
Nem tartanak attól, hogy a brassói reptér elveszi az utasokat a marosvásárhelyi légikikötőtől. Archív
Fotó: Haáz Vince
Nem lesz negatív hatással a Transilvania Nemzetközi Repülőtér forgalmára a hamarosan elkészülő brassói repülőtér, ugyanis a marosvásárhelyi légikikötő utasforgalmának adatbázisa szerint nagyon kevés Brassó megyei, illetve annak vonzáskörzetéből érkező utas használta a lehetőséget, hogy Maros megyéből induljon valamely külföldi célpont irányába – legalábbis ezt állítja a marosvásárhelyi légi kikötő vezetője.
2021. március 19., 09:212021. március 19., 09:21
2021. március 19., 12:072021. március 19., 12:07
Peti András, a marosvásárhelyi repülőtér igazgatója a Székelyhonnak elmondta, létezik egy tudományos kimutatás, amit a gyakorlat is megerősített, miszerint egy-egy repülőtérnek 100 kilométeres körzetből érkeznek az utasai, illetve olyan távolságból, ami tömegközlekedéssel vagy akár egyénileg is, legtöbb két óra alatt megközelíthető.
– magyarázta az igazgató, hozzátéve, hogy a Brassó, illetve a Kovászna megyeiek számára is közelebb van a bukaresti repülőtér. Azok az utazók, akik az elkövetkezendőkben a brassói repülőtérről induló járatokat fogják használni, eddig a bukaresti Otopeni reptérről indultak akár turisztikai, akár üzleti, vagy más célból – mondta Peti, hozzátéve, hogy
Marosvásárhelyről sem fognak Brassóig utazni azok, akiknek helyből, vagy esetleg Kolozsvárról van elérhető járatuk, hacsak nem indítanak olyan célállomásra repülőjáratot, amely sem Marosvásárhelyről, sem Kolozsvárról, vagy Szebenből nem működik – válaszolta érdeklődésünkre egy utazási iroda munkatársa.
A Maros Megyei Tanács a marosvásárhelyi repülőtér fenntartójaként újabb beruházásokat végeztet a repülőtéren. Kovács Mihály Levente, a tanács alelnöke a Székelyhonnak elmondta, a 2014-2020-as uniós időszakra a szállításügyi minisztérium által
Az uniós alap az összes költségvetésnek a 98 százalékát jelenti, a megyei önkormányzat ehhez 2 százalék önrésszel járul hozzá. „Az a célja ennek a beruházásnak, hogy a repülőtér még biztonságosabb legyen” – hangsúlyozta az alelnök.
A Richter-skála szerint 3,9-es erősségű földrengés történt vasárnap 17 óra 16 perckor Vrancea megyében – közölte az országos földfizikai intézet (INCDFP).
Az üzemanyag-drágulás hatásait enyhítő intézkedések haladéktalan elfogadására szólította fel a miniszterelnököt és a pénzügyminisztert vasárnap Sorin Grindeanu.
Négy megyében másodfokú (narancssárga jelzésű), 12 megye folyóvizeire elsőfokú (sárga jelzésű) árvízvédelmi készültséget rendelt el vasárnap az Országos Hidrológiai és Vízgazdálkodási Intézet (INHGA).
Lassan elhagyja térségünket a hétvégi lehűlést okozó mediterrán ciklon, hétfőig azonban még marad a csapadékos időjárás: az ország nagy részén eső, a hegyvidéken pedig havazás várható. Ezt követően javulásnak indul az időjárás.
Krisztus, a béke királya, ma is azt kiáltja keresztjéről: tegyétek le a fegyvert, emlékezzetek, hogy testvérek vagytok – mondta XIV. Leó pápa a Szent Péter téren bemutatott virágvasárnapi misén, amellyel megnyitotta a húsvéti nagyhetet.
Jelentős mennyiségű csapadék várható, a hegyekben pedig több centiméternyi hó fog esni, ugyanakkor több folyó is megáradhat a hétfőn délutánig érvényes riasztás szerint – közli a Hargita megyei katasztrófavédelem.
Hét ember sérült meg egy közlekedési balesetben szombaton késő este a Kolozs megyei Aranyosegerbegyen (Viișoara).
Beregszászon, Ungváron és Csíkszeredában vennék át legtöbben a szavazási levélcsomagjukat, a három külképviseleten több mint 27 ezren vennék át a levélszavazáshoz szükséges dokumentumokat – derül ki a Nemzeti Választási Iroda adataiból.
Az Országos Meteorológiai Szolgálat vasárnap sárga jelzésű riasztást adott ki jelentős mennyiségű csapadék, a hegyekben pedig havazás miatt, amely hétfő reggelig az ország közel felét – Hargita és Kovászna megyét is – érinti.
A Kőrösi Csoma Sándor Közművelődési Egyesületnek (KCSSKE) 36. alkalommal is sikerült megszervezni a Csoma-napokat Kovásznán. Az idei tematika a magyarság szimbólumai voltak.
szóljon hozzá!