Nagyon megdrágult a széna, sokan inkább eladják az állataikat

– mondott egy példát. Hozzátette, eladó széna van a piacon nálunk (ugyanis sok a mezőgazdasági terület, és ehhez képest kevés az állatállomány), azonban meglehetősen borsos lett az ára. Emiatt vannak gazdák, akik inkább eladják a haszonállataikat, mert nem tudják biztosítani télire a takarmányozásukat. Például 10 juh számára egy hónapra legalább 90-100 kockabála széna kell, attól függően, hogy milyen minősége van a szénának. „Ha trágyázva volt a kaszáló, akkor jó minőségű lesz a széna, ha azonban megveri az eső a száradó szénát, akkor veszít a minőségéből” – magyarázta. Elmondta azt is, hogy ő szerencsés helyzetben van, hiszen lovakat és juhokat is tart, de maradt meg szénája a tavalyról, így nem kell azt vásárolnia. Ugyanakkor abban is reménykedik, hogy lesz jó sarjú a kaszálóin, ha az időjárás is kedvezőre fordul, és be is tudják majd takarítani.

Szalmával pótolják

A homoródalmási Ţăpuc Lóránd nehéz télre készül. Mint mondta, még nem tudja, hogyan vészelik át a telet, hiszen alig egy hónapra elegendő szénájuk van.

Az őshonos állatfajtákra (mint amilyen a báznai sertés, vagy a verespofájú berke) specializálódott gazdaságának ezért szüksége lesz arra, hogy szalmával pótolják a kieső szénamennyiséget. „Ugyan alacsony a szalma tápértéke, de kiegészítve sok gabonával »megteszi«” – vélte. A kérődzőknek ugyanis szüksége van a szálas takarmányra, nem elégséges számukra a gabona, így széna híján a szalma is felhasználható takarmánynak számukra.

– osztotta meg Szabó Sándor juhosgazda a háromszéki Hilibről. Elmondta, idén nagyon súlyosan érintette a gazdákat a szárazság. Számára is nehéz lesz a tél, hiszen jóval kevesebb szénát tudtak begyűjteni, mint tavaly; ő egyébként szarvasmarhákat, lovakat és juhokat is tart.

– magyarázta. Ráadásul az üzemanyag ára is az egekben, emiatt a kaszálás is drága, így előfordul, hogy a kisebb és nehezebben megközelíthető kaszálókról nem érdemes betakarítani a szénát. „Ha egy negyvenáras területen alig lesz hat bála széna, akkor nem éri meg vele foglalkozni, mínuszba jön ki a gazda, hiszen 20 lejbe jön ki a bála darabja” – példázódott. Hozzátette, a helyzet annyira rossz, hogy sokan arra kényszerülnek, hogy eladják az állataikat, mások pedig, akiknek sok szénája van, nyerészkedés céljából adnának túl az állataikon. „Azonban eladni csak egyszer lehet, és a jövőre is gondolni kell” – summázta a háromszéki gazda.