
Csoportos játék az oklándi elhelyezőközpontban. A felszámolás megoldatlan ügy
Fotó: Bartha Réka
Esetenként épp az állami pályázatok túlzottan szigorú feltételei miatt ütköznek akadályokba a gyermekvédelmi igazgatóságok a nagy létszámú gyermekelhelyező-központok felszámolásában, pedig a pályázatoknak az intézménytelenítést, a nagy gyermekotthonok kitagolását kellene elősegíteniük. A székelyföldi megyékben valamivel kevesebb mint háromszázra tehető azoknak a kiskorúaknak a száma, akik még a régi típusú elhelyezőközpontokban élnek. Ezeket 2020 végéig valószínűleg végleg be kell majd zárni.
2019. június 24., 09:182019. június 24., 09:18
Elfogadta a kormány múlt héten azt a jogszabálytervezetet, amely 3000-től 10 ezer lejig terjedő pénzbírságot ír elő a hagyományos, nagy létszámú – 12 személyesnél nagyobb – gyermekelhelyező központok 2020 végéig történő bezárásának elmulasztásáért. Nelu Barbu kormányszóvivő bejelentése szerint a módosítás célja az intézménytelenítés, illetve a szociális rendszerben élő gyerekek családjukban, illetve rokonoknál való elhelyezésének ösztönzése anyagi támogatás biztosításával.
Hargita megye jól halad
A székelykeresztúri elhelyezőközpontban 30 kiskorút gondoznak, akárcsak a bélbori egységben, Maroshévízen 22 fiatal él a központban, a legnépesebb pedig az oklándi, ahol mintegy 50 kiskorú él – tudtuk meg Elekes Zoltántól. A Hargita Megyei Szociális és Gyermekvédelmi Igazgatóság vezetője elmondta,
A székelykeresztúri esetében épp most készítik a pályázatot, hogy a központ helyett két családi házat és egy rehabilitációs központot építhessenek, Bélboron egy civil szervezet segítségével ugyancsak családi házakat építenek a bezárandó központban élő gyerekek elhelyezésére, Maroshévízen pedig felnőttelhelyező központtá alakítják a jelenlegi egységet. Utóbbira nagy szükség van, ráadásul az ott lakó fiatalok nagykorúak lettek, így kézenfekvő volt ez a megoldás – tudtuk meg Elekes Zoltántól. Az oklándi elhelyezőközpont felszámolása megoldatlan ügy, még tervük sincs rá. Próbálkoztak ugyan korábban, telkeket kértek a helyi önkormányzattól, hogy pályázhassanak családi otthonok építésére, de az oklándi polgármesteri hivatal „egyelőre nem támogatja ezt a gondolatot”, talán megfelelő telkük sincs – tájékoztatott a gyermekvédelmi igazgatóság vezetője.
A háromból egyhez ragaszkodnak
Önerőből nagyon nehéz kivitelezni a hagyományos elhelyezőközpontok bezárását, többnyire csak pályázati úton tudják ezt megoldani a gyermekvédelmi igazgatóságnál. Azaz csak próbálják, ugyanis a pályázati feltételeknek nagyon nehéz megfelelni – tudtuk meg Szász Katalin Melindától. A Kovászna Megyei Szociális és Gyermekvédelmi Igazgatóság aligazgatója elmondta, tavaly volt egy országos kiírás, de abban országszerte mindössze nyolc igazgatóság tudott részt venni. A cél családi házak felépítése volt, de a pályázat egyik feltétele az volt, hogy telket nem vásárolhatnak, sőt adományba sem kaphatnak, hanem az adott település önkormányzatának kell azt felajánlania. Szász Katalin Melinda szerint azonban az önkormányzatoknak nem igazán vannak megfelelő, illetve jogilag teljesen tisztázott tulajdonjogú telkei, ezért a tavalyi pályázati kiírás nem volt túl sikeres.
Az egyik az oltszemi központ, de ennek felszámolása már előrehaladott fázisban van. Ott több mint 40 gyermeket nevelnek, de valószínűleg a tanév végétől valamelyest csökken a számuk, ugyanis néhányan befejezik tanulmányaikat, illetve jövő év elejétől már új gyerekeket sem helyeznek el az otthonban. Van egy nagyobb központ Kézdivásárhelyen is, abban mintegy 60 gyerek él. A listán szereplő harmadik központ a baróti, súlyosan fogyatékos kisgyerekek elhelyezésére létrehozott kis, tizenöt férőhelyes központ. Ezt azonban nem szeretné felszámolni az igazgatóság, ugyanis ott speciális igényű, orvosi ellátást igénylő gyerekeket nevelnek, és ezt a feladatot nem tudják elvállalni a hivatásos nevelőszülők, de a vér szerinti szülők sem tudnák megfelelően gondozni súlyosan fogyatékos gyereküket. Az igazgatóság képviselői ezért még keresik a módját annak, hogy miként szerezhetnének engedélyt arra, hogy a központ 2020 után is működhessen.
