A 25 évhez méltó, gazdag és színvonalas programot állítottak össze az Alter-Native Nemzetközi Rövidfilmfesztivál szervezői. A Herendi Gábor által rendezett magyar sikerfilm, a Kincsem vetítése koronázta meg a rendezvénysorozatot.
2017. november 12., 20:042017. november 12., 20:04
2017. november 13., 11:012017. november 13., 11:01
A 25 évhez méltó, gazdag és színvonalas programot állítottak össze az Alter-Native Nemzetközi Rövidfilmfesztivál szervezői. A Herendi Gábor által rendezett magyar sikerfilm, a Kincsem vetítése koronázta meg a rendezvénysorozatot.
2017. november 12., 20:042017. november 12., 20:04
2017. november 13., 11:012017. november 13., 11:01
Nagy volt a várakozás szombaton Marosvásárhelyen, a Kultúrpalota a délutáni órákban megtelt érdeklődőkkel, a versenyprogram mellett a dokumentumfilmek, a Kozma Orsi Quartet koncertje, a díjkiosztás is sok nézőt vonzott,
A közönségtalálkozón Herendi Gábor rendezőt és Hegedűs Bálint forgatókönyvírót Gáspárik Attila, a filmfesztivál művészeti igazgatója faggatta a film létrejöttének ötletéről, a forgatások helyszínéről, a lovakról, amelyekkel dolgoztak, a színészekről, akiknek meg kellett tanulniuk lovagolni, a több száz statisztáról, kellékekről, jelmezekről.
Arról is beszélt a rendező, hogy több ló alakította a Kincsem szerepét, hiszen egy lovat a rendelkezésükre álló idő alatt nem lehetett volna mindenre betanítani. Volt olyan, amely elviselte a tűz látványát, másik pedig vezényszóra képes volt lefeküdni és felállni.
A forgatókönyvíró elmondta, zömében fikció a történet, bár voltak létező személyek, mint például a gróf, a zsoké, vagy a tréner, ahogy a ló mellett megjelenő és fontos szerepet betöltő macska is létezett. A színészek számára az volt a kezdeti nehézség, hogy nem tudtak lovagolni.
– idézte a szereplőválogatást a rendező. A színészeknek három hónapjuk volt, hogy az előkészületek alatt megtanuljanak lovagolni, felkészüljenek a szerepre. Naponta jártak edzésekre, de a veszélyes jeleneteknél természetesen kaszkadőrök segítették a munkájukat, hiszen, ha valamelyik szereplő megsérült volna forgatás közben, az nagy kiesést jelentett volna – tette hozzá Herendi Gábor.
A filmvesztivál másik jelentős eseménye a szombat esti díjkiosztás volt. A zsűri elnöke, Kincses Réka film- és színházi rendező, író, drámaíró, valamint Laurențiu Damian filmrendező, forgatókönyvíró, a bukaresti I. L. Caragiale Nemzeti Színház és Filmművészeti Egyetem tanára, a Romániai Filmművészek Szövetségének tanára jelentette be a díjazott filmeket és azok alkotóit.
A zsűri négy napig azon gondolkodott, hogy milyen nehéz rövidfilmet csinálni, elmondani egy jó történetet – mondta Kincses Réka, míg Laurențiu Damian arra biztatta a közönséget, hogy a jövőben minden vetítésre ilyen sokan üljenek be, mint az utolsó, legfontosabb napon a Kincsemre.
Azok, akik nem nézték végig az összes versenyfilmet, a díjazottakat vasárnap délelőtt tekinthették meg, akárcsak a Kincsemet, amelynek vetítését megismételték a szervezők.
A 25. Alter-Native Nemzetközi Rövidfilmfesztivál díjazottai:
A zsűri különdíja a film képi világáért – Thomas Horat, Corina Schwingruber Ilić: Az Erdőben (Svájc)
A diákzsűri díja, Aáry Tamás Lajos oktatási ombudsman által felajánlott töltőtoll: Paul Philipp: Mahler úr különleges képességei (Németország)
Simó Sándor Emlékdíj a legjobb diákfilmnek, felajánló a Maros megyei MADISZ, a Maros megyei tanács támogatásával – Búzási Gyopár: Babuka a fűben (Románia)
A Nemzeti Kulturális Alap díja – Lotfi Achour: Báránytörvény (Tunézia)
A Maros megyei tanács díja – Hammudi Al-Rahmoun: Szerep (Spanyolország)
Az Alter-Native Nemzetközi Rövidfilmfesztivál fődíja, felajánló Marosvásárhely önkormányzata – Adrian Silișteanu: Írott / Íratlan (Románia)
Idén majdnem három hónapig tart az egységes mezőgazdasági támogatások kérelmezési időszaka. Hétfőtől 79 féle juttatásra nyújthatnak be támogatásigénylést a gazdák az APIA-hoz.
Huszárokkal, zászlókkal és kokárdákkal, tánccal és énekkel, időnként pedig elcsendesedve ünnepelték március 15-ét Csíkszeredában, Gyergyószentmiklóson, Kézdivásárhelyen, Marosvásárhelyen, a Nyergestetőn, Sepsiszentgyörgyön és Székelyudvarhelyen.
Felemelő volt, amikor 120 gyermek és fiatal egy hangon énekelte az „Egy szabad országért” című dalt. Ez volt a március 15-i gyergyószentmiklósi ünnepség legmeghatóbb pillanata. Az eseménynek két ország miniszterelnök-helyettesei is részesei voltak.
Székelyföld-szerte jelen voltunk a március 15-i ünnepségeken, képes anyagunkban abból adunk ízelítőt, hogy Marosvásárhelytől Csíkszeredáig, Székelyudvarhelytől Sepsiszentgyörgyig hogyan ünnepeltek a székelyek.
A kis közösségükben elismert, a magyarságért sokat tevékenykedő hétköznapi hősöket tüntettek ki vasárnap délután Könyv és Gyertya díjjal Marosvásárhelyen. Az alkalmat a legendás Szentegyházi Gyermekfilharmónia koncertje tette emlékezetessé.
Koszorúzással, beszédekkel, néptánccal és imával emlékeztek meg vasárnap késő délután Nyergestetőn az 1848–1849-es szabadságharc hőseiről. A történelmi helyszínen tartott ünnepségen több százan rótták le tiszteletüket a székely honvédek előtt.
„A magyarok Istene mindenütt ott van, ahol a világon magyarok élnek” – fogalmazott a Sepsiszentgyörgy központjában tartott március 15-i ünnepségen Répássy Róbert igazságügyi államtitkár.
Száraz növényzet gyúlt ki a Marosvásárhely közeli Jedd területén március 15-én délután. A tűzoltók nehezen megközelíthető területen küzdenek a lángokkal, amelyek már átterjedtek az erdős terület aljnövényzetére és egy hétvégi ház kerítésére is.
Katonai eledeleket idéző gulyással, történelmi visszatekintéssel és muzsikával emlékeztek az 1848–49-es forradalom és szabadságharc hőseire a gyergyószentmiklósi Népművészeti Alkotóház udvarán. Ez volt a huszadik márciusi katonaeledel-kóstoló.
Sohasem fogjuk megengedni, hogy Magyarországot gyűlölet és düh kormányozza – jelentette ki a miniszterelnök a budapesti Kossuth Lajos téren az 1848-49-es forradalom és szabadságharc évfordulóján mondott ünnepi beszédében.
szóljon hozzá!