Nem oldották fel a titkosítást Ráduly és Szőke perében

Három hónappal ezelőtt kérte a DNA-tól  bíróság, hogy részletezze, mivel kapcsolatban és milyen eszközöket használva történt a vádhatóság együttműködése a SRI-vel az ügyben folytatott eljárás során. A válasz megérkezett augusztus 31-én, csakhogy titkosított iratként, ami azt jelenti, hogy a válaszadón kívül senkinek nem áll jogában azt felbontani. A hétfőn Marosvásárhelyen lefolytatott tárgyaláson

azt kérték Ráduly Róbert és Szőke Domokos ügyvédei, hogy az okiratot minősítse át a bíró, hogy felbonthassák. Ám ez nem történt meg, így érdembeli tárgyalásra sem kerülhetett sor.

A legközelebbi  tárgyalást a bíró november 9-re tűzte ki.  

A csíkszeredai polgármester és alpolgármester ügyét érintő titkosított DNA-iratról nem lehet tudni, hogy az fontos-e a két elöljáró szempontjából, mert  ha igen, akkor azért kellene a titkosítást átminősíteni. Amennyiben pedig kevésbé fontos, akkor jó volna ezt is tudni, akárcsak azt, hogy akkor mi értelme volt a titkosításnak – hangzott el a Maros megyei törvényszék tárgyalótermében a védőügyvédek részéről. Lapunk érdeklődésére Máthé Attila ügyvéd kifejtette,

az alkotmánybíróság erre vonatkozó határozata, – hogy kinek áll jogában a titkosított irat átminősítése – úgy is értelmezhető egyfelől, hogy azt a bíró is megteheti, illetve úgy is, hogy az a válaszadó feladata.

Végül a hétfői ülésen a bíró úgy döntött, meg kell kérdezni a DNA-t a küldött válasszal, és az azt tartalmazó irattal kapcsolatosan. Az érdembeli tárgyalást aszerint folytatják, hogy megtörténik a dokumentum átminősítése, vagy esetleg továbbra is ragaszkodnak a titkosításhoz. 

Csíkszereda polgármesterét és alpolgármesterét a 2015. áprilisának végén végrehajtott házkutatások után vették őrizetbe, majd hatósági felügyelet alá kerültek, utána pedig az Országos Korrupcióellenes Ügyosztály (DNA) Ráduly Róbert Kálmánt háromrendbeli hivatali visszaéléssel és érdekkonfliktussal, Szőke Domokost négyrendbeli hivatali visszaéléssel és okirat-hamisításra való felbujtással vádolta meg. A pert 2016 márciusa óta a DNA kérésére a Maros Megyei Törvényszék tárgyalja, mert a vádhatóság fenntartásokat fogalmazott meg a Hargita Megyei Törvényszék bíráinak pártatlanságával kapcsolatban. Az elöljárók alaptalannak tartják és elutasítják az ellenük felhozott vádakat.