Képünk illusztráció
Fotó: Erdély Bálint Előd
Április közepén szoktak kimenni a gyergyói esztenákra a juhnyájak, és ez most is így van, de jóval kevesebb állatot hajtanak idén fel, mint akár öt-hat éve. Ma is jövedelmező volna a juhtartás, ha lenne, aki végezze a munkát, pásztorembert azonban nem lehet találni.
2024. április 10., 08:012024. április 10., 08:01
Aki képes volna erre, az nem akar 3000–4000 lejért pásztorságot vállalni. Az ilyen emberek szinte mind elmentek külföldre a könnyebb keresetért. Az emberhiány miatt a legtöbb helyen a marhákat már villanypásztor őrzi, de már van, aki a juhokat is villanypásztorra bízza. Manapság ez a jellemző – mutatott rá Csibi László gyergyóditrói gazda.
Ditró környékén még sok esztena működik, de ebből már csak kettőben tartanak juhokat, a többiek csak tehenekkel foglalkoznak. Régebben még természetes volt, hogy az esztenázással foglalkozó gazdák összegyűjtötték a faluból a kisebb állománnyal rendelkezőktől az állatokat, de most alig néhányan vannak, akik mások állatait is a sajátjaik mellé fogadják legeltetésre, csak a sajátjaikkal foglalkoznak.
Csibi László az egyikük, a tölgyesi út közelében található esztenáján 25 tehenét és 200 juhát legelteti nyaranta, és ehhez fogad még ugyanannyit másoktól.
Ugyanezt tapasztalja egy gyergyószentmiklósi gazda is, aki a Szent Anna kápolnák közelében tartja fenn két testvérével együtt az esztenáját. Mint elmondta, már öt-hat éve alig lehet pásztort találni. Aki dolgozna, az elmegy inkább külföldre.
Ahogy más években, idén is kihajtják az állatokat, de ez már más lesz mint korábban. Pár éve napi háromszor is fejtek, tavaly már csak kétszer fejték meg a juhokat, idén már nem fogják őket fejni. Ha pedig nincs tej, akkor sajt sem lesz, így azok a gazdák sem kapnak sajtot, akik az nyájához adják oda legeltetésre a sajátjaikat – tudtuk meg. Pedig
„A juhot már csak a húsáért tartják, a gyapjúért nem kapsz semmit, a bőr nem kell senkinek, és immár nincs ki ezzel foglalkozzon, tejből se lesz bevétel. Jövedelmet jelent még az a támogatás, amit a területek állatokkal való lefedéséért jár, de az az igazság, hogy ha nem szeretném ezt, már nem csinálnám én sem” – mondta a gazda.
Elmesélte még, hogy ahol gyermekkorában hét-nyolc esztena volt, ma már csak kettő van, az állatállomány mindenhol sokkal kevesebb, mint amennyi akár húsz évvel ezelőtt volt. A területek pedig, amelyeken ezelőtt az állatok legeltek vagy amelyeket kaszáltak, használat nélkül tönkremennek.
Régebben, ha pásztort választottak a gazdák, azt kérdezték, hogy hány saját állata van. Ma ritka az, aki pásztornak áll és saját állata is van.
Aki tiszta juhsajtot szeretne venni, már alig talál Gyergyó környékén, talán két vagy három gazdáról tud, aki ezzel foglalkozik. „Gyermekkoromban, emlékszem, igazi ünnep volt az állatok kihajtása, és ősszel a nyájak szétválasztása. Ma már ez is csak emlék” – tette hozzá.
Csíksomlyón, a Kissomlyó utca 13 szám alatt láttak medvét szombat este, amiről Ro-Alert üzenetben értesítették a lakosságot.
Demeter Szilárd: A valahol szabadsága című könyvét mutatták be szombaton délután a kilencedik Csíkszeredai Könyvvásáron.
Kiállítótermeket, szálláshelyeket és kávézót is szeretnének kialakítani a székelykeresztúri Gyárfás-kúriában a nyáron elkezdődő restaurálás során. A tervek szerint 19. századi állapotába állítják vissza az épületet a korabeli leírások alapján.
Az erőnk a közösségekben van és ezt megéreztük Szászrégenben is, amikor négy évvel ezelőtt a kisebbségben lévő közösség tagja lett a város polgármestere – hangzott el szombaton este a Nincs mese! megmondóest szászrégeni kiadásán.
Egy anyamedve és három bocsa miatt riasztotta az oroszhegyieket a Ro-Alert rendszer szombaton este hét óra körül – közli a Hargita megyei tűzoltóság.
Ünnepi műsorral nyitották meg a gelencei emlékházat szombaton. A faluközösség apraját-nagyját megmozgató rendezvényen történelmi visszatekintéssel, néptáncelőadással és gyermekfoglalkozásokkal avatták fel az újonnan berendezett Héjja-házat és udvarát.
Lezárultak a Marosvásárhelyi Művészeti Főgimnázium épületének felújítási munkálatai. Szombaton be is mutatták a sajtó munkatársainak a hárommillió lejes beruházásból megújult épületet, amelyben több mint 900 diák tanul.
Medvét észleltek a lakók pénteken éjjel Farkaslakán, akik a 112-es segélyhívószámon jelentették az esetet – közli a Hargita megyei tűzoltóság.
Különleges égi jelenségnek lehettünk tanúi péntek este, ugyanis egy geomágneses vihar következtében (amit napszél okoz), sarki fényt lehetett látni nálunk is.
Több mint egy hónap telt el azóta, hogy Erdővidéken két családot is szörnyű veszteség: a 23 éves, nehéz múlttal rendelkező Vásárhelyi Jób Barna és testvére vargyas-szorosi háza, és a bibarcfalvi, egy gyermekes Trinfa család háza is porig égett.
szóljon hozzá!