
Nem tartanak attól, hogy a brassói reptér elveszi az utasokat a marosvásárhelyi légikikötőtől. Archív
Fotó: Haáz Vince
Nem lesz negatív hatással a Transilvania Nemzetközi Repülőtér forgalmára a hamarosan elkészülő brassói repülőtér, ugyanis a marosvásárhelyi légikikötő utasforgalmának adatbázisa szerint nagyon kevés Brassó megyei, illetve annak vonzáskörzetéből érkező utas használta a lehetőséget, hogy Maros megyéből induljon valamely külföldi célpont irányába – legalábbis ezt állítja a marosvásárhelyi légi kikötő vezetője.
2021. március 19., 09:212021. március 19., 09:21
2021. március 19., 12:072021. március 19., 12:07
Peti András, a marosvásárhelyi repülőtér igazgatója a Székelyhonnak elmondta, létezik egy tudományos kimutatás, amit a gyakorlat is megerősített, miszerint egy-egy repülőtérnek 100 kilométeres körzetből érkeznek az utasai, illetve olyan távolságból, ami tömegközlekedéssel vagy akár egyénileg is, legtöbb két óra alatt megközelíthető.
– magyarázta az igazgató, hozzátéve, hogy a Brassó, illetve a Kovászna megyeiek számára is közelebb van a bukaresti repülőtér. Azok az utazók, akik az elkövetkezendőkben a brassói repülőtérről induló járatokat fogják használni, eddig a bukaresti Otopeni reptérről indultak akár turisztikai, akár üzleti, vagy más célból – mondta Peti, hozzátéve, hogy
Marosvásárhelyről sem fognak Brassóig utazni azok, akiknek helyből, vagy esetleg Kolozsvárról van elérhető járatuk, hacsak nem indítanak olyan célállomásra repülőjáratot, amely sem Marosvásárhelyről, sem Kolozsvárról, vagy Szebenből nem működik – válaszolta érdeklődésünkre egy utazási iroda munkatársa.
A Maros Megyei Tanács a marosvásárhelyi repülőtér fenntartójaként újabb beruházásokat végeztet a repülőtéren. Kovács Mihály Levente, a tanács alelnöke a Székelyhonnak elmondta, a 2014-2020-as uniós időszakra a szállításügyi minisztérium által
Az uniós alap az összes költségvetésnek a 98 százalékát jelenti, a megyei önkormányzat ehhez 2 százalék önrésszel járul hozzá. „Az a célja ennek a beruházásnak, hogy a repülőtér még biztonságosabb legyen” – hangsúlyozta az alelnök.
Az Állandó Választási Hatóság jelentősen átalakítaná a romániai választások lebonyolítását: csökkentené a költségeket, egyszerűsítené a szavazóhelyiségek logisztikáját, megszüntetné a bélyegzők és matricák használatát, és intelligens urnákat is bevezetne.
Beperelte a Sanitas szakszervezet Hargita megyei szervezete a megyei szociális és gyermekvédelmi igazgatóságot, mert a szociális ellátórendszer alkalmazottai nem kaptak üdülési csekkeket tavaly, miközben a törvény értelmében ez járt volna nekik.
Az Országos Nyugdíjpénztár (CNPP) szerint a Számvevőszék 2024-es pénzügyi ellenőrzésének eredményeiből nem következik, hogy 2,2 millió nyugdíjat bizonyítottan rosszul számoltak ki.
A szociális ösztöndíjakat továbbra is egész évben, a vakációk idején is folyósítják, míg a tanulmányi és a szakoktatási ösztöndíjak az oktatási időszakra, illetve egyes vizsgafelkészítési időszakokra járnak – döntött pénteki ülésén a kormány.
Az esetleges előrehozott parlamenti választások 160–170 millió euróba kerülhetnek – jelentette ki pénteki marosvásárhelyi sajtótájékoztatóján az Állandó Választási Hatóság (AEP) elnöke.
Teljes hosszában átfúrták az A1-es autópálya Marzsina és Holgya közötti szakaszán épülő alagutakat, és az év végéig a járatok betonozása is befejeződik – jelentette be pénteken a közúti infrastruktúrát kezelő országos társaság vezetője, Cristian Pistol.
Siegfried Mureșan kijelölt miniszterelnök pénteken közölte, hogy megkezdte a kormányalakítással kapcsolatos munkát, és ígéretet tett arra, hogy az eljárás minden lépéséről tájékoztatja a nyilvánosságot.
Az idei év első hét hónapjában a nyers adatok szerint 11,2 százalékkal, a szezonális és naptárhatásoktól megtisztított adatok szerint 8,2 százalékkal nőtt az építőipari termelés volumene Romániában az előző év azonos időszakához képest.
A koronavírus-járvány kezdete óta több európai országban is csökkenni kezdett a gyermekek átoltottsága, ami egyes fertőző betegségek újbóli megjelenésének veszélyével jár – hívja fel a figyelmet a The Lancet folyóiratban megjelent tanulmány.
A Richter-skála szerint 3,1-es erősségű földrengés történt pénteken 4 óra 9 perckor Moldva térségében, Suceava megyében – közölte az országos földfizikai intézet (INCDFP).
szóljon hozzá!