
Nem tudtak minden szirénát megszólaltatni a gyakorlat során. Illusztráció
Fotó: Veres Nándor
Nem elég hatékony a rendszer – erre a következtetésre jutottak a katasztrófavédelmi hatóságok a múlt héten tartott riasztási gyakorlat után. A következtetések szerint kiegészítő figyelmeztető rendszerekre van szükség, például a mobiltelefonokat is használni kellene a riasztás során.
2017. április 24., 17:112017. április 24., 17:11
A gyakorlat alatt az országban lévő 7713 sziréna közül 6680-at sikerült megszólaltatni, a többi technikai okok miatt maradt néma, vagy mert nem volt alkalmazott, aki bekapcsolja. A gyakorlat során országos szinten 48 százalékos volt az akusztikai lefedettség.
a berendezéseket pedig rádión, telefonon vagy interneten keresztül is össze kell hangolni – állapítják meg az országos katasztrófavédelem szakemberei. A gyakorlat során arra is fény derült, hogy
a 102 sziréna közül csak négy elektronikus, amellyel szöveges üzenet is továbbítható. Tulcea megyében öt van, Hargita megyében hat, a lista élén pedig Galac megye áll 164 ilyen típusú berendezéssel. A sepsiszentgyörgyi önkormányzat még két ilyen sziréna beszerzését tervezi, és noha ezek drágák, a régi, 40–50 éves szirénák karbantartása is sokba kerül.
Sepsiszentgyörgyön egyébként két szirénát nem tudtak megszólaltatni, mert felszámolás alatt álló cégek székhelyén vannak felszerelve, ahová vagy nem lehet már bejutni, vagy nincs ott áram.
Ionela Mazîlu, a Kovászna megyei katasztrófavédelmi felügyelőség szóvivője elmondta, nincs elég emberük, hogy egyszerre szólaltassák meg a szirénákat, így csökken a hatásfok, másrészt, ha alacsonyan vannak a felhők, a hang nem terjed olyan mértékben, a gyakorlat napján pedig borús idő volt.
A Richter-skála szerint 3,5-ös erősségű földrengés történt vasárnap 5 óra 2 perckor Vrancea megyében.
Heves vita bontakozott ki a gyimesbükki Rákóczi-vár felújítása körül, miután Dan Tanasă AUR-os parlamenti képviselő bírálni kezdte a beruházást, illetve annak állami finanszírozását
A Cristian Mungiu rendezésében készült Fjord című, Norvégiában játszódó filmnek ítélte szombat este az Arany Pálmát a zsűri a 79. Cannes-i Nemzetközi Filmfesztiválon.
Felemelő és feltöltő az az összetartozás és szeretet, ami csak itt tapasztalható meg – vélik a zarándokok, akiket arról kérdeztünk, miért látogatnak évről évre a Nagy- és Kissomlyó-hegy közötti nyeregbe, a Hármashalom-oltárhoz pünkösdkor.
Az összmagyarság ünnepe, tízezrek találkozási pontja, „hazatérés” és még sorolhatnánk a csíksomlyói búcsú jelzőit. Újabb fotós összeállításunkban ezúttal a csíksomlyói búcsú arcait mutatjuk, akiken megakadt a fotósaink szeme és lencséje.
A búcsújárás elengedhetetlen kellékei a feszületek, zászlók, egyházi jelképek, amik tájékozódási pontként is szolgálnak a több százezres tömegben. Fotósaink képein mutatjuk az idei búcsú legszembetűnőbbjeit.
Az idei pünkösdszombaton is kegyes, sőt „túl kegyes” volt az időjárás a zarándokhoz, akik tűző napsütésben, nyárias melegben vehettek részt a búcsús szentmisén, Csíksomlyón. Fotókon mutatjuk.
Közösen csaknem 160 személynek nyújtottak orvosi ellátást a Hargita megyei mentőszolgálat és a tűzoltóság csapatai a csíksomlyói nyeregben. Ebben az évben kevesebb zarándok szorult segítségre, és ebben bizonyára a kedvező időjárás is közrejátszott.
A magyar, a székely és az ősi, a székelység megpróbáltatásaiban vigaszt nyújtó himnusz eléneklésével ért véget az idei csíksomlyói pünkösdi búcsú. A hegynyereg több százezer magyar zarándok hangját visszhangozta.
Újabb magyarellenes provokációval jelentkezett a csíksomlyói pünkösdi búcsú napján Mihai Tîrnoveanu, a Nemzet Útja (Calea Neamului) nevű román nacionalista szervezet elnöke.
szóljon hozzá!