
Nem tartanak attól, hogy a brassói reptér elveszi az utasokat a marosvásárhelyi légikikötőtől. Archív
Fotó: Haáz Vince
Nem lesz negatív hatással a Transilvania Nemzetközi Repülőtér forgalmára a hamarosan elkészülő brassói repülőtér, ugyanis a marosvásárhelyi légikikötő utasforgalmának adatbázisa szerint nagyon kevés Brassó megyei, illetve annak vonzáskörzetéből érkező utas használta a lehetőséget, hogy Maros megyéből induljon valamely külföldi célpont irányába – legalábbis ezt állítja a marosvásárhelyi légi kikötő vezetője.
2021. március 19., 09:212021. március 19., 09:21
2021. március 19., 12:072021. március 19., 12:07
Peti András, a marosvásárhelyi repülőtér igazgatója a Székelyhonnak elmondta, létezik egy tudományos kimutatás, amit a gyakorlat is megerősített, miszerint egy-egy repülőtérnek 100 kilométeres körzetből érkeznek az utasai, illetve olyan távolságból, ami tömegközlekedéssel vagy akár egyénileg is, legtöbb két óra alatt megközelíthető.
– magyarázta az igazgató, hozzátéve, hogy a Brassó, illetve a Kovászna megyeiek számára is közelebb van a bukaresti repülőtér. Azok az utazók, akik az elkövetkezendőkben a brassói repülőtérről induló járatokat fogják használni, eddig a bukaresti Otopeni reptérről indultak akár turisztikai, akár üzleti, vagy más célból – mondta Peti, hozzátéve, hogy
Marosvásárhelyről sem fognak Brassóig utazni azok, akiknek helyből, vagy esetleg Kolozsvárról van elérhető járatuk, hacsak nem indítanak olyan célállomásra repülőjáratot, amely sem Marosvásárhelyről, sem Kolozsvárról, vagy Szebenből nem működik – válaszolta érdeklődésünkre egy utazási iroda munkatársa.
A Maros Megyei Tanács a marosvásárhelyi repülőtér fenntartójaként újabb beruházásokat végeztet a repülőtéren. Kovács Mihály Levente, a tanács alelnöke a Székelyhonnak elmondta, a 2014-2020-as uniós időszakra a szállításügyi minisztérium által
Az uniós alap az összes költségvetésnek a 98 százalékát jelenti, a megyei önkormányzat ehhez 2 százalék önrésszel járul hozzá. „Az a célja ennek a beruházásnak, hogy a repülőtér még biztonságosabb legyen” – hangsúlyozta az alelnök.
A Kőrösi Csoma Sándor Közművelődési Egyesületnek (KCSSKE) 36. alkalommal is sikerült megszervezni a Csoma-napokat Kovásznán. Az idei tematika a magyarság szimbólumai voltak.
Nem nehéz elrontani egy regény nagyvászonra adaptálását, Andy Weir zseniális sci-fijével viszont nem ez történt. A meglehetősen könyvhű filmváltozat 2026 eddigi legjobb blockbustere lett. Kritika.
Vasárnaptól Románia áttér a nyári időszámításra, hajnali 3 órakor 4 órára kell átállítani az óramutatókat. Ez nem befolyásolja a vasúti menetrendet.
Március 29-én vasárnap kezdődik a nyári időszámítás: az órákat hivatalosan hajnali háromkor négy órára állítják át, így március utolsó vasárnapja a maga 23 órájával az év legrövidebb napja lesz.
Elsőfokú (sárga jelzésű) árvízvédelmi készültséget rendelt el szombaton az Országos Hidrológiai és Vízgazdálkodási Intézet (INHGA) 16 megye folyóvizeire, köztük Hargita és Kovászna megyeiekre is.
Folytatódik az üzemanyagárak emelkedése: szombaton újabb 15 banival drágult a gázolaj, így literenkénti ára már minden székelyföldi töltőállomáson meghaladja a 10 lejt, míg a prémium gázolaj ára már csak pár banira van a 11 lejes lélektani határtól.
Március 28-tól, szombattól adhatják le levélszavazatukat a magyarországi lakcímmel nem rendelkező választópolgárok az április 12-i országgyűlési választásra – hívja fel a figyelmet Nacsa Lőrinc nemzetpolitikáért felelős államtitkár.
Lefoglalták a hatóságok a belügyminisztériumi katasztrófavédelmi főosztály (DSU) több munkatársának mobiltelefonját.
Hatvan napra hatósági felügyelet alá helyezték a januárban a Temes megyei Csene községben megölt 15 éves fiú nagyapját, aki a gyanú szerint arcon ütötte a gyilkosság egyik vádlottjának anyját.
Nem mindenki tudja, hogy az ökölvívó Papp László rugonfalvi gyökerekkel bírt, ahol ünnepséget terveznek születése századik évfordulója apropóján. Erről meg a sepsiszentgyörgyi kosárlabda őskoráról is beszélgettünk Oláh István egri fertálymesterrel.
szóljon hozzá!