Nem tűnt el, csak átalakult

Érdekes adatokat hozott előtérbe az általános mezőgazdasági összeírás

Ugyebár azt mindenki tudja, ez az összeírás bevallásos alapon történt. Így például megtörténhetett, hogy valaki bizonyos, például havasi területeket nem használ, és úgy látta, hogy arról nem is érdemes beszélni. Ez az egyik oka, hogy esetenként nem találnak a számok – kezdte fejtegetését a Hargita Megyei Mezőgazdasági Igazgatóság vezetője. Török Jenő kihangsúlyozta, mindenkinek az volt a célja, hogy minél reálisabb adatok szülessenek, hiszen az uniós támogatási rendszerek kidolgozásában ezeket veszik alapul. „Összességében véve rá kellett jöjjünk, nincs is olyan nagy baj, mint ahogy azt egyesek feltételezték” – állapította meg.

A kirívó példa

A felmérés részleges feldolgozása után az egyik legkirívóbb adat a szántóterületekkel kapcsolatban látott napvilágot. Hiszen míg az eddigi statisztikák szerint 91 715 hektár szántót tartottak számon a megyében, a felmérés során csupán 45 860 hektárt jelentettek be. Ezzel együtt legelős és kaszálós területből 310 144 hektárt írtak össze a kérdezőbiztosok, ez mintegy hatezer hektárral több mint amit a korábbi statisztikák jegyezték.

„A szántókból elvileg hiányzik 45 855 hektár” – jegyezte meg Török Jenő. Elmondta, ennek egyik lehetséges oka, hogy a gazdák megváltoztatták a földek használati formáját, azaz szántó helyett kaszálóként hasznosítják a területet. Ezt a változást viszont nem vezetették be a mezőgazdasági regiszterbe, annak ellenére, hogy a törvény kötelezné őket erre. „Amit öt évnél tovább nem szántanak fel, kaszálóként minősíthető. A havasi kaszálók egy része viszont beerdősödött, a szántók egy részét kaszálóként használják, és innen lesznek ezek a számok” – magyarázta az igazgató, aki úgy fogalmazott, több szakember is hasonló véleményen van.

Van, ami mégis hiányzik

Mint azt Török Jenőtől megtudtuk, a korábbi adatok szerint a megye összmezőgazdasági területe 396 338 ha. Az összeírás során regisztrált terület nagysága 372 284 ha. Ez azt jelenti, hogy 24 054 ha sorsa bizonytalan. Tulajdonképpen ez az a mennyiség, amit valószínű, nem vallottak be a gazdák, vagy, beerdősödött területekről lévén szó, nem tartották fontosnak megemlíteni – említette Török.

Az általános mezőgazdasági összeírás eddig nyilvánosságra hozott adatai egyébként az állatállomány szempontjából is eltéréseket mutatnak. Ezek összehasonlításában 2010 november 30-át vettük referencia időpontnak. Így például a nyilvántartásban szereplő 76 287 szarvasmarha helyett a recenzió alatt 63 067 állatot regisztráltak. Az illetékesek szerint minden községben van eltérés a két adat között, van ahol jelentős, máshol kisebb mértékű.

Az illetékesek szerint ennek legfőbb oka, hogy az állatlétszám mozgást kevesen jelentik le a mezőgazdasági nyilvántartónak. Juhoknál is hasonló a helyzet, a 185 217 egyedhez képest az adatbiztosok 160 895 juhot jegyeztek. Ám azt tudni kell, hogy jelenleg a juhok száma meghaladja a 200 ezret. Kecskéknél viszont több szerepel a recenzió eredményeként (19 025), mint a novemberi statisztikában szereplő adat (18 122).

A méhcsaládok tekintetében is komoly eltérések vannak. A kérdezőbiztosok 23 018 méhcsaládot regisztráltak, míg a korábbi statisztikák mindössze 16 335 családot tartottak számon. Mint kiderült, ennek két oka van: vannak olyan termelők, akik nem tagjai a Hargita Megyei Méhészek egyesületének, így nem szerepelnek az adatbázisban. Az is előfordulhat ugyanakkor, hogy mivel az egyesületi tagságdíjat a méhcsaládok száma alapján állapítják meg, egyes tagok szándékosan kisebb számot vallottak be az érdekvédelmi egyesületnél.