
Novák Katalin most először tárgyalt „hosszabban és négyszemközt” Volodimir Zenelszkij ukrán elnökkel
Fotó: Facebook/Novák Katalin
Novák Katalin magyar köztársasági elnök szerint fontos lenne olyan kérdésekről kampánymentesen is gondolkodni, amelyek a jövőnk szempontjából meghatározóak: a családokról, a gyerekek jövőjéről vagy az oktatásról.
2023. augusztus 28., 13:232023. augusztus 28., 13:23
Novák Katalin kijevi útjáról az Indexnek elmondta (az anyagot az MTI is szemlézte): mivel háborús országba látogatott, nem érte meglepetésként a légi riadó, de „szokatlan érzés volt lemenni egy bunkerbe”. A Terrorelhárítási Központ (TEK) munkatársai egy applikáción keresztül követték a légi riadó alakulását – tette hozzá.
Kitért arra, hogy az óvóhelyen töltött idő alatt a moldovai miniszterelnökkel országa európai uniós csatlakozásáról beszélgettek.
Novák Katalin beszámolt arról, hogy most először tárgyalt „hosszabban és négyszemközt” Volodimir Zenelszkij ukrán elnökkel, aki megköszönte az eddigi magyar segítséget és a kárpátaljaiak helytállását. A beszélgetésen Novák Katalin hangsúlyozta: a két ország kölcsönös érdeke, hogy a Kárpátalján élő mintegy 150 ezer magyar kisebbség tagjai teljeskörűen tudják gyakorolni kisebbségi jogaikat. „Nem rejtettem véka alá, hogy ebben a tekintetben most már érdemi előrelépésre van szükség” – jelentette ki. Hozzátette:
„Nem szóvirágokra van szükség. A Magyarországon élő ukrán kisebbség tagjai nagyon kiterjedt jogokat élveznek, és ez így van jól” – rögzítette, megjegyezve:
Novák Katalin kiemelte, a Zelenszkijjel folytatott tárgyalása kendőzetlenül őszinte volt és nyíltan beszéltek a problémákról. Felhívta a figyelmet, hogy „Európa és Magyarország közelebb van a háborúhoz, mint sokan gondolnák”.
„Most bekopogtatott a véres valóság” – jelentette ki, majd elmondta: a háború nemcsak az ukránok életét dúlta fel, hanem – ahogy Ferenc pápa fogalmazott – „behozta a konfliktust az otthonainkba is”. Hangsúlyozta: a magyar emberek érdeke, hogy országunkat ne érje utol ez a könyörtelen pusztítás.
Novák Katalin azt mondta, tárgyalóasztalhoz kell ülni, mert nem lát olyan katonai megoldást, amely a hosszú távon fenntartható békéhez vezetne. Hozzátette: elindult egy „békeformula” Zelenszkij elnök kezdeményezésére, ebben több mint negyven ország vesz részt, az EU-tagországok mellett az Egyesült Államok, Kína, India, Brazília, Dél-Afrika, Ausztrália, Törökország, Japán és Katar.
Erős szélre és zivatarokra figyelmeztető sárga jelzésű riasztásokat adott ki vasárnap az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM).
Adrian Veștea miniszterelnök-jelölése újabb politikai vitát váltott ki. Ilie Bolojan szerint a lépés a PNL megosztására irányul, míg az USR képviselője azt kifogásolja, hogy Nicușor Dan államfő nem egyeztetett előzetesen az új jelölt személyéről.
Eugen Tomac visszaadta kormányalakítási megbízását, ezért Nicușor Dan államfő vasárnap Adrian Veșteát kérte fel új kormány létrehozására. Az elnök szerint a politikai válságból végül csak egy pártok által támogatott politikai megoldás vezethet ki.
Tisztában voltam azzal, hogy egy szürreális filmre vettem jegyet, amikor úgy döntöttem, hogy megnézem az A24 új horrorfilmjét, a Hátsó szobákat.
Vasárnap nyújtja be a parlamentnek Eugen Tomac kijelölt miniszterelnök a szakértői kormány névsorát és programját. A tervek szerint a kabinet 18 tagból állna: 15 miniszter és három miniszterelnök-helyettes kapna helyet benne.
Országszerte 59 személyt őrizetbe vettek, 96-ot hatósági felügyelet alá, nyolcat pedig előzetes letartóztatásba helyeztek június 8. és 12. között az úgynevezett Jupiter művelet keretében.
Újraválasztották Orbán Viktort a Fidesz elnökének, a párt szombaton Budapesten megtartott 32. tisztújító kongresszusán. A küldöttek titkos szavazáson 737 érvényes voksból 729-cel erősítették meg tisztségében az egyetlen jelöltként induló pártelnököt.
A Fidesz szombati tisztújító kongresszusán Orbán Viktor elismerte, hogy a választási vereségért őt terheli a felelősség, ugyanakkor bírálta az új kormány politikáját, és arról beszélt, hogy az ország politikai és gazdasági káosz felé tart.
A bányászjárás áldozatai előtt tisztelgett szombaton Nicușor Dan államfő Bukarestben. Az elnök szerint az 1990-es események a román demokrácia egyik legsötétebb fejezetét jelentik.
Június 13-tól életbe léptek a közösségi együttélési normák megsértéséről szóló törvény módosításai, amelyek szigorúbb fellépést tesznek lehetővé a szomszédokat zavaró magatartásokkal szemben.
szóljon hozzá!