
Az Instagram képes észlelni azt, hogy a 12–16 éves lányok elégedetlenség vagy bizonytalanság miatt törölnek egy szelfit, és éppen ekkor jelenít meg számukra szépségipari hirdetéseket
Fotó: Mentsétek meg a gyermekeket/Facebook
A közösségi média profitvezérelt cégek terepe. Romániában a fiatalok napi 4–5 órát használják, ezért is régóta vitatéma a korlátozásuk. Egy kolozsvári antropológus segítségével vizsgáltuk, miért lenne szükséges határt szabni a tinédzserek esetében.
2026. február 15., 11:232026. február 15., 11:23
A közösségi médiát – Facebook, Instagram, TikTok stb. – működtető cégek hatalmas bevételre tesznek szert abból, hogy mi időt töltünk el a felületeiken, és folyamatosan növelni szeretnék ezeket a bevételeket. A gond az, hogy ennek érdekében olyan üzleti modellt alkalmaznak, amelyről kiderült, hogy káros – a teljes felhasználói társadalomra is, de a fiatalokra különösen. Így jogosan merül fel a kérdés, hogy szükséges lenne-e külső szabályozással határt húzni a tinédzserek esetében a közösségi médiahasználatnak? Szikszai Mária antropológussal, a Babeș-Bolyai Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának habilitált egyetemi docensével jártuk körbe a kérdést.
A kérdés már évek óta foglalkoztatja a közösségeket, és egy idő óta egyes államok vezetését is (Ausztrália a világon elsőként, 2025. december 10-én életbe lépett törvénnyel betiltotta a közösségi média használatát a 16 éven aluliak számára – szerk. megj.).
„A közösségi médiát létrehozó cégek már régen rájöttek arra, hogy a boldog, békés és elégedett felhasználók, akik cicás fotókat és szép tájakat lájkolgatnak, és születésnapi üzenetekben köszöntik fel egymást, nem generálnak akkora forgalmat számukra, mint a megosztó, konfliktusos tartalmak. Ebből arra következtettek, hogy a céljaik eléréséhez erősíteni kell a felhasználókban a frusztrációt, a szorongást, a kétségbeesést, a félelmet és a gyűlöletet. Ám ennél sokkal bonyolultabb az algoritmikus kiszolgáltatottságunk, mert a platformok igencsak jók abban is, hogy elemezzék a pszichológiai profilunkat. Például
– magyarázta a Székelyhonnak Szikszai Mária.
Fotó: Pixabay
Az antropológus példaként hozta fel azt, amikor a Meta / Facebook korábbi vezetője, Sarah Wynn Williams beszámolt arról, hogy az Instagram képes észlelni azt, hogy a 12–16 éves lányok elégedetlenség vagy bizonytalanság miatt törölnek egy szelfit, és éppen ekkor jelenít meg számukra szépségipari hirdetéseket.
Erre bármelyik korosztály esetében képes az algoritmus, és nem csak kereskedelmi reklámoknál, hanem politikai üzenetek célzásánál is kihasználja.
Szikszai Mária hangsúlyozta, a korábban ezeknél a cégeknél dolgozó egykori vezetőktől is azt olvassuk, hogy maguk a cégek igenis tudatában voltak ennek a káros hatásnak. Több egykori alkalmazott számolt be arról, hogy volt lehetőségük dönteni: a káros társadalmi és pszichológiai hatást választják, ami azonban növeli a jövedelmüket, vagy a kevésbé jövedelmező, de egészségesebb hatású felületet működtetnek.
– szögezte le az egyetemi tanár.
Romániában ma egy 18 éves fiatal napi 4–5 órát tölt a közösségi média felületein. Már évek óta vitatéma az, hogy ez rendben van-e, vagy inkább korlátozni kell ezt a gyerekek esetében.
