Éjszaka, hajnalban, nappal – folyamatos a szolgálati idő a bizottsági tagnak az elütött, sebesült, vagy éppen a településekre visszatérő medvék miatt
Fotó: Pinti Attila
Nap mint nap felbukkan egy-egy medve Székelyföld településein: olykor csak sétálgat, máskor áldozatokat hagy maga után, néha pedig ő maga válik áldozattá a közutakon, síneken. A 81-es számú sürgősségi kormányrendelet értelmében egy bizottság dönt a veszélyes medvék sorsáról. Szász István Endre mikóújfalusi állatorvosnak bizottsági tagként sűrűn akad alkalma a szakmai tapasztalatát medveügyben is bővíteni.
2023. október 03., 21:072023. október 03., 21:07
2023. október 03., 21:202023. október 03., 21:20
– A hírek többnyire arról szólnak, hogy a medvéket este, éjszaka, vagy hajnalban észlelik, nyilván ekkor kell akcióba lépni. Hogy befolyásolja ez az állatorvost szakmája gyakorlásában, mindennapi életvitelében?
– Ha az állatorvos elvállalja ezt a feladatot, akkor mindent ennek kell alárendelnie. Mivel nyáron-ősszel járnak a leginkább a medvék, mostanában olyan sok eset van, hogy egy héten akár többször is ki kell szállnunk terepre. És ezért van, hogy három éve szabadságon sem voltam: mert
Néha a polgármester értesít, néha a 112-es segélyhívó szolgálat diszpécserszolgálata. Ha utóbbiak, akkor gyorsabban lehet akcióba lépni. Kimegyünk a helyszínre, és ha ott találjuk az állatot, az eljárás szerint elkergetjük, vagy megpróbáljuk befogni, azonosítani, elszállítani. Ha nem sikerül elkergetni, ha egy visszajáró medvéről van szó, vagy nem sikerül az altatás, akkor ki lehet lőni vagy egy speciális, csak erre a célra szolgáló injekcióval örökre elaltatni. Ezek a lépések akár rövid idő alatt is követhetők. De sokszor
Én kilenc éve csinálom, de nem ezzel kezdtem. Korábban, amikor még mások nem foglalkoztak ilyesmivel a szakmában, nagyon sok csapdába szorult állatot szabadítottam ki az országban. Miután megjelent a 81-es sürgősségi kormányrendelet a bizottságok felállításáról, amelyeknek a lakott településeken megjelenő medvék esetében intézkedniük kell, a más megyei kollégák is beszereztek altatópuskákat és most már megoldják helyben a hasonló jellegű problémákat.
– Mérgezés, vagy más ok miatt elpusztult állatokhoz kihívták-e valaha?
– Közúti és vasúti balesetben elpusztult állatokhoz sokszor kell kimennem, de mérgezés vagy más ok miatt elhullott állathoz nem hívtak, csapdába esett állattal is csak a Kárpát-kanyaron kívül volt dolgom.
Én fenntartással kezelem a medvék mérgezéséről szóló híreket, bár nem zárom ki, hogy megeshet ilyen is.
– Mi kell ahhoz, hogy szerződhessen egy önkormányzattal és tagja legyen a bizottságnak?
– Bejegyzett rendelővel rendelkező állatorvosnak kell lenni és birtokolni kell a speciális fegyvert, az altatólövedékes puskát. Ehhez fegyvertartási engedélyt kell kérni, ha megadják, a puska megvásárolható egy fegyverforgalmazással foglalkozó cégen keresztül. Csak a rendőrség felügyelete alatt bontható ki a csomagolásából, ők lejegyzik az összes szériaszámot, majd ezután lehet használni, de lövedéket betölteni csak állatorvosnak szabad: ő dönti el a dózist, hatóanyagot.
– Hogy kell elképzelnünk, ami a terepen történik?
