Nem szabadok, de nem is félnek a székelyek

A Márton Áron téren található Vasszékely-szobor megkoszorúzásával kezdődött a március 15-ei ünnepség Székelyudvarhelyen, amit a hagyományőrző huszárok felvonulása követett. A magyar himnusz elénekelése után először a történelmi egyházak vezetőit kérték fel, hogy tartsák meg köszöntőjüket. Simó Sándor unitárius esperes arra kérte Istent, hogy legyen velünk a nemzeti ünnepünkön és segítse mindenkori szabadságharcunkat.

„Az ember tartozik a földnek, amelyből vétetett. Minden kor minden embere hűséggel, szeretettel, több idővel, figyelemmel és felelősséggel, őszinte szóval és egyenes beszéddel, bátor helytállással és egyértelmű állásfoglalással, valamint imádsággal tartozik” – jelentette ki Gede Ildikó református lelkipásztor.

Bajkó Norbert romai katolikus pap megnyugvást kért Istentől a szabadságharc hőseinek, ugyanakkor azért fohászkodott, hogy mi magunk is önfeláldozón, odaadón szeressük a szülőföldünket, és tegyünk meg mindent a népünkért. Ezután közös imádságra szólította fel a jelenlévőket.

„Magyar szabadság, légy üdvözölve születésed napján” – kezdett ünnepi beszédébe Gálfi Árpád polgármester. Kijelentette, az összegyűlt tömeget látva úgy tűnik, hogy egy akarata ellenére kisebbségben élő közösség akkor tud a leginkább összefogni, amikor veszélyben érzi alapvető jogait és szabadságát. Az „illetékeseknek” azt üzente, hogy noha lassan két évszázad telt el a forradalom kirobbanása óta, a magyarság szabadság iránti vágya egy cseppet sem lankadt ezen idő alatt. Rámutatott, a különböző viszontagságok ellenére

a székelység hisz a győzelemben, éppen ezért gyűlünk össze március 15-én „akár tiltják, akár nem, akár büntetést rónak ki a város feldíszítése miatt, akár nem”.

Hangsúlyozta, a román hatalom nemhogy megakadályozná a provokátorokat, inkább élen jár a provokációban, és semmibe veszi, hogy őseinkkel együtt ezer éve élünk szülőföldünkön. „Semmibe veszik azt, hogy ragaszkodunk alapvető jogainkhoz. A mai hatalom nemzetközi egyezmények és törvények fölé helyezi magát, politikai célokra használja az igazságszolgáltatás intézményeit, ugyanakkor zaklatja és provokálja a békés és törvénytisztelő polgárait” – fogalmazott Gálfi, hozzátéve, hogy a vezetők rendszerint a „magyar kártyát” elővéve próbálják elterelni a figyelmet a valós problémákról. Éppen ezért úgy véli,

ha egy embert elhallgattatnak, akkor ezrek kell felszólaljanak helyette, ha egy székely jelképet eltávolíttatnak, akkor is ezret kell kitűzni helyette.

„A lemondás, a feladás, a beletörődés jelent bukást egy nemzet számára” – hangoztatta.

„Március 15-én olyan napra emlékezünk, amikor a nemzet egységesen állt ki önmagáért és bebizonyította, hogy párját ritkító módon képes összefogni a hazáért” – jelentette ki Németh Szilárd, a magyar Honvédelmi Minisztérium parlamenti államtitkára, a Fidesz alelnöke, majd felelevenítette a szabadságharc körülményeit. Hangsúlyozta, ma is ragaszkodnunk kell jogainkhoz, szabadságunkhoz, anyanyelvünkhöz, kivívott értékeinkhez, nemzeti jelképeinkhez, történelmi zászlóinkhoz, keresztény hitünkhöz és kultúránkhoz.

Rámutatott, noha Brüsszelben a központilag irányítható Európai Egyesült Államok létrehozására törekednek, nem szabad engedni a különálló nemzetek Európájának megsemmisítését. Az említett „birodalmi” törekvés elleni küzdelem a mostani magyarság szabadságharca – szögezte le. Éppen ezért az Európai Parlamenti választásokon való részvételre buzdított.

