Nagyon neki kell fogni pénzt számolni a büntetésre, ha a gyereknevelési szabadságon lévő alkalmazottat a munkahelyen találják

Ugyanakkor nehézséget okoz, hogy az Unió minden országában változó az adók, illetékek befizetése, különböző intézmények másként hajtják be, ezért bonyolult a követés, az igazolások beszerzése.

A legnagyobb falat a szakember szerint idén a munkatörvénykönyv módosítása és kiegészítése volt, a legnagyobb dilemmát a munkaórák nyilvántartása és a munkaszerződések felmutatása jelenti. Mint a munkaügyi felügyelőség területi képviselője rámutatott, rugalmasan kezelik a jogszabályt, az állandó munkahelyen dolgozók esetében számon kérik a programot, ám sokan kötetlen munkaidőben, vagy terepen dolgoznak, például a teherautó-sofőrök vagy a kereskedelmi ügynökök esetében megértik, ha nem írta alá a jelenléti ívet.

A feketemunka már nem minősül bűncselekménynek, ám a bírságok továbbra is borsosak,

10 ezer lej eközben a büntetés, ha a részmunkaidőben dolgozó a program után bent marad.

Liliana Balmus elismerte, hogy ezeket a bírságokat ritkán tudják behajtani, az érintettek általában a bíróságon fellebbeznek, ahol figyelmeztetésre változtatják a pénzbüntetést. Arra is felhívta a figyelmet, hogy a felügyelőknek jogában áll egy cég tevékenységét felfüggeszteni, ám ezért a drasztikus intézkedésért kevesen vállalják a felelősséget. Előfordulhat, hogy a cég kártérítésért bepereli a felügyelőséget, vagy éppen személyesen az ellenőrt, arra hivatkozva, hogy a felfüggesztés miatt nagy értékű megrendeléseket nem tudott teljesíteni.

– hangsúlyozta Liliana Balmus.

A főfelügyelő-helyettes elmondta, ebben az évben 713 ellenőrzést hajtottak végre, 332 bírságot róttak ki, 78 pénzbírságot 413 ezer lej értékben, ebből 105 ezer lejt hajtottak be, a többit megfellebbezték a vállalkozók. A felügyelőséghez 200 bejelentés érkezett, ezek általában arra vonatkoztak, hogy a munkaadók nem adták ki a szabadságot, a szabadnapokat, nem fizették ki a túlórákat.