A közösségi médiaplatformok igencsak jók abban is, hogy elemezzék a pszichológiai profilunkat
Fotó: Pinti Attila
„Ausztrália meglépte a nagy lépést, de nem azt mondta, hogy a felhasználók felelőssége lenne a távolmaradás, hogy a fiatalok vagy a szüleik kellene ezt megoldják. Azt mondta, hogy a közösségi médiafelületet működtető vállalkozások felelőssége kiszűrni azokat a felhasználókat, akik a törvény szerint nem jogosultak ott lenni. Azt is hozzátették, hogy ezt anélkül kell a felületek megoldják, hogy bárkitől kérnék az életkora igazolására a személyi adatait, papírjait” – emelte ki Szikszai Mária.
Az is hozzátette, az ausztrál törvény jelenleg egy jókora csapdahelyzet, hiszen
Az ausztrál hatóságok mégis meglépték ezt a lépést, valószínűleg azért, mert arra gondoltak, hogy mégis kisebb a kár, ha néhány 16 éven aluli is áldozatul esik, mintha félmilló gyerek tovább ki lenne téve a káros hatásoknak.
Az antropológus szerint a probléma megoldásához összefogás kell: a média figyelemfelhívása, a szülők tudatos nevelése és időkeretei, valamint az iskolák kritikus gondolkodást fejlesztő oktatása, a függőséget okozó eszközök korlátozása, de tehet a törvényhozás is azáltal, hogy korlátozza ezeknek az üzleti modelleknek az „elvadulását”, annak ellenére, hogy nem egyszerű feladat – véli Szikszai Mária, aki tanárként az elmúlt években olyan tantárgyakat vezetett be néprajz- és kultúratudomány szakokon, amelyek keretében a digitális kultúráról és a mesterséges intelligencia társadalmi hatásairól tanít.
Tojást festenek, kalácsot sütnek és sokan ma is eljárnak locsolni a Székelyhon olvasói közül. A húsvéti kvízre adott válaszok alapján az is látszik, hogy az ünnepi hagyományok továbbra is fontosak, még ha az egyes szokások megélése családonként el is tér.
Az oktatási minisztérium pénteken bejelentette, hogy április 9-re halasztotta a próbaérettségi eredményeinek közzétételét, mert az eredetileg kijelölt határidőhöz képest túl sok dolgozat várt még javításra.
A pénzügyminisztérium jelenleg ügyvédek bevonásával mérlegeli, hogy milyen lépéseket tehet a Pfizer-ügyben, és vizsgálja egy sikeres fellebbezés feltételeit, miközben tárgyalást is kezdeményez a gyógyszervállalattal.
A bukaresti törvényszék pénteken megszüntette Călin Georgescu hatósági felügyeletét abban az ügyben, amelyben a volt államelnökjelöltet legionárius propagandával vádolják.
A kormány elfogadta a gázolaj jövedéki adójának átmeneti csökkentéséről, valamint a Románia területén kitermelt kőolaj és az abból előállított energiahordozók értékesítéséből származó bevételekre kivetett szolidaritási hozzájárulásról szóló rendelet.
Elégtelennek tartja az kis- és középvállalkozásokat tömörítő IMM Románia elnöke a gázolaj jövedéki adóját literenként 30 banival csökkentő kormányintézkedést.
Ne bírságolják meg a járművezetőket, ha igazoltatáskor nem tudják felmutatni a jogosítványukat és a forgalmi engedélyt – javasolja tervezetében a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) képviselője, Alexandru Dimitriu.
Több mint háromezer lejes pénzbírságot kapott és felfüggesztették a jogosítványát annak a fiatal autóvezetőnek, aki – utasaival együtt – kiült a mozgó jármű ablakába, és úgy bulizott.
Rövid ideig tartott a kormány várva-várt üzemanyagpiaci beavatkozásának hatása, ugyanis nagypéntekre ismét 10 lej fölé ugrott egy liter gázolaj ára a székelyföldi töltőállomásokon.
A szavazati jog hozzátartozik az állampolgársághoz, ezért élni kell vele – hangsúlyozza Kelemen Hunor RMDSZ-elnök, aki szerint minden jog annyit ér, amennyit érvényesíteni tudsz belőle.
1 hozzászólás