Kijelentette, a magyar kormány minden egyes magyarért felelősséget vállal, így

a székelység autonómiatörekvéseit is támogatják.

„A szívós székely kitartás, a fel nem adás képessége, a rendíthetetlenség minden magyar számára követendő példa” – zárta beszédét.

Mezei János, a Magyar Polgári Párt (MPP) elnöke a tömeghez szólva kijelentette, sok jármot összetörtünk már, de a mai napig nem vagyunk szabadok, így van még mit tenni. „A mi ünnepeink nem a területszerzés mámorának az ünnepei, nem a győzedelmes bevonulások emlékei, hanem tiszteletteljes főhajtás azok előtt, akik az életüket adták oda a szabadságért, amelyből az ébredést megannyiszor a hóhér pallosa jelentette” – magyarázta. Mint mondta, sohasem szabad feladni a harcot és beletörődni a helyzetbe, küzdeni kell az olyan jogainkért, mint például az autonómia, amelyet más országokban élő közösségek is kivívtak maguknak.

„Amikor a Kárpát-medence 1100 éves őshonos népe önrendelkezést kér, akkor nem egy politikai luxus után kapkod, hanem ősi jogát követeli. Ez mindenkinek kijár, így hát nekünk is” – így Mezei.

Beszéde végén felszólította az összegyűlteket, hogy három „igen” elkiáltásával nyomatékosítsák, nem tudnak bennünket megfélemlíteni, megvédjük nemzeti szimbólumainkat. Ezt meg is tették a jelenlévők.

Az székely autonómia Székelyföldön népakarat – jelentette ki Szilágyi Zsolt, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) elnöke. Hangsúlyozta,

a szabadság a teljes értékű élet lehetősége, így az önrendelkezésre való törekvés nem szélsőség.

Elvárja, hogy a százéves ország tartsa tiszteletben a százéves ígéretét. „Mi nem vagyunk Romániában nemzetbiztonsági kockázat, mi a románokkal békében, szeretetben, szabadságban akarunk élni. Tiszteljük őket, és ők is tiszteljenek minket. Ha a románoknak jár az önrendelkezés, akkor a magyaroknak is” – fogalmazott, majd a jelenlévők vastapsa miatt kellett szünetet tartania.

Szilágyi közölte, Románia a megszerzett jogainkat sem szavatolja, példa erre a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem magyar kara. Arra is kitért, hogy az EMNP továbbra is politikai fogolynak tartja Szőcs Zoltánt és Beke Istvánt, hiszen nem követték el azt a bűntettet, amiért börtönben ülnek. Kérdőre vonta azt is, hogy létezik-e vallásszabadság, ha a történelmi egyházaink nem kapják vissza azokat az ingatlanjaikat, amelyek a román állam egykor elkobozott tőlük. A politikus szerint a felsorolt tények mind azt igazolják, hogy

nincs még kiteljesedve a szabadság Romániában.

„Akkor jutunk előre, ha mi magyarok összefogunk, együtt tudunk harcolni, és megértetjük a románokkal is, hogy a székelyek autonómiája, az erdélyi magyarok szabadsága nem hogy elvenne tőlük valamit, hanem kiteljesíti a szabadságot Romániában” – zárta beszédét.

Ezután Tóth László, Magyarország Csíkszeredai Főkonzulátusának főkonzulja tolmácsolta Orbán Viktor magyar miniszterelnök ünnepi üzenetét.

A beszédek közben az Egyesített Kórus – a Székely Dalegylet férfikara, a Balázs Ferenc Vegyeskar és az Alla Breve Vegyeskar –, a Törökbálinti Kamarakórus, az Oroszhegyi Fúvószeneker, valamint Keresztes Ildikó és zenekarának előadása volt hallható. Az ünnepség a Szózat és a székely himnusz eléneklésével, illetve egy különleges nappali tűzijátékkal zárult.