Nálunk is egyre nagyobb hangsúlyt kap a jóllét

a nők gyakrabban társítják a fogalmat az érzelmi állapothoz (75% szemben a férfiak 65 százalékával), míg a férfiak számára a szabadidő játszik fontosabb szerepet (41% szemben a nők 27 százalékával) – derül ki a felmérésből, amelyet a Wall-street.ro gazdasági portál ismertetett.

Generációs különbségek

A közvélemény-kutatás eredményei megerősítik ugyanakkor azt a felvetést, hogy a jóllét tekintetében is léteznek generációs különbségek:

• a Z generáció számára a jóllét legfontosabb aspektusa a pénzügyi helyzet, amint azt a válaszadók 72 százaléka említette,

• a millenniumi generáció számára inkább az érzelmi egyensúly a fontos (69%),

• az X generáció számára a pénzügyi és az érzelmi szempontok egyformán fontosak a válaszadók 70 százaléka szerint,

• a baby boom generáció számára pedig a jóllét legfontosabb szempontja a pénzügyi stabilitás (76%).

Emellett maga a munkahely is befolyásolja, hogy a munkavállalók hogyan érzékelik a jóllétet.

míg a kkv-k és az állami intézmények alkalmazottai az érzelmi egyensúlyt hangsúlyozzák (72%, illetve 70%).

Nem mellékszereplő a jóllét

A felmérésből ugyanakkor azt is megtudhattuk, hogy a romániai alkalmazottak számára saját jóllétük többféle jelentéssel bír: 34% szükségesnek tartja, 25% normálisnak tekinti, 23% kényeztetéssel vagy szeszéllyel társítja, 10% pedig modern trendnek tartja.

Személyes szinten a válaszadók fele azt állítja, hogy általános egészségi állapota „jó”, 32% „ingadozónak” írja le, és csak 13% mondja, hogy „kiváló” egészségnek örvend. A férfiak általában optimistábbak, 69 százalékuk jó vagy kiváló állapotról számolt be, míg a nőknél ez az arány 58%.

„Egy olyan korban, amikor a munkavállalók nem csupán anyagi előnyöket keresnek, azok a vállalkozások, amelyek befektetnek csapataik jóllétébe, valódi előnnyel rendelkeznek a motivált, kiegyensúlyozott és magas teljesítményű munkavállalók vonzása és megtartása terén.

– értékelte a közvélemény-kutatás eredményeit Loredana Vătăvoiu, az Up Romania marketing- és kommunikációs igazgatója.

Továbbá az alkalmazottak 69 százaléka állítja, hogy munkája hatással van általános jóllétére, különösen a kkv-kban dolgozókéra (74%).

A romániai munkavállalók egyébként a legzsúfoltabb időszakokban leggyakrabban szabadidejükről (57%), alvásukról (39%) és személyes kapcsolataikról (36%) mondanak le.

A közvélemény-kutatás eredményei arra is rávilágítanak, hogy amennyiben 20 százalékkal magasabb jövedelmük lenne, a munkavállalók elsősorban nyaralásra (30%), egészségre (25%) és megtakarításra (20%) fordítanák azt.

A preferenciák azonban ezen a téren is eltérőek:

Sokan nem kapnak extra juttatásokat

Fontos ugyanakkor kiemelni, hogy a felmérés eredményei szerint jelenleg a munkavállalók mindössze 37 százaléka részesül a fizetésen kívüli extra juttatásokban, és a generációk között is észrevehetőek a különbségek. Leginkább a Z generáció (64 százalék) részesül juttatásokban, míg az X generáció (29%) és a baby boom generáció (30%) a legkevésbé.

Azok, akik még nem részesülnek juttatásokban, a következőket tartják a legvonzóbbnak:

• Üdülési csekkek – 44%

• Magán egészségbiztosítás – 39%

• Étkezési utalványok – 37%

Azok, akik már rendelkeznek további juttatásokkal, bónuszokat vagy prémiumokat (58%), több szabadidőt (54%) és kulturális előfizetéseket – színház, mozi, koncertek (28%) – szeretnének még kapni.

„A romániai alkalmazottak számára a teljes jóllét nem korlátozódik az egészségre vagy a pénzügyi forrásokra; ez az érzelmi jóllét, a társadalmi kapcsolatok, a szabadidő és az önmagával való törődés közötti egyensúlyt jelenti. A felmérés azt mutatja, hogy

Ez a tendencia azt jelzi, hogy a jólléthez kapcsolódó gondolkodásmód kezd érni” – fogalmazta meg Marius Luican, a Reveal Marketing Research ügyvezető igazgatója.