
Nem kell eltiltani a közösségtől a lepkehimlővel fertőzött gyereket
Fotó: Barabás Ákos
Az utóbbi napokban egyre gyakrabban hallottunk kisgyerekes anyukáktól a lepkehimlőről: van, aki azért beszélt róla, mert nemrég estek át a fertőzésen, más azért, mert a betegségtől tartott. Mivel a beszélgetésekből kiderült, hogy jobbára homály fedi az új keletűnek vélt kórt, utánajártunk a dolognak.
2017. május 23., 13:552017. május 23., 13:55
A nem új keletű betegséget igazából a népnyelv nevezi lepkehimlőnek, valószínűleg azért, mert gyakori tünete az arcon lepkeszárny alakban megjelenő bőrpír, a himlőhöz azonban semmi köze, és nem is nagyon ragályos.
A cseppfertőzéssel terjedő kór főleg tavasszal jelenik meg, és jobbára a kisgyerekeket érinti – ismertette Tar Gyöngyi, a Hargita Megyei Közegészségügyi Igazgatóság vezetője.
Mivel a négy és húsz nap közötti lappangási időszak alatt fertőz, nem lehet megelőzni, hiszen a gyanútlan szülő közösségbe viszi gyerekét. Jó hír, hogy három nap alatt, spontán, nyom nélkül gyógyul, csupán az esetenként előforduló 38 Celsius-fok fölötti lázat kell csillapítani, és a beteg egy életre szóló védettséget kap a vírus ellen. Bár némely esetben krónikus vérszegénységet okoz, ritkán jár szövődménnyel, ezért oltás nincs ellene, és könnyű lefolyása miatt a családorvosoknak sem kell jelenteniük a közegészségügyi igazgatóságnál a megbetegedések számát, így a szakembernek nincs tudomása arról, mennyire gyakori a fertőzés Hargita megyében.
hiszen a magzat elkaphatja az anyától, mindkettőjüknek vérszegénységet okozhat, ugyanakkor a terhesség első hónapjaiban vetéléshez vezethet. Ezért legjobb, ha a kismama ilyenkor kerüli a kisgyerekes közösségeket, második gyerek esetén pedig néhány napig nem engedi óvodába elsőszülöttjét, ha az illető intézet közösségében már megjelent a betegség – tanácsolja Tar Gyöngyi.
A székelyudvarhelyi napközi otthonokban nem sok lepkehimlős kisgyerekről tudnak az általunk megkérdezett intézetvezetők: van, ahol egyáltalán nem volt, máshol pedig egy-két beteg gyerekről hallottak. Ennek ellenére
Nagy Béla családorvos szerint mivel a kórt népiesen himlőnek nevezik, sok emberben már a neve téves képzeteket kelt. Noha bárki bármikor összeszedheti a vírust, pánikra semmi ok, hiszen ez egy régóta létező, banális betegség, melynek fertőzőképessége igen alacsony, mivel direkt kontaktussal terjed. Mindezek mellett az utóbbi két hétben naponta négy-öt három és nyolc év közötti beteg fordult meg nála a fertőzés tüneteivel. Úgy véli, mivel a lappangási időszakban fertőz, a betegséggel diagnosztizált gyerek nyugodtan mehet közösségbe, ha közérzete megengedi. Elmondta azt is, hogy közel négy évtizedes gyógyító tevékenysége alatt egyszer sem látta az erythema tüneteit felnőtteken.
Ettől a héttől oltanak
Néhány hete Hargita megyében is hiányzott a hármas komponensű ROR oltóanyag, amely a rózsahimlő, a mumpsz és a kanyaró ellen nyújt védelmet. A Hargita Megyei Közegészségügyi Igazgatóság közel háromezer adagot kért a szakminisztériumtól a hiány pótlására, ezeket a héten osztják szét a családorvosok között – tudtuk meg az igazgatóság vezetőjétől.
A kulturális minisztérium felvette a szombaton a 79. Cannes-i Filmfesztiválon Arany Pálmával díjazott Fjord című filmet azon stratégiai kulturális projektek listájára, amelyek finanszírozásban részesülnek az Oscar-díjra való jelöléshez.
A háborút nem egy szuperhatalom nyeri meg, hanem a mindenható szeretet, az emberiséget a nyomortól nem a megszámolhatatlan gazdagság, hanem a szeretet kifogyhatatlan ajándéka szabadítja meg – mondta XIV. Leó pápa a vatikáni Szent Péter-bazilikában.
Körülbelül 100 métert zuhant a Bucsecs-hegységben az a két turista, akiket a hegyimentőknek végül sikerült megmenteniük vasárnap.
A Richter-skála szerint 3,5-ös erősségű földrengés történt vasárnap 5 óra 2 perckor Vrancea megyében.
Heves vita bontakozott ki a gyimesbükki Rákóczi-vár felújítása körül, miután Dan Tanasă AUR-os parlamenti képviselő bírálni kezdte a beruházást, illetve annak állami finanszírozását
A Cristian Mungiu rendezésében készült Fjord című, Norvégiában játszódó filmnek ítélte szombat este az Arany Pálmát a zsűri a 79. Cannes-i Nemzetközi Filmfesztiválon.
Felemelő és feltöltő az az összetartozás és szeretet, ami csak itt tapasztalható meg – vélik a zarándokok, akiket arról kérdeztünk, miért látogatnak évről évre a Nagy- és Kissomlyó-hegy közötti nyeregbe, a Hármashalom-oltárhoz pünkösdkor.
Az összmagyarság ünnepe, tízezrek találkozási pontja, „hazatérés” és még sorolhatnánk a csíksomlyói búcsú jelzőit. Újabb fotós összeállításunkban ezúttal a csíksomlyói búcsú arcait mutatjuk, akiken megakadt a fotósaink szeme és lencséje.
A búcsújárás elengedhetetlen kellékei a feszületek, zászlók, egyházi jelképek, amik tájékozódási pontként is szolgálnak a több százezres tömegben. Fotósaink képein mutatjuk az idei búcsú legszembetűnőbbjeit.
Az idei pünkösdszombaton is kegyes, sőt „túl kegyes” volt az időjárás a zarándokhoz, akik tűző napsütésben, nyárias melegben vehettek részt a búcsús szentmisén, Csíksomlyón. Fotókon mutatjuk.
szóljon hozzá!