Rovatok

Szolgáltatások

Médiatár

Bejelentkezés

Bejelentkezés Facebook-fiókkal

Bejelentkezés Google-fiókkal

vagy

E-mail-cím

Jelszó

Elfelejtette a jelszavát?

Regisztráció

Beállítások

Olvasási mód:

Betűméret:

a a

22:07

Rangadót nyert az UTA, egy félidő alatt négyet vágott az FCSB (videóval)

21:27

Korszerűsítik a kilyéni vasúti átkelőt, ahol évekkel ezelőtt szörnyű tömegbaleset történt

21:24

248 km/órával robogott Székelyföld felé

19:03

Gátakat bontanának le a halak érdekében (is)

» MÉG TÖBB FRISS HÍR

Utcai politizálásból pofozkodás Sepsiszentgyörgyön

Etikai panasz az onkológián: nyílt levélben kritizálják a főorvos hozzáállását

Ennyivel lett olcsóbb a gázolaj a jövedéki adó csökkentése nyomán

Így emlékszik vissza a sepsiszentgyörgyi incidensre az áldozat és az egyik résztvevő

Betörések Csíkdánfalván: a nyitva hagyott ajtókon jutottak be a házakba, volt ahol leszerelték a térfigyelő kamerát is

Utcai politizálásból pofozkodás Sepsiszentgyörgyön

Így emlékszik vissza a sepsiszentgyörgyi incidensre az áldozat és az egyik résztvevő

Orbán Viktor videóüzenetben szólította meg a határon túli magyarokat

Újra benőtte a nád és a bozót az egykori Suta-tavat, miközben még mindig várat magára a felújítás

Közel 500, feketén foglalkoztatott alkalmazottat azonosított a munkaügy

Nem a cicás fotók pörgetik a rendszert – tinédzserek az algoritmusok és a profitra hajtó közösségi média szorításában

Az Instagram képes észlelni azt, hogy a 12–16 éves lányok elégedetlenség vagy bizonytalanság miatt törölnek egy szelfit, és éppen ekkor jelenít meg számukra szépségipari hirdetéseket

Fotó: Mentsétek meg a gyermekeket/Facebook

A közösségi média profitvezérelt cégek terepe. Romániában a fiatalok napi 4–5 órát használják, ezért is régóta vitatéma a korlátozásuk. Egy kolozsvári antropológus segítségével vizsgáltuk, miért lenne szükséges határt szabni a tinédzserek esetében.

Hajnal Csilla

2026. február 15., 11:232026. február 15., 11:23

A közösségi médiát – Facebook, Instagram, TikTok stb. – működtető cégek hatalmas bevételre tesznek szert abból, hogy mi időt töltünk el a felületeiken, és folyamatosan növelni szeretnék ezeket a bevételeket. A gond az, hogy ennek érdekében olyan üzleti modellt alkalmaznak, amelyről kiderült, hogy káros – a teljes felhasználói társadalomra is, de a fiatalokra különösen. Így jogosan merül fel a kérdés, hogy szükséges lenne-e külső szabályozással határt húzni a tinédzserek esetében a közösségi médiahasználatnak? Szikszai Mária antropológussal, a Babeș-Bolyai Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának habilitált egyetemi docensével jártuk körbe a kérdést.

Tudatában voltak a káros hatásnak, de a profit mellett döntöttek

A kérdés már évek óta foglalkoztatja a közösségeket, és egy idő óta egyes államok vezetését is (Ausztrália a világon elsőként, 2025. december 10-én életbe lépett törvénnyel betiltotta a közösségi média használatát a 16 éven aluliak számára – szerk. megj.).

„A közösségi médiát létrehozó cégek már régen rájöttek arra, hogy a boldog, békés és elégedett felhasználók, akik cicás fotókat és szép tájakat lájkolgatnak, és születésnapi üzenetekben köszöntik fel egymást, nem generálnak akkora forgalmat számukra, mint a megosztó, konfliktusos tartalmak. Ebből arra következtettek, hogy a céljaik eléréséhez erősíteni kell a felhasználókban a frusztrációt, a szorongást, a kétségbeesést, a félelmet és a gyűlöletet. Ám ennél sokkal bonyolultabb az algoritmikus kiszolgáltatottságunk, mert a platformok igencsak jók abban is, hogy elemezzék a pszichológiai profilunkat. Például

ha egy tizenéves szomorú, kétségbeesett és szorong, akkor ezt az algoritmus könnyedén felismeri, és mint kiderült, olyan tartalmakat mutat ennek a fiatalnak, amelyek ezt az állapotát kihasználják”

– magyarázta a Székelyhonnak Szikszai Mária.

