemcsak a katolikus társadalomban, hanem a más felekezetűek között is kivételes valóság. Töredékre bontott, közéleti bűnöktől fertőzött, a közösségi szellemnek híjával való
(…) Tanúskodunk: egy nemzedéket nevelt fel, s olyan környezetet teremtett magának, mely a szó kötelező erejében hisz, s irtózik a puszta üres visszhangjától.”
A korabeli írás ezekkel a gondolatokkal zárul: „Lehet-e nagyobb öröm számunkra, mint a legfelelősebb poszton látni azt a Márton Áront, ki a maga tiszta egyéniségével, az ősi Csíkból hozott kemény hitével, szellemi és erkölcsi magatartásával, példája az új magyar szellemnek, a munkálója egy új erdélyi magyar életnek. Hisszük és tudjuk, hogy ebben a munkájában maga mellett fogja találni Erdély egész új magyar nemzedékét.”
A fiatal püspök. Nagy Zoltán fotóarchívumából
1939-ben „február 12-e, a püspökszentelés Erdély-szerte várva várt napja örökké emlékezetes dátumként vésődik lelkünkbe – írta Hegyi Endre az ünnepre készült kiadványban. – Vendégek százai érkeztek szombaton Kolozsvárra, s a kincses város a nagy ünnep előestéjén a püspökszentelés lázában élt. Több mint kétszáz lelkész, plébános, kanonok, egyházi és világi előkelőség, Márton Áron szülőfalujának, Csíkszentdomokosnak negyven tagú küldöttsége és szám nélküli lelkes katolikus hívő, akik jelen akartak lenni a lélekemelő ünnepségen.
Vasárnap reggel a Szent Mihály-templom előtt gyülekezett a lelkes hívősereg. Díszruhás rendőrök sorfala tartotta fenn a rendet a téren. (…) Csak számozott belépőjeggyel lehetett a kordont átlépni, és a rendezők mindenkit a számozott helyekre vezettek.”
A püspökszentelést Andrea Cassullo romániai apostoli nuncius végezte Augustin Pacha temesvári és Friedler István szatmár-nagyváradi megyéspüspök segédletével.
1939. március 31-én keltezett beköszönő körlevelében hangsúlyozta: „Szent hivatalom kötelez, hogy egyformán püspöke legyek szegénynek és gazdagnak, tanultaknak és a tanulás lehetőségeitől elzártaknak, előkelőknek és egyszerű embereknek, az élet kegyeltjeinek és az élet szerencsétlenjeinek, bűnösöknek és a kegyelem áldozatainak.” Márton Áron
hogy átvegye a hatalmas, közel hatvanezer négyzetkilométeres egyházmegye kormányzását. Legteljesebb életrajzának írója, Virt László így foglalta össze a püspökszentelés évének társadalmi, hitéleti és világpolitikai összefüggéseit. „Egész evangelizációs és népművelő tevékenysége azt célozta meg, hogy a nép nőjön fel az őt érő kihívásokhoz, hogy azokra felnőtt és erkölcsös választ adjon, hogy ne legyen a diktátorok által manipulálható tömeg.
A több nemzetiség által lakott, hat-hét vallást befogadó Erdély a nemzetek és vallások bonyolult összefüggéseit mutatja. Ez a föld alkalmas terület lehet arra, hogy háborús hangulatot szítsanak, mégha igaz is, hogy ez a türelem földje.”
Márton Áron szüleivel
Álljanak itt a frissen felszentelt püspöknek 1939-ban elhangzott szavai. „A vállainkra nehezedő szerep nagy és felelősségteljes, de úgy becsülnek meg, s az idők mérlegén annyit nyomunk, amennyi igazi értéket önmagunkban, magatartásunkban, feladataink teljesítésében felmutatunk. A saját sorsunkat magunk kovácsoljuk, az élettől annyi kegyre számíthatunk, amennyit tőle makacs kitartással, megbonthatatlan összefogással, céltudatos és szívós munkával kikényszerítünk. A kényelmes napokról nekünk le kell mondanunk: harcok idején, történelmi fordulóban, eszmék és népek elkeseredett mérkőzésekor születtünk, de a
s megéri, hogy a szerepet vállaljuk, összefogjunk, mint még soha, s a nyomasztó jelenben is tántoríthatatlan bizalommal dolgozzunk, és mindent megtegyünk a szent célért, azokért, akik utánunk következnek.”
