Napelemes túlfeszültség: miért áll elő és mit tehetünk ellene?

Napelemes korlátozások Magyarországon

2022. november 1-jétől tiltást vezettek be Magyarországon a háztartási méretű kiserőművek, döntően napelemek hálózati betáplálása terén, ugyanis a hálózati elosztótársaságok bizonyos körzetekben nem tudták garantálni a rendszer stabil működését a prosumerek tömkelegének csatlakozása után. A tilalmat 2024. január 1-jén részlegesen feloldották, és azóta fokozatosan növelik a betáplálási engedélyt kapó körzetek számát. Ugyanakkor több ezer igénylő várhatóan csak 2027 után táplálhat ismét energiát az országos hálózatba.

A megszorítások, korlátozások, az engedélyeztetési folyamat részleges vagy teljes leállításáról egyre többet beszélnek Romániában is. 2024-ben olyan törvényt fogadott el a bukaresti parlament, amely otthoni tárolókapacitás beszerelésére kötelezte volna a napelem-rendszert telepítőket, azonban a jogszabály elbukott az alkotmánybíróság előtt, főleg a visszamenőleges hatálya miatt.

Túlfeszültség: miért érdemes akkumulátoros napelemrendszert telepíteni?

Akkumulátoros tárolókapacitás telepítése ugyanakkor számos más előnye mellett valóban segíthet a túlfeszültség problémájának megoldásában is. Ugyanis:

• a hibrid rendszer nem adja vissza automatikusan a hálózatba a felesleget, hanem előbb akkumulátorban tárolja;

• ezáltal csökken a hálózati betáplálás, és mérséklődik az a feszültségemelkedés, ami az inverterek leállását okozná;

• különösen a déli órákban, amikor a legnagyobb túltermelés van, az akkumulátor elnyeli a „túltermelt” energiát, ahelyett hogy a hálózatba ömlene;

• a szigetüzemű rendszer – a hibriddel szemben – teljesen el van választva a hálózattól, így a túlfeszültség-probléma eleve nem jelentkezik.

Hogyan méretezzünk egy hibrid rendszert egy átlagos családi házhoz?

• Egy 4 fős háztartás éves fogyasztása ~3500–5000 kWh;

• Ez napi ~10–15 kWh igényt jelent;

• Ehhez elegendő 4–6 kWp napelemes rendszer (déli tájolással);

• Ehhez az akkumulátor méretezésekor célszerű minimum 1 napi fogyasztásnyi tárolókapacitással számolni;

• Azaz érdemes 10–15 kWh-s tárolókapacitásban gondolkodni a teljes fogyasztás lefedése esetén;

• Ha cél a csak esti vagy éjszakai fogyasztás fedezése, 5–10 kWh is elég lehet;

• Hogy áramszünet esetén is működjön a rendszer, szükség van úgynevezett „EPS” vagy „backup” funkcióra is.

A túlfeszültség kezelése nagyon nehézkes, időigényes, már-már reménytelen, ha a szolgáltatóra, az energetikai vállalatokra, állami intézményekre várunk. Viszont önerőből nagyot sokat tehetünk: amellett, hogy okosan használjuk nagy fogyasztású berendezéseinket – amelyeket akkor kell bekapcsolni, amikor a legnagyobb a termelés, így csökken a feszültség –,

A saját haszon mellett mindezzel azt is elkerülhetjük, hogy a túlfeszültséggondok országos problémává dagadjanak, amelyek korlátozásokat, betáplálási tilalmat eredményezhetnek, ezeket pedig a leendő és a meglévő prosumerek is megszenvedhetik.