Nem volt vészforgatókönyvük a vállalkozásoknak

„A vállalkozások nagyobb többsége csupán akkora tőkével rendelkezett, amely három hónap stabil működésre volt elegendő.

– vonta le a következtetéseket, hozzátéve, hogy több vállalkozás még mindig nem tudott teljes mértékben visszatérni a normál működéséhez és otthoni munkavégzés jelleggel kénytelen üzemelni. A megbízott elnök kiemelte, a vállalkozások szükségét érzik a digitalizációnak és a kevesebb bürokratikus ügyintézésnek, továbbá

A válaszadók úgy látják, az adók terén eszközölt változások, a munkaerő költségeinek részbeni átvállalása és a közvetlen, állami vagy EU-s támogatások segítséget jelentenének a kialakult helyzetben. „Azt gondolom, hogy a vállalkozói élet már nem lesz ugyanolyan, mint a járvány előtt. Ezért is érezzük szükségét, hogy ősszel megismételjük a felmérést, addig is pedig a nyár folyamán már elindítunk fókuszcsoportos beszélgetéseket a megkérdezett vállalkozókkal, hogy pontosabban felmérjük, milyen konkrét nehézségekkel küzdenek” – összegezte Korodi Attila.

A Romániai Magyar Közgazdász Társaság részéről jelen volt Tánczos Levente, aki úgy fogalmazott, hogy számottevő értékesítés-csökkenést tapasztaltak a vállalkozások.

– fejtette ki a szakember.

Elhangzott, hogy a kis- és középvállalkozások döntő többsége nem volt felkészülve egy világjárványra, hiszen nem volt kidolgozott válságkezelési forgatókönyvük. A Sapientia EMTE csíkszeredai karának oktatója hozzátette: a járvány ellenére a helyi vállalkozások pozitívan próbálják túlélni az elmúlt időszak nyomait, hiszen

Kérdésünkre, miszerint a vállalkozók milyen arányban voltak kénytelen elbocsátásokat eszközölni, Tánczos úgy fogalmazott, hogy

 „A későbbiekben az Országos Statisztikai Központtal is összesítjük az eredményeket, azok alapján pedig hitelesebb képet fogunk kapni az elbocsátott munkavállalókról” – tette hozzá Korodi.