A vadászok szerint nem lesz hatása a reflektorhasználat engedélyezésének az éjszakai vadászatokon
Fotó: 123RF
Nem könnyíti meg a vadásztársaságok dolgát a frissen módosított vadászati törvény a sertéspestis miatt elrendelt vaddisznókilövéseket illetően. Az új előírás ugyan lehetőséget ad a reflektorhasználatra az éjszakai vadászatokon, de a vadászok szerint ez nem nagy segítség.
2020. január 15., 15:502020. január 15., 15:50
Kihirdette Klaus Johannis államfő a nemrég módosított vadászati törvényt. A sertéspestist terjesztő vadak, a vaddisznó, róka és sakál vadászata esetében az új előírások lehetővé teszik a reflektorhasználatot az éjszakai vadászatokon, ez azonban nemigen könnyíti meg a vadászok dolgát, akik a sertéspestis terjedése miatt a megszokottnál jóval több vaddisznót kell kilőjenek. Ott, ahol felütötte a fejét a kór, az adott vadászterületen gyakorlatilag a teljes vaddisznóállományt ki kell irtani.
Hargita megyében ilyen Gyepes térsége, ahol egy elhullott vaddisznó teteméből vett minták laborvizsgálata során december közepén igazolták a sertéspestis megjelenését. A vadászterület a Nagy-Küküllő Vadásztársaság ügykezelésébe tartozik, és amint Mărmureanu-Bíró Leonard, a társaság igazgatója portálunk érdeklődésére beszámolt róla, noha szépen teljesítenek vadászkollégái, mostanáig csak a vaddisznóállománynak a felét, a 115-ből mintegy 60 példányt tudtak kilőni az említett vadászterületen.
„Semmivel se lesz könnyebb” teljesíteni a kilövési kvótát, hiába ad lehetőséget a módosított vadászati törvény a reflektorhasználatra – véleményezte az új előírást a fővadász. Kijelentésére egy találós kérdéssel adott magyarázatot: „ha a szóróra (a vaddisznó lesvadászatára kiválasztott hely, szerk. megj.) kijön tíz vaddisznó, és egyet kilősz, hány marad?” A helyes válasz az, hogy egy sem, ugyanis a többi elmenekül. Nem tud tíz vadász egy lesre kiülni, mert lehetetlen, akárcsak az, hogy egyszerre leterítsenek tíz vaddisznót – mondta a fővadász, aki szerint
Újonnan elhullott vaddisznókat viszont nem találtak, és abból kiindulva – amint arról szaktanulmányokban tájékozódott –, hogy az állat a fertőzéstől számított 3-10 napon belül elpusztul, feltételezhető, hogy sikerült megállítani a környéken a kór terjedését.
A hajtóvadászat azért tiltott a gócpontok 13 kilométeres körzetében, hogy a kórokozót esetlegesen hordozó egyedek ne vigyék át más vadászterületekre a fertőzést – magyarázta Benke József, aki a Zetelaka és Társai Vadásztársaságot vezeti, amelynek a gyepesi zónában található vadászterület szomszédságában is van ügykezelt vadászterülete. Ő egyébként naiv elképzelésnek tartja, hogy így sikerülhet megakadályozni a fertőzés terjedését, hiszen a kórokozót számtalan más faj – például a dögevő emlősök és szárnyasok –, is közvetítheti, de akár az emberi tevékenység által is terjedhet. Benke József szerint sem válik könnyebbé a vaddisznóvadászat az éjszakai reflektorhasználatnak köszönhetően.
– fogalmazott, megjegyezve, hogy ez tapasztalható is a sertéspestis miatt megnövelt kilövési kvóták teljesítésének a megkezdése óta. Az állományritkításra vonatkozó kötelezettséggel kapcsolatban kialakult egy konfliktus is.
– mondta a fővadász, a majdani vaddisznó-szaporulat miatt aggódva. Ő a megnövelt kilövési kvótákat is túl magasnak tartja. Elmondta, egy 100-as keretből – amiben nagyjából 30 a kocák száma – mintegy 70 vaddisznót kellene kilőni, miközben csak 30-40-et szabadna ahhoz, hogy egy állandó populációt fenn lehessen tartani. Mindeközben azt sem lehet tudni, hogy a sertéspestis mennyire tizedelte meg a vaddisznóállományt, tehát a valóságban mekkora a kilövésekkel drasztikusan megritkítandó vaddisznó-populáció – hívta fel a figyelmet a szakember.
Ismét lakott területre merészkedett egy medve, ezúttal a Farkaslaka községi Nyikómalomfalván, szerdán este 11 óra körül – tájékoztat a Hargita megyei tűzoltóság.
A nyári meleget kisöprő hidegfront próbára tette az idejekorán virágzó gyümölcsfákat, de úgy tűnik, komolyabb fagykárok elszenvedése nélkül túlvészelték az elmúlt napokban tapasztalt erős áprilisi lehűlést. A veszély még nem múlt el teljesen.
Tizennégy házkutatást tartottak szerdán a Maros megyei rendőrök Marosvásárhelyen, Marosludason, Mezőceked és Mezőzáh községekben a marosludasi ügyészség koordinálásával orvhalászat ügyében.
Hetedik alkalommal is megmutatták a diákoknak, hogy a tudomány igen is menő a Heuréka 7.0 nevet viselő program záróeseményén szerdán, melynek célja az élményközpontú tanulás, és hogy az iskoláskorúak megszeressék a tudományokat, illetve művészeteket.
A kézdivásárhelyi Vigadó Művelődési Házban szerda este lezajlott nyitóünnepséggel kezdetét vette a hatodik alkalommal megszervezett Országos Magyar Nyelvű Római Katolikus Hittanolimpia, amelyen 12 megye 156 diákja méri össze tudását.
Csak idő kérdése, hogy „berúgja az ajtót” a kullancsszezon – vélik a szakemberek, akik szerint nem érdemes elbagatellizálni ennek a kis vérszívó csípésének a következményeit, hiszen az állatok akár könnyen bele is hallhatnak egy-egy csípés szövődményeibe.
A századik születésnapját ünneplő Tompos Erzsébetet köszöntötték szerda délután a csíktaplocai plébániatemplomban – derül ki Korodi Attila, Csíkszereda polgármesterének Facebook-bejegyzéséből.
A baj akkor kezdődik, amikor valaki önként, amolyan hályogkovács-módra közszereplést vállal, és a közösségi oldalán (hol máshol?) kiütköző stílusából az anyanyelve iránti ijesztő igénytelenség köszön vissza.
Elkezdődött Marosvásárhelyen a 31. Tudományos Diákköri Konferencia (TDK), ahol a magyar egyetemi hallgatók anyanyelvükön mutathatják be tudományos dolgozataikat. Az április 24-től 27-ig tartó rendezvénynek idén is a Kultúrpalota a fő helyszíne.
Elkezdődik a csíkszeredai piac belső udvarának aszfaltozása hétfőn – tájékoztat Facebook-oldalán Korodi Attila, Csíkszereda polgármestere.
szóljon hozzá!