Idén Mariazellből, Budapestről, Máriapócsról, a déli úton pedig Siklósról is indultak gyalogszerrel a Mária-úton Csíksomlyóra – tudtuk meg Molnár Sándortól, a Mária-út erdélyi szakaszának felelősétől. A pünkösdi búcsút megelőzően mindenik Csíksomlyóra vezető szakasz benépesedik: a bucsini, a Hargita felőli és a háromszéki is. Mi a máriapócsi csoporttal a szentegyházi indulás előtt találkoztunk.
2019. június 07., 18:292019. június 07., 18:29
2019. június 07., 18:312019. június 07., 18:31
Fotó: Barabás Ákos
Idén Mariazellből, Budapestről, Máriapócsról, a déli úton pedig Siklósról is indultak gyalogszerrel a Mária-úton Csíksomlyóra – tudtuk meg Molnár Sándortól, a Mária-út erdélyi szakaszának felelősétől. A pünkösdi búcsút megelőzően mindenik Csíksomlyóra vezető szakasz benépesedik: a bucsini, a Hargita felőli és a háromszéki is. Mi a máriapócsi csoporttal a szentegyházi indulás előtt találkoztunk.
2019. június 07., 18:292019. június 07., 18:29
2019. június 07., 18:312019. június 07., 18:31
Fotó: Barabás Ákos
A budapesti szakasz negyvennapos, a máriapócsi húsz. A zarándokok május 17-én indultak, és szinte minden nap esett az eső.
Pénteken reggel az utolsó kilométerek előtt álltak, akiknek sikerült végig megtenniük az utat. Mint közös élményt, kiemelték a vendégszeretet és az Erdélyi Kárpát-Egyesület (EKE) tagjainak segítségét. Szentegyházától évek óta az EKE csíkszéki osztályának tagjai vezetik a Mária-utas zarándokokat.
Fotó: Barabás Ákos
A tengerszint felett legmagasabban fekvő magyar városban, Szentegyházán Koncsag László szentegyházasfalvi plébános fogalmazott útravalót és áldotta meg a gyalogosokat. Isten segítségét kérte a zarándokokra: önmaguk megismerésében és elérendő céljaik valóra váltásában. Tudják legyőzni a fáradtságot, éhséget, szomjúságot, és érkezzenek meg oda, amiért egész úton imádkoztak.
Miután a szentegyházasfalvi egyházközség képviselője felkötötte a szalagot a zarándokzászlóra, énekszóval indultak a Tolvajos-tető felé.
Fotó: Barabás Ákos
Fotó: Barabás Ákos
Fotó: Barabás Ákos
Fotó: Barabás Ákos
Fotó: Barabás Ákos
Fotó: Barabás Ákos
Fotó: Barabás Ákos
Fotó: Barabás Ákos
Fotó: Barabás Ákos
Fotó: Barabás Ákos
Fotó: Barabás Ákos
Fotó: Barabás Ákos
Törvényjavaslatot nyújtott be az RMDSZ, amely szerint a jelenlegi 292 lejes gyermekpénzt 100 lejre csökkentenék, a fennmaradó összeget pedig „jelenléti ösztöndíjként” csak a rendszeresen iskolába járók kapnák meg, további 50 lejjel kiegészítve.
A Román Nemzeti Bank (BNR) szerdán 5,1004 lej/euró hivatalos árfolyamot jelentett be, ez pedig az első alkalom az elmúlt egy évben, hogy az európai valuta átlépte az 5,1 lejes pszichológiai küszöböt.
Hamarosan érkeznek az európai uniós források Magyarországra – közölte Magyar Péter leendő miniszterelnök, miután egyeztetett Ursula von der Leyennel, az Európai Bizottság elnökével szerdán Brüsszelben.
Első házként elfogadta szerdán a szenátus azt a törvénytervezetet, amely lehetővé teszi a középiskolák számára, hogy igazgatótanácsi döntéssel betiltsák a mobiltelefonok használatát az iskolában.
Belép a román piacra a Normal dán kiskereskedelmi vállalat – írja az MTI a profit.ro gazdasági portál információ alapján.
Az alkotmánybíróság szerdai döntése szerint sérti az alkotmányt az a törvénytervezet, amely szerint a romániai kluboknak a hivatalos mérkőzéseken legalább 40 százalékban hazai sportolókat kell szerepeltetniük a 2026–2027-es szezontól.
Április 29-én elhunyt Czegő Zoltán (1938–2026) költő, író, újságíró – közölte a szerző halálhírét a Magyar Írószövetség. A több elismerést kapott szerző számos verseskötete, elbeszélése, novellája, regénye és publicisztikája jelent meg.
Az alkotmánybíróság szerdán közölte, hogy helyt adott a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) beadványának és alkotmányellenesnek nyilvánította a közszolgálati televízió és rádió vezetőtanácsi tagjainak kinevezéséről szóló parlamenti határozatokat.
Nagy mennyiségű szemetet dobott ki a csíkszeredai Suta-tó mellett, ötvenezer lejes bírságot kapott érte egy helyi cég, amelyet nemrég sikerült azonosítania a Csíkszeredai Helyi Rendőrségnek.
A gyimesbükki Fejér Sándor joggal nevezhette magát a sors kegyeltjének, hiszen a csodával határos módon maradt életben a Bilibók-tetőn, s került messzi földre. Idegenből hazaküldött levelei a szülőföldszeretet szépirodalmi igényű megnyilvánulásai.
szóljon hozzá!