Fotó: Pixabay

Az antropológus példaként hozta fel azt, amikor a Meta / Facebook korábbi vezetője, Sarah Wynn Williams beszámolt arról, hogy az Instagram képes észlelni azt, hogy a 12–16 éves lányok elégedetlenség vagy bizonytalanság miatt törölnek egy szelfit, és éppen ekkor jelenít meg számukra szépségipari hirdetéseket.

Az algoritmus tehát felismeri, hogy a fiatal felhasználók érzelmileg sebezhető állapotban vannak, és ezt kihasználja.

Erre bármelyik korosztály esetében képes az algoritmus, és nem csak kereskedelmi reklámoknál, hanem politikai üzenetek célzásánál is kihasználja.

Szikszai Mária hangsúlyozta, a korábban ezeknél a cégeknél dolgozó egykori vezetőktől is azt olvassuk, hogy maguk a cégek igenis tudatában voltak ennek a káros hatásnak. Több egykori alkalmazott számolt be arról, hogy volt lehetőségük dönteni: a káros társadalmi és pszichológiai hatást választják, ami azonban növeli a jövedelmüket, vagy a kevésbé jövedelmező, de egészségesebb hatású felületet működtetnek.

Minden jel arra utal, hogy tudatosan döntöttek az első, a társadalmilag káros, de számukra jövedelmező üzleti modell mellett”

– szögezte le az egyetemi tanár.

Összefogásra van szükség

Romániában ma egy 18 éves fiatal napi 4–5 órát tölt a közösségi média felületein. Már évek óta vitatéma az, hogy ez rendben van-e, vagy inkább korlátozni kell ezt a gyerekek esetében.

A közösségi médiaplatformok igencsak jók abban is, hogy elemezzék a pszichológiai profilunkat

Fotó: Pinti Attila

„Ausztrália meglépte a nagy lépést, de nem azt mondta, hogy a felhasználók felelőssége lenne a távolmaradás, hogy a fiatalok vagy a szüleik kellene ezt megoldják. Azt mondta, hogy a közösségi médiafelületet működtető vállalkozások felelőssége kiszűrni azokat a felhasználókat, akik a törvény szerint nem jogosultak ott lenni. Azt is hozzátették, hogy ezt anélkül kell a felületek megoldják, hogy bárkitől kérnék az életkora igazolására a személyi adatait, papírjait” – emelte ki Szikszai Mária.

Az is hozzátette, az ausztrál törvény jelenleg egy jókora csapdahelyzet, hiszen

nincs meg még az a megbízható technológia a közösségi médiafelületeknél, amely tűpontosan ki tudná szűrni ezeket a felhasználókat.

Az ausztrál hatóságok mégis meglépték ezt a lépést, valószínűleg azért, mert arra gondoltak, hogy mégis kisebb a kár, ha néhány 16 éven aluli is áldozatul esik, mintha félmilló gyerek tovább ki lenne téve a káros hatásoknak.

Az antropológus szerint a probléma megoldásához összefogás kell: a média figyelemfelhívása, a szülők tudatos nevelése és időkeretei, valamint az iskolák kritikus gondolkodást fejlesztő oktatása, a függőséget okozó eszközök korlátozása, de tehet a törvényhozás is azáltal, hogy korlátozza ezeknek az üzleti modelleknek az „elvadulását”, annak ellenére, hogy nem egyszerű feladat – véli Szikszai Mária, aki tanárként az elmúlt években olyan tantárgyakat vezetett be néprajz- és kultúratudomány szakokon, amelyek keretében a digitális kultúráról és a mesterséges intelligencia társadalmi hatásairól tanít.

Magazin Társadalom