
Képünk illusztráció
Fotó: Kristó Róbert
Négyszáznál is kevesebben pótérettségiztek magyar nyelv és irodalomból a három székelyföldi megyében csütörtökön. A román írásbelivel ellentétben a résztvevők többsége nem azért kényszerült pótérettségizni magyar nyelv és irodalomból, mert a nyár eleji érettségin megbukott ebből a tantárgyból.
2019. augusztus 22., 21:462019. augusztus 22., 21:46
A magyar írásbelire korábban beiratkozó 152 fiatal közül 121 ment el vizsgázni csütörtökön Hargita megyében. Amint azt Sipos István, a pótérettségi megyei vizsgabizottságának alelnöke közölte, nem voltak fennakadások a vizsga lebonyolításában, és kizárni sem kellett arról senkit. Magyar nyelv és irodalomból sokkal kevesebben kényszerültek pótérettségizni, mint románból, és a két vizsgát összehasonlítva különbség az is, hogy
vagy az érettségin a magyar írásbeli vizsgán elért alacsony jegyén kívánt javítani – tudtuk meg a pótérettségi megyei vizsgabizottságának az alelnökétől.
Mintegy 180-an vizsgáztak Maros megyében a pótérettségi második vizsganapján, és amint arról Illés Ildikó Maros megyei főtanfelügyelő-helyettes elmondta, nem volt fennakadás az írásbeli lebonyolításában, illetve kizárás sem történt. A korábbi évek tapasztalatai alapján megjegyezte, ezen a vizsgán nem is szoktak előfordulni problémák.

A három székelyföldi megyében összesen közel 1800 fiatal vett részt szerdán az idei pótérettségi első vizsgáján, a román nyelv és irodalom írásbelin. Maros megyében egy diákot kizártak a pótérettségiről.
Hasonlóan csendes körülmények között zajlott Kovászna megyében is a pótérettségi magyar nyelv és irodalom írásbelije. Amint azt Kiss Imre főtanfelügyelőtől megtudtuk, a beiratkozók többsége megjelent a vizsgán – a 67 jelentkező közül 7-en hiányoztak.
A pótérettségi második vizsganapja csak a nemzeti kisebbségek nyelvén tanuló vizsgázókat érintette, így országos viszonylatban is alacsony volt a részvétel a csütörtöki írásbelin: 599 fiatal vizsgázott, döntő többségük magyar nyelv és irodalomból. Pénteken a szaknak megfelelő kötelező tantárgyból – matematikából és történelemből – írásbeliznek a pótérettségizők.
A Kőrösi Csoma Sándor Közművelődési Egyesületnek (KCSSKE) 36. alkalommal is sikerült megszervezni a Csoma-napokat Kovásznán. Az idei tematika a magyarság szimbólumai voltak.
Nem nehéz elrontani egy regény nagyvászonra adaptálását, Andy Weir zseniális sci-fijével viszont nem ez történt. A meglehetősen könyvhű filmváltozat 2026 eddigi legjobb blockbustere lett. Kritika.
Vasárnaptól Románia áttér a nyári időszámításra, hajnali 3 órakor 4 órára kell átállítani az óramutatókat. Ez nem befolyásolja a vasúti menetrendet.
Március 29-én vasárnap kezdődik a nyári időszámítás: az órákat hivatalosan hajnali háromkor négy órára állítják át, így március utolsó vasárnapja a maga 23 órájával az év legrövidebb napja lesz.
Elsőfokú (sárga jelzésű) árvízvédelmi készültséget rendelt el szombaton az Országos Hidrológiai és Vízgazdálkodási Intézet (INHGA) 16 megye folyóvizeire, köztük Hargita és Kovászna megyeiekre is.
Folytatódik az üzemanyagárak emelkedése: szombaton újabb 15 banival drágult a gázolaj, így literenkénti ára már minden székelyföldi töltőállomáson meghaladja a 10 lejt, míg a prémium gázolaj ára már csak pár banira van a 11 lejes lélektani határtól.
Március 28-tól, szombattól adhatják le levélszavazatukat a magyarországi lakcímmel nem rendelkező választópolgárok az április 12-i országgyűlési választásra – hívja fel a figyelmet Nacsa Lőrinc nemzetpolitikáért felelős államtitkár.
Lefoglalták a hatóságok a belügyminisztériumi katasztrófavédelmi főosztály (DSU) több munkatársának mobiltelefonját.
Hatvan napra hatósági felügyelet alá helyezték a januárban a Temes megyei Csene községben megölt 15 éves fiú nagyapját, aki a gyanú szerint arcon ütötte a gyilkosság egyik vádlottjának anyját.
Nem mindenki tudja, hogy az ökölvívó Papp László rugonfalvi gyökerekkel bírt, ahol ünnepséget terveznek születése századik évfordulója apropóján. Erről meg a sepsiszentgyörgyi kosárlabda őskoráról is beszélgettünk Oláh István egri fertálymesterrel.
szóljon hozzá!