– Ha egy állatot keresünk, sokféle eszközt bevetünk. Nyomkereső kutyákat vagy éppen a hőkamerás drónt. Utóbbi viszont elég ritka, hiszen több ezer eurós eszköz. Én személyes ambícióból és egy egyesületen, a Transylvanian Wildlife Projecten keresztül szereztem be, hogy eredményt tudjunk felmutatni. Enélkül éjszaka sok óránk veszendőbe menne, ha egy állat nyomát elveszítjük a sötétben. Így viszont
Van egy fegyverre erősíthető hőkamerám is, de ezzel csak akkor lehet sikerem, ha közel van az állat. Legutóbb is így sikerült puskavégre kerülnie az állatnak, miközben körülöttem senki nem látott semmit.
Autóval ritkán közelíthető meg a medve, képzeljük el egy 45 fokos dűlőn vagy egy fára felmászva. Nagyon óvatos állatokról beszélünk, próbálnak vigyázni magukra. A riasztólövedékes elkergetést nem támogatja a törvény, gumilövedékkel sem szabad rálőni egy állatra. Előfordul azonban, hogy harminc méterről kell rálőnöm az altatópuskával, ilyenkor a vadászok vagy a csendőrök biztosítják a helyszínt, minden eshetőségre számítva. A medve ugyanis nagyon gyors állat... Ha sikerül a kábítás, dönteni kell arról, hogy élhet-e tovább a vad, vagy elszállítjuk. Ez szintén sok mindentől függ:
Az azonosításkor a külső jegyeket nem vesszük figyelembe, mert nagy a tévedési lehetőség: esetleg, ha van egy egyedi sebhely vagy egy sérült láb, egy régi verekedés nyoma, ami nem tűnik el, de egy szőrzet-színváltást nem veszünk figyelembe.
– Néha kilövésről szólnak a hírek, néha pedig arról, hogy örökre elaltatták az állatot. Ez csak megfogalmazásbeli vagy gyakorlati különbség?
– Helyzettől függ, hiszen az altatás is lövéssel történik. Ha nem sikerül az altatás, vagy agresszívvá válik a medve, szabad golyóval lőni.
Ha az állat közben közelebb jön, nekem az előzőleg beállított nyomást korrigálnom kell vagy újabb lövedéket behelyezni, ha van kéznél betöltött fecskendő. De ez némi időbe telik. Ha egy előzőleg elaltatott állatról kell dönteni, és ez a döntés „halál”, akkor úgy érzem, egy erdei vadhoz jobban illik a golyó, mint egy injekció.
Még ők is szeretnék azonban tudni, hogy az állat nem szenvedések közepette múlik ki. Megértem az embereket, én is hasonló helyzetben vagyok: az én hétvégi házamba is bejár a medve, engem is zavar, hogy a családommal nem lehetek ott biztonságban. De arról mindenkit biztosíthatok, hogy
Tény, hogy a 81-es sürgősségi kormányrendelet lehetőséget biztosít a helyzet rendezésére. Amíg ez nem volt, semmit nem lehetett tenni, viszont ez egy olyan eszközt ad a kezünkbe, amit használni kell. Csak ott nem működik, ahol a csapat nincs összeállítva vagy nincs jól összeállítva, vagy nem a problémamegoldásra fókuszálnak. Ahol a csapat összeforrott, mert sok eset van – például Sepsibükszádon – nagyon hatékonyak: ott már kibocsátásának másnapján alkalmazták a rendeletet egy, a polgármesteri hivatal udvarán kukába szorult medve esetében.
A hatékonyság mindig az embereken múlik, mert ha nem vállalják, hogy anyagiakat és időt fordítanak a keresésre, az információk begyűjtésére, terepfelmérésre, akkor a problémák állandósulnak. A Sepsiszentgyörgy felső részén látott medvét is napokig lestük. Viszont nagyon fontos, hogy az emberek a polgármesternek szóljanak vagy a segélyhívószámon jelentsék, ha medvét észlelnek vagy nyomokat látnak, mert a Facebook-bejegyzések alapján akkor sem tud intézkedni a polgármester, ha akar.