„Ez a bezárási folyamat nagyon komplex, és sok előkészületet igényel. Egy bezárási tervet kell készíteni, amelyben minden gyerek esetében felmérést kell végezni, és gondoskodni kell az elhelyezésükről. A tervet jóvá kell hagynia az országos gyermekvédelmi hatóságnak is” – fogalmazott az aligazgató. Az igazgatóság munkatársainak azt kell megvizsgálniuk, hogy van-e olyan gyerek, akit vissza lehet helyezni saját családjába vagy elhelyezni valamely rokonánál. Második lehetőségként a hivatásos nevelőszülőknél történő elhelyezés jöhet szóba. Ha erre sem találnak jelentkezőt, akkor a harmadik lehetőség a gyerek családi típusú házban való elhelyezése.
Maros megyében egy nagyobb központ maradt
– mondta el érdeklődésünkre a Maros Megyei Szociális és Gyermekvédelmi Igazgatóság vezetője, Miklea Hajnal. Az említett egység a segesvári, fogyatékos gyermekeknek otthont adó központ, ahol jelenleg 24 sérült gyermek és fiatal él. Közülük heten idén betöltik 18. életévüket, és meg fogják keresni számukra azt a helyet, ahol majd új otthonra találhatnak. „Maros megyében nincsenek már nagyméretű központok, a segesvári is át van alakítva, elírás folytán szerepel még nagyméretűként az országos nyilvántartásban. A fogyatékos gyerekek és fiatalok kétszobás, fürdőszobás, konyhás modulokban élnek, és az épületben működik még egy nappali foglalkoztató is, szintén sérült gyermekeknek” – tájékoztatott Miklea Hajnal.
A Maros megyei nagy létszámú árvaházak átalakítását már 2001-ben elkezdték, a gyermekek, fiatalok családi típusú házakba kerültek, ahol nevelőszülők foglalkoznak velük. Maros megyében 33 családi típusú ház működik egészséges, illetve 13 fogyatékos gyermekek, fiatalok számára. Jól ki van épülve a pótszülői hálózat is, és rendszeresen szerveznek felkészítőket azoknak a házaspároknak, akik örökbefogadásra jelentkeznek.
A kihívások éve lesz az idei – állítja a Maros Megyei Tanács elnöke, aki szerint az 1,18 milliárd lejes összköltségvetés fókuszában a megkezdett uniós pályázatok lezárása áll, miközben az állami források szűkössége miatt prioritásokat kellett felállítani.
A romániai üzemanyagárak jelenleg 16 százalékkal alacsonyabbak az európai átlagnál – nyilatkozta csütörtökön az Agerpresnek a Versenytanács elnöke.
Megnyílt a 11. Csíkszeredai Könyvvásár: a nyitónapon a gyerekeket Varró Dániel humoros gondolatai, a felnőtt közönséget pedig az olvasásról, figyelemről és kultúráról szóló ünnepi beszédek szólították meg.
Újra elkezdődik péntektől a tilosban parkoló járművek elszállítása Marosvásárhelyen, miután a városháza autója visszakapta a rendszámát a rendőrségtől.
Erősödött csütörtökön a román deviza az euróhoz képest, amelynek az értéke a Román Nemzeti Bank középárfolyama szerint 0,27 banival (0,05 százalékkal) 5,2661 lejre csökkent a szerdai 5,2688 lejről.
Baleset történt csütörtök délután a székelyudvarhelyi Hunyadi János utcában – jelezte olvasónk. A baleset során senki nem sérült meg. A környékbeli utcákban torlódás alakult ki.
A lej–euró árfolyam a következő időszakban mindkét irányba elmozdulhat, és a feszültség mindaddig fennmaradhat, amíg a piacok nem kapnak egyértelmű válaszokat Románia politikai és pénzügyi stabilitásával kapcsolatban – jelentette ki a BNR szóvivője.
A Nemzeti Liberális Párt (PNL) képviselőházi frakcióvezetője, Gabriel Andronache szerint Ilie Bolojan ismét miniszterelnöknek jelölhető, mert ezt nem tiltja az alkotmánybíróság.
Az Országos Közegészségügyi Intézet (INSP) szerdán közölte, hogy 2023 és 2026 között összesen 15 hantavírus-fertőzéses esetet jegyeztek Romániában, ezek közül egyet idén.
Marosvásárhelyen, Szovátán és Székelyudvarhelyen új beruházásként épülhetnek fiataloknak szánt lakások, illetve előrelépés várható a sepsiszentgyörgyi, csíkszeredai, kézdivásárhelyi, kovásznai és malomfalvi ifjúsági lakások terén is – közölte az RMDSZ.
szóljon hozzá!