A 25 évhez méltó, gazdag és színvonalas programot állítottak össze az Alter-Native Nemzetközi Rövidfilmfesztivál szervezői. A Herendi Gábor által rendezett magyar sikerfilm, a Kincsem vetítése koronázta meg a rendezvénysorozatot.
2017. november 12., 20:042017. november 12., 20:04
2017. november 13., 11:012017. november 13., 11:01
A 25 évhez méltó, gazdag és színvonalas programot állítottak össze az Alter-Native Nemzetközi Rövidfilmfesztivál szervezői. A Herendi Gábor által rendezett magyar sikerfilm, a Kincsem vetítése koronázta meg a rendezvénysorozatot.
2017. november 12., 20:042017. november 12., 20:04
2017. november 13., 11:012017. november 13., 11:01
Nagy volt a várakozás szombaton Marosvásárhelyen, a Kultúrpalota a délutáni órákban megtelt érdeklődőkkel, a versenyprogram mellett a dokumentumfilmek, a Kozma Orsi Quartet koncertje, a díjkiosztás is sok nézőt vonzott,
A közönségtalálkozón Herendi Gábor rendezőt és Hegedűs Bálint forgatókönyvírót Gáspárik Attila, a filmfesztivál művészeti igazgatója faggatta a film létrejöttének ötletéről, a forgatások helyszínéről, a lovakról, amelyekkel dolgoztak, a színészekről, akiknek meg kellett tanulniuk lovagolni, a több száz statisztáról, kellékekről, jelmezekről.
Arról is beszélt a rendező, hogy több ló alakította a Kincsem szerepét, hiszen egy lovat a rendelkezésükre álló idő alatt nem lehetett volna mindenre betanítani. Volt olyan, amely elviselte a tűz látványát, másik pedig vezényszóra képes volt lefeküdni és felállni.
A forgatókönyvíró elmondta, zömében fikció a történet, bár voltak létező személyek, mint például a gróf, a zsoké, vagy a tréner, ahogy a ló mellett megjelenő és fontos szerepet betöltő macska is létezett. A színészek számára az volt a kezdeti nehézség, hogy nem tudtak lovagolni.
– idézte a szereplőválogatást a rendező. A színészeknek három hónapjuk volt, hogy az előkészületek alatt megtanuljanak lovagolni, felkészüljenek a szerepre. Naponta jártak edzésekre, de a veszélyes jeleneteknél természetesen kaszkadőrök segítették a munkájukat, hiszen, ha valamelyik szereplő megsérült volna forgatás közben, az nagy kiesést jelentett volna – tette hozzá Herendi Gábor.
A filmvesztivál másik jelentős eseménye a szombat esti díjkiosztás volt. A zsűri elnöke, Kincses Réka film- és színházi rendező, író, drámaíró, valamint Laurențiu Damian filmrendező, forgatókönyvíró, a bukaresti I. L. Caragiale Nemzeti Színház és Filmművészeti Egyetem tanára, a Romániai Filmművészek Szövetségének tanára jelentette be a díjazott filmeket és azok alkotóit.
A zsűri négy napig azon gondolkodott, hogy milyen nehéz rövidfilmet csinálni, elmondani egy jó történetet – mondta Kincses Réka, míg Laurențiu Damian arra biztatta a közönséget, hogy a jövőben minden vetítésre ilyen sokan üljenek be, mint az utolsó, legfontosabb napon a Kincsemre.
Azok, akik nem nézték végig az összes versenyfilmet, a díjazottakat vasárnap délelőtt tekinthették meg, akárcsak a Kincsemet, amelynek vetítését megismételték a szervezők.
A 25. Alter-Native Nemzetközi Rövidfilmfesztivál díjazottai:
A zsűri különdíja a film képi világáért – Thomas Horat, Corina Schwingruber Ilić: Az Erdőben (Svájc)
A diákzsűri díja, Aáry Tamás Lajos oktatási ombudsman által felajánlott töltőtoll: Paul Philipp: Mahler úr különleges képességei (Németország)
Simó Sándor Emlékdíj a legjobb diákfilmnek, felajánló a Maros megyei MADISZ, a Maros megyei tanács támogatásával – Búzási Gyopár: Babuka a fűben (Románia)
A Nemzeti Kulturális Alap díja – Lotfi Achour: Báránytörvény (Tunézia)
A Maros megyei tanács díja – Hammudi Al-Rahmoun: Szerep (Spanyolország)
Az Alter-Native Nemzetközi Rövidfilmfesztivál fődíja, felajánló Marosvásárhely önkormányzata – Adrian Silișteanu: Írott / Íratlan (Románia)
A Cristian Mungiu rendezésében készült Fjord című, Norvégiában játszódó filmnek ítélte szombat este az Arany Pálmát a zsűri a 79. Cannes-i Nemzetközi Filmfesztiválon.
Felemelő és feltöltő az az összetartozás és szeretet, ami csak itt tapasztalható meg – vélik a zarándokok, akiket arról kérdeztünk, miért látogatnak évről évre a Nagy- és Kissomlyó-hegy közötti nyeregbe, a Hármashalom-oltárhoz pünkösdkor.
Az összmagyarság ünnepe, tízezrek találkozási pontja, „hazatérés” és még sorolhatnánk a csíksomlyói búcsú jelzőit. Újabb fotós összeállításunkban ezúttal a csíksomlyói búcsú arcait mutatjuk, akiken megakadt a fotósaink szeme és lencséje.
A búcsújárás elengedhetetlen kellékei a feszületek, zászlók, egyházi jelképek, amik tájékozódási pontként is szolgálnak a több százezres tömegben. Fotósaink képein mutatjuk az idei búcsú legszembetűnőbbjeit.
Az idei pünkösdszombaton is kegyes, sőt „túl kegyes” volt az időjárás a zarándokhoz, akik tűző napsütésben, nyárias melegben vehettek részt a búcsús szentmisén, Csíksomlyón. Fotókon mutatjuk.
Közösen csaknem 160 személynek nyújtottak orvosi ellátást a Hargita megyei mentőszolgálat és a tűzoltóság csapatai a csíksomlyói nyeregben. Ebben az évben kevesebb zarándok szorult segítségre, és ebben bizonyára a kedvező időjárás is közrejátszott.
A magyar, a székely és az ősi, a székelység megpróbáltatásaiban vigaszt nyújtó himnusz eléneklésével ért véget az idei csíksomlyói pünkösdi búcsú. A hegynyereg több százezer magyar zarándok hangját visszhangozta.
Újabb magyarellenes provokációval jelentkezett a csíksomlyói pünkösdi búcsú napján Mihai Tîrnoveanu, a Nemzet Útja (Calea Neamului) nevű román nacionalista szervezet elnöke.
A hithez, a családhoz és az örök keresztény értékekhez való hűség megőrzésére buzdította a zarándokokat Székely János, szombathelyi megyés püspök, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke, a Csíksomlyói búcsú idei szónoka.
Mozgalmas éjszakájuk volt a segesvári tűzoltóknak: néhány órán belül egy tűzesethez, valamint egy közúti szerencsétlenséghez is riasztották őket. A balesetben két felnőtt és két gyermek sérült meg.
szóljon hozzá!