
Krónikussá váltak a 153-as törvénnyel kapcsolatos bérproblémák az egészségügyi rendszerben. Képünk illusztráció
Fotó: Haáz Vince
Hiányosan alkalmazza az állam a már 2017 óta érvényben lévő 153-as bértörvényt, és egy új, a jövő évi bérezésre vonatkozó sürgősségi kormányrendelet-tervezet csak tovább ront a helyzeten – nehezményezi az egészségügyben, illetve szociális ellátórendszerben dolgozók érdekvédelmi szervezete. A Sanitas szakszervezet Hargita megyei vezetője szerint rossz a hangulat a rendszerben, és az őket hátrányosan érintő múlt év végi rendelet után már tartottak az idei esztendő decemberétől, úgy tűnik, nem alaptalanul.
2022. december 07., 21:552022. december 07., 21:55
Ismét csorbul a törvény által előírt bérre vonatkozó joga az egészségügyi, valamint a szociális ellátórendszerben dolgozók jelentős részének a Sanitas szakszervezet állásfoglalása szerint.
„A bérekre vonatkozó 153-as törvényt teljes egészében alkalmazni kellett volna, mert 2022 az utolsó esztendő, amikor ezt végre kellett volna hajtani. Ezt a törvényt azonban minden évben negatívan egészítették ki, az év végi sürgősségi rendeletekkel befagyasztották a bérpótlékokat, nem szabadott fizetésemelést adni bizonyos alkalmazotti kategóriáknak.
Az új sürgősségi kormányrendelet-tervezetben ismét az van, hogy a bérpótlékok maradjanak az idei értéken, ami azt jelenti, hogy megint nem lehet megnövelni arra a szintre, amit a 153-as törvény előír” – vázolta a bérekkel kapcsolatos probléma egy részét Nyulas Emma, a Sanitas szakszervezet Hargita megyei vezetője. Elmondta továbbá: az is gondot jelent, hogy a múlt év végi megszorító intézkedés miatt
„Az egészségügyben és a szociális ellátórendszerben dolgozók többségének a bérpótlékát még mindig a 2018-as fizetések értéke alapján számolják ki, ami nagyon kicsi.
Nyulas Emma szerint nagyon jó lett volna, ha legalább a bérpótlékok értékét aktualizálják, az ugyanis kimozdította volna a holtpontról az elkeserítő helyzetet. Rossz a hangulat az alkalmazottak körében – mondta a szakszervezet képviselője –, mert tavaly is decemberben jelent meg a bérezésüket negatívan érintő szabályozás, emiatt már tartottak az idei év decemberétől, és úgy tűnik, nem alaptalanul.
„Vannak ilyen jó szándékú döntéshozók, akik mindig az utolsó pillanatban rukkolnak elő egy ilyen rendelettel, ez egy ilyen »karácsonyi ajándék«.
– fogalmazott, kitérve arra is, hogy az új intézkedéstervezet jó időzítése miatt tiltakozó akciókat sem lehet megszervezni, mert „az ünnep mindenki számára fontosabb, ha szegényen, ha gazdagon üli meg azt”.
A fizetésekkel kapcsolatos egyre elhúzódóbb probléma lényegében minden egészségügyben, illetve szociális ellátórendszerben dolgozót érint, ez
Nyulas Emma szerint ugyanakkor aggasztó, hogy a bérproblémák miatt megint elkezdődhet a képzett egészségügyi szakemberek kiáramlása az országból.
A Sanitas szakszervezet a napokban kérést intézett a kormányhoz, kérve, hogy maradéktalanul, teljes egészében alkalmazzák a 153-as törvény előírásait. Az érdekvédelmi szervezet országos alelnöke egy hírműsorban azt nyilatkozta, elfogadhatatlan, hogy az egészségügyi és szociális ellátásban dolgozók kevesebbet fognak keresni, mint a szakképzetlen építőipari munkások.
A fejlesztési minisztérium létrehozta az országos helyreállítási terv (PNRR) keretében tervezett 4500 új bölcsődei hely csaknem háromnegyedét – jelentette be Cseke Attila miniszter, aki szombaton Lugosban avatott fel egy új bölcsődét.
Raed Arafat belügyi államtitkár úgy véli, hogy a közösségi média hálózatok nagy kockázatot jelentenek a gyermekek és serdülők számára, és szerinte ideje, hogy a törvényhozók korlátozzák a 15–16 év alattiak hozzáférését ezekhez az online platformokhoz.
Elődjéhez, Ferenc pápához hasonlóan XIV. Leó is úgy döntött, hogy nem költözik be a vatikáni paloták pápai lakosztályába, hanem egyszerűbb, személyre szabott otthont alakít ki magának.
Nicușor Dan államelnök tavaly egyebek mellett festményeket, fényképeket, albumokat, könyveket, porcelán tárgyakat, metszeteket, emblémákat, emlékérmeket, sőt egy nyakkendőt is kapott ajándékba a 2025-ös évi protokoll-eseményeken.
Több százan demonstráltak Csíkszeredában szombat délben az adókedvezmények eltörlése miatt, a kormány lemondását is követelve. A tüntetésen a kezdeményezők mellett Korodi Attila, Csíkszereda polgármestere is felszólalt. Fotókon mutatjuk az eseményt.
A Richter-skála szerint 3,2-es erősségű földrengés történt pénteken 19 óra 31 perckor Vrancea megyében – közölte az országos földfizikai intézet (INCDFP).
Az energiabiztonságról egyeztetett pénteken Nicușor Dan államelnök ukrán hivatali kollégájával. Erről Volodimir Zelenszkij számolt be péntek este a Facebook-oldalán.
A kabinet pénteken határozattal módosította a pirotechnikai termékek forgalomba hozatalának feltételeit, drasztikusan korlátozva a balesetveszélyes termékekhez való hozzáférést.
Az Európai Bizottság (EB) pénteken úgy döntött, hogy bepereli Romániát az Európai Unió Bíróságán, mert nem alkalmazta helyesen a hulladéklerakókról szóló 1999/31/EK irányelvet és az azt módosító 2018/850 direktívát.
Kivonultak az elégedetlen adófizetők szombaton Csíkszereda főterére, hogy így jelezzék: tiltakoznak a magas adók ellen. Ez már a második megmozdulás a hargitai megyeszékhelyen a szerdai „flash-mob” után.
szóljon hozzá!