– Nemrég Csíkszentmártonnál ütött el egy autó egy medvét, amelyik megsebesült, de nem múlt ki egyből. Bocsai elszaladtak. Velük mi történik?
– Ismerem az esetet, én voltam ott. A bocsokat keresték a vadászok, de nem találták meg. De ha megtalálták volna, akkor sem lett volna, mit csináljanak velük, hiszen Zernyesten tele van a menhely, a balánbányai menhely pedig csak július végéig fogad be bocsokat. Ilyenkor a vadásztársaság tehetetlen. Ha nevelgetni kezdik a bocsokat, nem lehet többé visszaengedni őket a vadonba, mert ezzel halálra ítélik őket. Ha nem nevelik, valószínűleg elpusztulnak. Kegyetlen helyzet, ebben a legnagyobb „medveellenző” is egyetérthet velem. Ebben az esetben nincs jó megoldás.
– Ön is úgy tapasztalja, hogy a medvéknek több bocsuk van, mint régebben?
– Egyértelműen. Most már nem ritka a hárombocsos medve és a szaporulat jó részét fel is neveli, bár elhullás is van.
– Elárulná, hány medvét kellett elaltatnia ebben az évben?
– Az elmúlt pár hónapban egy héten többször is ki kellett mennem terepre. Számokat viszont nem mondok. De állatvédőt és medvegyűlölőt is megnyugtathat, hogy a törvény betűje szerint járunk el és nap mint nap azon dolgozunk, hogy az embereknek biztonságos legyen az életük, a lakott területek közelében pedig ne legyenek medvék.
A Maros Megyei Természettudományi Múzeum november és december folyamán minden csütörtökön csillagászati estet szervez „Nézz az égre a múzeumból” címmel.
A csíkszéki fedett műjégpályák készen állnak arra, hogy megnyissák kapuikat a korcsolyázók előtt. Elsőként a csíkszeredai Molnár Lajos műjégpályán indul a közkorcsolyázás szombattól, majd hamarosan a Vákár Lajos műjégpályán és a karcfalvi műjégpályán is.
A szeretetteljes emlékezés lángjai világították be a temetők sötétjét péntek este. Mindenszentek napja alkalmából idén is sokan kilátogattak a temetőkbe elhunyt szeretteik sírjához, gyertyát gyújtani és emlékezni. Fotókon mutatjuk.
A Romániai Magyar Gazdák Egyesülete (RMGE) adománygyűjtést szervez egy gazdatársuk leégett fóliájának és melléképületeinek helyreállítása érdekében.
Őrizetbe vették azt a Maros megyei férfit, aki rendőröket próbált megvesztegetni.
Több óráig volt lezárva a forgalom, több, mint tíz kilométeres autósor alakult ki a Maros megyei Nagyernye községben, Sáromberkénél pénteken délután a súlyos baleset miatt. A rendőrség egyelőre nem közölte a baleset okait.
Több mint ötezer cég és egyéni vállalkozó jelentett fizetésképtelenséget az országban. Ez a mennyiség 11,82 százalékkal több, mint 2023 azonos időszakában, az év első kilenc napjában. Akkor alig több mint 4500 esetet regisztráltak.
A Meseszó Egyesület mesemondói idén is bejárják az országot, és mesélnek kis és nagyobb közösségekben. Akik szeretnének gyerek- vagy felnőtt közösség számára mesét kérni, november 8-ig tehetik ezt meg.
Nyolcan sérültek meg, miután két gépjármű összeütközött péntek délután Sáromberkénél – tájékoztat a Maros tűzoltóság sajtóosztálya.
Több mint hatvan rendőr és csendőr részvételével tartottak összehangolt akciót Nyárádkarácson községben péntek reggel a közrend biztosítása érdekében.
szóljon hozzá!