Néppárt: helyi magyar gondokra figyelnek

A Néppárt létrejöttének sok, de egy tőről fakadó oka van – vázolta az EMNT Maros megyei szervezetének vezetősége. Fő céljuk a magyarság érdekeinek képviselete, a fájó fricskák orvoslása. „Az elmúlt 22 év sikertelensége, mozdulatlansága hívta életre a Néppártot, Marosvásárhelyen a magyarságot romboló polgármester, a gazdasági alulmaradás. Még mindig nincs közös, magyar polgármester-jelöltünk. Nem osztozunk a magyar közösség számára rossz döntésekben, és nem koccintgatunk december elsején. Ettől még nem vagyunk szeparatisták és széthúzók. A pártbejegyzés folyamata is bizonyította, hogy Romániában a demokrácia még hagy kívánni valót maga után. Nem ülhetünk karba tett kézzel, miközben a magyarságot marginalizálják” – mondta szeptember 19-ei sajtótájékoztatóján az EMNT Maros megyei elnöke, Jakab István.

Magyar iskolaneveket és igazgatókat!

A szervezet alelnöke, Tőkés András olyan oktatási lyukakra hívta fel a figyelmet, amelyeket a Néppárt politikai úton be akar tömni. „Az oktatási vezetőket politikai alapon nevezik ki, nem rátermettség szerint. Jelenleg nem az elvek számítanak, hanem a pénzszerzés. Az oktatók társadalmi presztízse tart a zéró felé. Marosvásárhelyen egyetlen iskolában van magyar nemzetiségű igazgató, holott majdnem a város fele magyar, ráadásul kettőben olyanokat neveztek ki, akiknek csak tanítói végzettségük van. Csak a Bolyai Farkas Elméleti Líceum és a Szász Albert Sportlíceum viseli magyar személyiség nevét, ráadásul most a magyarság ellenességéről híres Adrian Păunescuról akarnak iskolát elnevezni, és szobrot állítani neki. Ezek mind roppant sértő dolgok. A tanítás nyelvét sok iskolában a tanár anyanyelve határozza meg. A Néppárt általános tanügyi stratégiát dolgoz ki, amely nemcsak a kátyúk betömésére, hanem minőségi oktatási rendszer létrehozására alkalmas lesz” – ismertette Tőkés András. Hozzátette, hamarosan érettségi felkészítőt szerveznek, hogy jövőre ne fordulhasson elő az idénhez hasonló átmenési katasztrófa, ebbe pedig bevonják az egyetemeket is.

Ébresztő!

„Ébresztőt fújunk a magyar politikumnak és a választóknak is, mert eddig elbagatelizálták a MOGYE ügyét. Vagy nem akarják, vagy nem tudják megoldani a helyi közösségek gondjait. Elegünk van abból, hogy a szociális-társadalmi problémákat elbagatelizálják. Addig kell róla beszélni és tenni érte, amíg megoldódik. A magyar oktatók aránya irreálisan kicsi, az idősebb professzorokat elküldik, a fiataloknak nincs lehetőségük bekerülni, és mindennek a legvégén a magyar betegek látják a kárát. Kinek az érdeke, hogy a minősítés szerint a marosvásárhelyi orvosi egyetem gyengébb, mint a kolozsvári?” – vélte az EMNT Maros megyei szervezetének alelnöke, Ábrám Noémi.

Jogunk van a magyar nyelvhez!

Portik Vilmos néhány olyan gondot sorolt fel, amelyek a magyar nyelv érvényesülésének hiányára világítanak rá. „Még mindig van, ahol lefestik a magyar helységnévtáblákat. A hivatalokban kevés a magyarul beszélő alkalmazott, és a közlemények kizárólag román nyelvűek. Az űrlapok kivétel nélkül csak román nyelvűek, hasonlóan az iskolák felirataihoz. Marosvásárhelyen még mindig létezik strada Paul Chinezu utca, holott az nekünk Kinizsi Pál. A tankönyvekben Alföldul Mic-ről írnak, és sok fiatal Klúzsra megy bulizni. Képviselőink románul szólalnak fel a testületekben, tehát nem teszik természetessé azt, hogy a közéletben magyarul is tárgyaljanak, beszéljenek. El szeretnénk jutni oda, hogy a vállalkozók népszerűsítsék magukat magyar nyelven is, mert egyre kevesebb üzletben fogadnak azzal: Tessék, Poftiţi. És akkor ott van a termékek csomagolása, cimkézése” – fogalmazott Portik Vilmos.

Erdélyi gazdasági terv

Kali István alelnök az országos körúton hamarosan bemutatásra kerülő Mikó Imre-tervet ismertette, amelynek célja Erdély számára gazdasági stratégiát kínálni, de kitért a Kossuth utca körüli mizériára, a Guşă- és Păunescu-szobor tervére, a MOGYE-re, a magyarok gyülekezési jogának tiprására – olyan „fricskákra, amelyeket nehéz lenyelni”. „A Mikó Imre terv nemcsak magyarok, hanem románok számára is járható utat kínál, amelyet javaslunk, hogy foglaljanak bele Románia 2014–2020 közötti gazdasági tervébe, egész Erdélyre vonatkozik. Ne Bukarestből mondják meg, hogy mi jó nekünk” – mondta Kali István.