A székelyudvarhelyi Nagy Zoltán mérnök-vallástanár jóvoltából közzé tesszük azt a vallomást, amelyet A Hegy címmel készített filmes monográfiájához mondott Nagygalambfalván, két héttel halála előtt Borbély Gábor (1930–2013) apostoli protonotárius, kanonok. „Amikor szentelték, kiadtak egy füzetet Szentelik a püspököt címmel. Amikor azt mondom, hogy püspököt szentelnek vagy azt mondom, hogy szentelik a püspököt, a két kifejezés között van különbség. Mert ha valaki „a” püspök, akkor az több mint egy püspök. (…) Ezekben az egyszerűnek látszó dolgokban a természetfölötti életnek idevonatkozó üzenetét látom.”
Ünneplés és kiállítás Csíksomlyón
A gyulafehérvári főegyházmegye a 2019-es évet a hivatásoknak szenteli. Az első központi ünneplést Isten szolgája Márton Áron püspökké szentelésének 80. évfordulóján, február 12-én tartják Csíksomlyón. A papi és szerzetesi hivatások ünnepi szentmiséje fél tizenkettőkor kezdődik a kegytemplomban. Ugyanott egy órától nyitják meg a különleges és eddig még ki nem állított levéltári anyagból, az úgynevezett lelki csokrokból készült válogatás emlékkiállítást, amelyeket a szeretett főpásztor a püspökszentelés évfordulóira kapott. A tárlat február 21-éig tekinthető meg a Jakab Antal Tanulmányi Házban.
Lassan elhagyja térségünket a hétvégi lehűlést okozó mediterrán ciklon, hétfőig azonban még marad a csapadékos időjárás: az ország nagy részén eső, a hegyvidéken pedig havazás várható. Ezt követően javulásnak indul az időjárás.
Krisztus, a béke királya, ma is azt kiáltja keresztjéről: tegyétek le a fegyvert, emlékezzetek, hogy testvérek vagytok – mondta XIV. Leó pápa a Szent Péter téren bemutatott virágvasárnapi misén, amellyel megnyitotta a húsvéti nagyhetet.
Jelentős mennyiségű csapadék várható, a hegyekben pedig több centiméternyi hó fog esni, ugyanakkor több folyó is megáradhat a hétfőn délutánig érvényes riasztás szerint – közli a Hargita megyei katasztrófavédelem.
Hét ember sérült meg egy közlekedési balesetben szombaton késő este a Kolozs megyei Aranyosegerbegyen (Viișoara).
Beregszászon, Ungváron és Csíkszeredában vennék át legtöbben a szavazási levélcsomagjukat, a három külképviseleten több mint 27 ezren vennék át a levélszavazáshoz szükséges dokumentumokat – derül ki a Nemzeti Választási Iroda adataiból.
Az Országos Meteorológiai Szolgálat vasárnap sárga jelzésű riasztást adott ki jelentős mennyiségű csapadék, a hegyekben pedig havazás miatt, amely hétfő reggelig az ország közel felét – Hargita és Kovászna megyét is – érinti.
A Kőrösi Csoma Sándor Közművelődési Egyesületnek (KCSSKE) 36. alkalommal is sikerült megszervezni a Csoma-napokat Kovásznán. Az idei tematika a magyarság szimbólumai voltak.
Nem nehéz elrontani egy regény nagyvászonra adaptálását, Andy Weir zseniális sci-fijével viszont nem ez történt. A meglehetősen könyvhű filmváltozat 2026 eddigi legjobb blockbustere lett. Kritika.
Vasárnaptól Románia áttér a nyári időszámításra, hajnali 3 órakor 4 órára kell átállítani az óramutatókat. Ez nem befolyásolja a vasúti menetrendet.
Március 29-én vasárnap kezdődik a nyári időszámítás: az órákat hivatalosan hajnali háromkor négy órára állítják át, így március utolsó vasárnapja a maga 23 órájával az év legrövidebb napja lesz.
szóljon hozzá!