Rovatok

Szolgáltatások

Médiatár

Bejelentkezés

Bejelentkezés Facebook-fiókkal

Bejelentkezés Google-fiókkal

vagy

E-mail-cím

Jelszó

Elfelejtette a jelszavát?

Regisztráció

Beállítások

Olvasási mód:

Betűméret:

a a

21:37

Csupán egy harmadot bírt a Csíkszeredai Sportklub a Brassói Coronával

19:01

Tömegkarambol: tizenegy autó ütközött össze a dél-romániai gyorsforgalmi úton – videóval

17:23

Tanulóévből élmezőny – fókuszban a fejlődés a szlovákiai szereplésben a GYHK fiataljainak

14:59

Karácsony éjjel is szólt a RO-Alert – dróntámadásokra figyelmeztették a Tulcea megyeieket

» MÉG TÖBB FRISS HÍR

Holtan találták meg a nőt, aki december 5-én tűnt el Székelyudvarhelyről

Addig driftelt a parkolóban, míg betörte az Altex kirakatát – videó

Székelyföldön ismerős világutazó házába csapódott be egy BMW karácsony első napján

Hét autó ütközött össze Dálnok községben – fotók

A székelyudvarhelyi apa-lánya duó nyerte a Csillag születik tehetségkutatót

A határon túli magyarok elleni gyűlölettől várja Magyar Péter elhatárolódását Zsigmond Barna Pál

Autók ütköztek a csíkszeredai Brassói úton

Pénzügyi engedmény a tanügyben

Kipróbáltuk a városi buszjáratokat

Lemondott Daniel David tanügyminiszter

Nem volt vészforgatókönyvük a vállalkozásoknak

Fotó: Veres Nándor

Összesítették a helyi vállalkozások által kitöltött kérdőív eredményeit, amelyből kiderül, kevés olyan csíkszeredai vállalkozás volt, amelyet ne érintett volna hátrányosan a koronavírus-járvány megléte. Erről sajtótájékoztatón számoltak be a kérdőív kezdeményezői.

Korpos Attila

2020. június 16., 17:142020. június 16., 17:14

A keddi sajtóeseményen Korodi Attila, az RMDSZ Csíkszeredai Városi Szervezetének megbízott elnöke elmondta, hogy

a felmérést mintegy 160 vállalkozó töltötte ki, ezeknek csaknem kilencven százalékát pedig már érintették a járvány okozta következmények.

„A vállalkozások nagyobb többsége csupán akkora tőkével rendelkezett, amely három hónap stabil működésre volt elegendő.

Sajnos voltak olyan vállalkozások is – étterem, fitneszterem – ahol a tevékenység teljes felfüggesztése miatt rendkívül nehéz helyzetbe került a megmaradás

– vonta le a következtetéseket, hozzátéve, hogy több vállalkozás még mindig nem tudott teljes mértékben visszatérni a normál működéséhez és otthoni munkavégzés jelleggel kénytelen üzemelni. A megbízott elnök kiemelte, a vállalkozások szükségét érzik a digitalizációnak és a kevesebb bürokratikus ügyintézésnek, továbbá

az államtól, az Európai Uniótól és a helyi önkormányzattól is egyaránt számítanak támogatásra.

A válaszadók úgy látják, az adók terén eszközölt változások, a munkaerő költségeinek részbeni átvállalása és a közvetlen, állami vagy EU-s támogatások segítséget jelentenének a kialakult helyzetben. „Azt gondolom, hogy a vállalkozói élet már nem lesz ugyanolyan, mint a járvány előtt. Ezért is érezzük szükségét, hogy ősszel megismételjük a felmérést, addig is pedig a nyár folyamán már elindítunk fókuszcsoportos beszélgetéseket a megkérdezett vállalkozókkal, hogy pontosabban felmérjük, milyen konkrét nehézségekkel küzdenek” – összegezte Korodi Attila.

A Romániai Magyar Közgazdász Társaság részéről jelen volt Tánczos Levente, aki úgy fogalmazott, hogy számottevő értékesítés-csökkenést tapasztaltak a vállalkozások.

Az árbevételek a tavalyi év hasonló időszakához képest lényegesen lecsökkentek, a válaszadók több mint felénél ez az arány nagyobb, mint 25 százalék, de az évi összbevételek tekintetében is jelentős visszaeséssel számolnak a munkaadók

– fejtette ki a szakember.

Elhangzott, hogy a kis- és középvállalkozások döntő többsége nem volt felkészülve egy világjárványra, hiszen nem volt kidolgozott válságkezelési forgatókönyvük. A Sapientia EMTE csíkszeredai karának oktatója hozzátette: a járvány ellenére a helyi vállalkozások pozitívan próbálják túlélni az elmúlt időszak nyomait, hiszen

nem mondtak le a tervezett beruházásaikról és fejlesztéseikről, csupán későbbi időpontra halasztották azokat.

Kérdésünkre, miszerint a vállalkozók milyen arányban voltak kénytelen elbocsátásokat eszközölni, Tánczos úgy fogalmazott, hogy

leginkább a technikai munkanélküliséget alkalmazták a munkaadók, mintsem felbontsák a munkavállalói szerződéseket.

„A későbbiekben az Országos Statisztikai Központtal is összesítjük az eredményeket, azok alapján pedig hitelesebb képet fogunk kapni az elbocsátott munkavállalókról” – tette hozzá Korodi.