Nehéz lezárni a korszakot – Sok helyen akadályokba ütközik a nagy létszámú gyerekotthonok bezárása

A székelykeresztúri elhelyezőközpontban 30 kiskorút gondoznak, akárcsak a bélbori egységben, Maroshévízen 22 fiatal él a központban, a legnépesebb pedig az oklándi, ahol mintegy 50 kiskorú él – tudtuk meg Elekes Zoltántól. A Hargita Megyei Szociális és Gyermekvédelmi Igazgatóság vezetője elmondta,

A székelykeresztúri esetében épp most készítik a pályázatot, hogy a központ helyett két családi házat és egy rehabilitációs központot építhessenek, Bélboron egy civil szervezet segítségével ugyancsak családi házakat építenek a bezárandó központban élő gyerekek elhelyezésére, Maroshévízen pedig felnőttelhelyező központtá alakítják a jelenlegi egységet. Utóbbira nagy szükség van, ráadásul az ott lakó fiatalok nagykorúak lettek, így kézenfekvő volt ez a megoldás – tudtuk meg Elekes Zoltántól. Az oklándi elhelyezőközpont felszámolása megoldatlan ügy, még tervük sincs rá. Próbálkoztak ugyan korábban, telkeket kértek a helyi önkormányzattól, hogy pályázhassanak családi otthonok építésére, de az oklándi polgármesteri hivatal „egyelőre nem támogatja ezt a gondolatot”, talán megfelelő telkük sincs – tájékoztatott a gyermekvédelmi igazgatóság vezetője.

 A háromból egyhez ragaszkodnak

Önerőből nagyon nehéz kivitelezni a hagyományos elhelyezőközpontok bezárását, többnyire csak pályázati úton tudják ezt megoldani a gyermekvédelmi igazgatóságnál. Azaz csak próbálják, ugyanis a pályázati feltételeknek nagyon nehéz megfelelni – tudtuk meg Szász Katalin Melindától. A Kovászna Megyei Szociális és Gyermekvédelmi Igazgatóság aligazgatója elmondta, tavaly volt egy országos kiírás, de abban országszerte mindössze nyolc igazgatóság tudott részt venni. A cél családi házak felépítése volt, de a pályázat egyik feltétele az volt, hogy telket nem vásárolhatnak, sőt adományba sem kaphatnak, hanem az adott település önkormányzatának kell azt felajánlania. Szász Katalin Melinda szerint azonban az önkormányzatoknak nem igazán vannak megfelelő, illetve jogilag teljesen tisztázott tulajdonjogú telkei, ezért a tavalyi pályázati kiírás nem volt túl sikeres.

Az egyik az oltszemi központ, de ennek felszámolása már előrehaladott fázisban van. Ott több mint 40 gyermeket nevelnek, de valószínűleg a tanév végétől valamelyest csökken a számuk, ugyanis néhányan befejezik tanulmányaikat, illetve jövő év elejétől már új gyerekeket sem helyeznek el az otthonban. Van egy nagyobb központ Kézdivásárhelyen is, abban mintegy 60 gyerek él. A listán szereplő harmadik központ a baróti, súlyosan fogyatékos kisgyerekek elhelyezésére létrehozott kis, tizenöt férőhelyes központ. Ezt azonban nem szeretné felszámolni az igazgatóság, ugyanis ott speciális igényű, orvosi ellátást igénylő gyerekeket nevelnek, és ezt a feladatot nem tudják elvállalni a hivatásos nevelőszülők, de a vér szerinti szülők sem tudnák megfelelően gondozni súlyosan fogyatékos gyereküket. Az igazgatóság képviselői ezért még keresik a módját annak, hogy miként szerezhetnének engedélyt arra, hogy a központ 2020 után is működhessen.

„Ez a bezárási folyamat nagyon komplex, és sok előkészületet igényel. Egy bezárási tervet kell készíteni, amelyben minden gyerek esetében felmérést kell végezni, és gondoskodni kell az elhelyezésükről. A tervet jóvá kell hagynia az országos gyermekvédelmi hatóságnak is” – fogalmazott az aligazgató. Az igazgatóság munkatársainak azt kell megvizsgálniuk, hogy van-e olyan gyerek, akit vissza lehet helyezni saját családjába vagy elhelyezni valamely rokonánál. Második lehetőségként a hivatásos nevelőszülőknél történő elhelyezés jöhet szóba. Ha erre sem találnak jelentkezőt, akkor a harmadik lehetőség a gyerek családi típusú házban való elhelyezése.

 Maros megyében egy nagyobb központ maradt 

– mondta el érdeklődésünkre a Maros Megyei Szociális és Gyermekvédelmi Igazgatóság vezetője, Miklea Hajnal. Az említett egység a segesvári, fogyatékos gyermekeknek otthont adó központ, ahol jelenleg 24 sérült gyermek és fiatal él. Közülük heten idén betöltik 18. életévüket, és meg fogják keresni számukra azt a helyet, ahol majd új otthonra találhatnak. „Maros megyében nincsenek már nagyméretű központok, a segesvári is át van alakítva, elírás folytán szerepel még nagyméretűként az országos nyilvántartásban. A fogyatékos gyerekek és fiatalok kétszobás, fürdőszobás, konyhás modulokban élnek, és az épületben működik még egy nappali foglalkoztató is, szintén sérült gyermekeknek” – tájékoztatott Miklea Hajnal.

A Maros megyei nagy létszámú árvaházak átalakítását már 2001-ben elkezdték, a gyermekek, fiatalok családi típusú házakba kerültek, ahol nevelőszülők foglalkoznak velük. Maros megyében 33 családi típusú ház működik egészséges, illetve 13 fogyatékos gyermekek, fiatalok számára. Jól ki van épülve a pótszülői hálózat is, és rendszeresen szerveznek felkészítőket azoknak a házaspároknak, akik örökbefogadásra jelentkeznek.