
Nem kell eltiltani a közösségtől a lepkehimlővel fertőzött gyereket
Fotó: Barabás Ákos
Az utóbbi napokban egyre gyakrabban hallottunk kisgyerekes anyukáktól a lepkehimlőről: van, aki azért beszélt róla, mert nemrég estek át a fertőzésen, más azért, mert a betegségtől tartott. Mivel a beszélgetésekből kiderült, hogy jobbára homály fedi az új keletűnek vélt kórt, utánajártunk a dolognak.
2017. május 23., 13:552017. május 23., 13:55
A nem új keletű betegséget igazából a népnyelv nevezi lepkehimlőnek, valószínűleg azért, mert gyakori tünete az arcon lepkeszárny alakban megjelenő bőrpír, a himlőhöz azonban semmi köze, és nem is nagyon ragályos.
A cseppfertőzéssel terjedő kór főleg tavasszal jelenik meg, és jobbára a kisgyerekeket érinti – ismertette Tar Gyöngyi, a Hargita Megyei Közegészségügyi Igazgatóság vezetője.
Mivel a négy és húsz nap közötti lappangási időszak alatt fertőz, nem lehet megelőzni, hiszen a gyanútlan szülő közösségbe viszi gyerekét. Jó hír, hogy három nap alatt, spontán, nyom nélkül gyógyul, csupán az esetenként előforduló 38 Celsius-fok fölötti lázat kell csillapítani, és a beteg egy életre szóló védettséget kap a vírus ellen. Bár némely esetben krónikus vérszegénységet okoz, ritkán jár szövődménnyel, ezért oltás nincs ellene, és könnyű lefolyása miatt a családorvosoknak sem kell jelenteniük a közegészségügyi igazgatóságnál a megbetegedések számát, így a szakembernek nincs tudomása arról, mennyire gyakori a fertőzés Hargita megyében.
hiszen a magzat elkaphatja az anyától, mindkettőjüknek vérszegénységet okozhat, ugyanakkor a terhesség első hónapjaiban vetéléshez vezethet. Ezért legjobb, ha a kismama ilyenkor kerüli a kisgyerekes közösségeket, második gyerek esetén pedig néhány napig nem engedi óvodába elsőszülöttjét, ha az illető intézet közösségében már megjelent a betegség – tanácsolja Tar Gyöngyi.
A székelyudvarhelyi napközi otthonokban nem sok lepkehimlős kisgyerekről tudnak az általunk megkérdezett intézetvezetők: van, ahol egyáltalán nem volt, máshol pedig egy-két beteg gyerekről hallottak. Ennek ellenére
Nagy Béla családorvos szerint mivel a kórt népiesen himlőnek nevezik, sok emberben már a neve téves képzeteket kelt. Noha bárki bármikor összeszedheti a vírust, pánikra semmi ok, hiszen ez egy régóta létező, banális betegség, melynek fertőzőképessége igen alacsony, mivel direkt kontaktussal terjed. Mindezek mellett az utóbbi két hétben naponta négy-öt három és nyolc év közötti beteg fordult meg nála a fertőzés tüneteivel. Úgy véli, mivel a lappangási időszakban fertőz, a betegséggel diagnosztizált gyerek nyugodtan mehet közösségbe, ha közérzete megengedi. Elmondta azt is, hogy közel négy évtizedes gyógyító tevékenysége alatt egyszer sem látta az erythema tüneteit felnőtteken.
Ettől a héttől oltanak
Néhány hete Hargita megyében is hiányzott a hármas komponensű ROR oltóanyag, amely a rózsahimlő, a mumpsz és a kanyaró ellen nyújt védelmet. A Hargita Megyei Közegészségügyi Igazgatóság közel háromezer adagot kért a szakminisztériumtól a hiány pótlására, ezeket a héten osztják szét a családorvosok között – tudtuk meg az igazgatóság vezetőjétől.
Az összmagyarság ünnepe, tízezrek találkozási pontja, „hazatérés” és még sorolhatnánk a csíksomlyói búcsú jelzőit. Újabb fotós összeállításunkban ezúttal a csíksomlyói búcsú arcait mutatjuk, akiken megakadt a fotósaink szeme és lencséje.
A búcsújárás elengedhetetlen kellékei a feszületek, zászlók, egyházi jelképek, amik tájékozódási pontként is szolgálnak a több százezres tömegben. Fotósaink képein mutatjuk az idei búcsú legszembetűnőbbjeit.
Az idei pünkösdszombaton is kegyes, sőt „túl kegyes” volt az időjárás a zarándokhoz, akik tűző napsütésben, nyárias melegben vehettek részt a búcsús szentmisén, Csíksomlyón. Fotókon mutatjuk.
Közösen csaknem 160 személynek nyújtottak orvosi ellátást a Hargita megyei mentőszolgálat és a tűzoltóság csapatai a csíksomlyói nyeregben. Ebben az évben kevesebb zarándok szorult segítségre, és ebben bizonyára a kedvező időjárás is közrejátszott.
A magyar, a székely és az ősi, a székelység megpróbáltatásaiban vigaszt nyújtó himnusz eléneklésével ért véget az idei csíksomlyói pünkösdi búcsú. A hegynyereg több százezer magyar zarándok hangját visszhangozta.
Újabb magyarellenes provokációval jelentkezett a csíksomlyói pünkösdi búcsú napján Mihai Tîrnoveanu, a Nemzet Útja (Calea Neamului) nevű román nacionalista szervezet elnöke.
A hithez, a családhoz és az örök keresztény értékekhez való hűség megőrzésére buzdította a zarándokokat Székely János, szombathelyi megyés püspök, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke, a Csíksomlyói búcsú idei szónoka.
Mozgalmas éjszakájuk volt a segesvári tűzoltóknak: néhány órán belül egy tűzesethez, valamint egy közúti szerencsétlenséghez is riasztották őket. A balesetben két felnőtt és két gyermek sérült meg.
Sokak számára nem adatok meg a lehetőség, hogy személyesen legyen jelen a csíksomlyói pünkösdi búcsún. A világhálónak köszönhetően azonban élőben követhető a búcsús szentmise és az azt megelőző események.
Idén is kiemelt figyelemmel követjük a csíksomlyói pünkösdi búcsú eseményeit, ráadásul megújult élő közvetítéses formátumban igyekszünk beszámolni az összmagyarság legnagyobb zarándoklatáról. Kövesse velünk az idei történéseket.
szóljon hozzá!