Rovatok

Szolgáltatások

Médiatár

Bejelentkezés

Bejelentkezés Facebook-fiókkal

Bejelentkezés Google-fiókkal

vagy

E-mail-cím

Jelszó

Elfelejtette a jelszavát?

Regisztráció

Beállítások

Olvasási mód:

Betűméret:

a a

20:06

Alfalvi Napok Gyergyóalfaluban

19:59

A lakók tiltakozása ellenére célegyenesben az új Maros-híd terve

19:23

Újabb bűncselekménnyel gyanúsítják Andrew Tate-et Romániában

19:09

Marosvásárhelyi ASA: megválasztották a szezon játékosát, távozott az egyik alapember

» MÉG TÖBB FRISS HÍR

Akik magasról tesznek a csíksomlyói kegyhely szentségére

Kijött a legfrissebb időjárási riasztás pünkösd szombatjának estéig

A csíksomlyói pünkösdi búcsú – percről percre

Részleteket tudtunk meg a székelyszentkirályi halálos balesetről

Nyilvánosan is bocsánatot kértek a Hármashalom-oltárnál autóval parkolók

Akik magasról tesznek a csíksomlyói kegyhely szentségére

Nyilvánosan is bocsánatot kértek a Hármashalom-oltárnál autóval parkolók

Eljárást indított a rendőrség a Hármashalom-oltár színpadán parkoló autók és az oltárra felmászó fiatal ügyében

Benyújtotta lemondását Demeter András István kulturális miniszter

Kilőtték az embereket félelemben tartó, méhkaptárakat összetörő medvét Farcádban

Mustártermesztés: költséghatékony, hasznos, egyelőre mégsem népszerű Hargita megyében

Török Jenő a mustárföldön. Számos előnye, haszna van a növénynek

Fotó: Gecse Noémi

Főkultúraként, másodvetésként, előveteményként és zöldtrágyaként is ajánlatos mustármagot vetni, hiszen az élelmiszeripari felhasználásán túl a növény pihenteti és lazítja a talajt, beillik a vetésforgóba, továbbá az APIA-s zöldtrágyacsomagok követelményei is költséghatékonyan teljesíthetők általa. Ennek ellenére Hargita megyében népszerűtlen az olajos növény termesztése.

Iszlai Katalin

2017. június 21., 10:492017. június 21., 10:49

Máté evangéliuma 13. fejezetének 31–32. versében az evangélista úgy fogalmazott:

hasonló a mennyek országa a mustármaghoz, amelyet fog az ember, és elvet a szántóföldjébe. Ez kisebb ugyan minden magnál, de amikor felnő, nagyobb minden veteménynél, és fává lesz, úgyhogy eljönnek az égi madarak, és fészket raknak ágai között.

A bibliai hasonlatnak bőven van igazságalapja: a mustármag élelmiszeripari felhasználása igen jelentős, de emellett a növény zöldtrágyaként is használható a szántóföldek talajának feljavítására, ugyanakkor jól beillik a vetésforgóba, elnyomja a gyomokat, így a következő évben tisztább talaj áll a gazdák rendelkezésére.

Fotó: Gecse Noémi

A kártevők számát is csökkenti,

ugyanakkor nagyon jó elővetemény a burgonyának vagy más gabonaneműeknek is. Megannyi előnye ellenére azonban Hargita megyében nem túl népszerű a mustártermesztés, egyetlen csíkborzsovai családi vállalkozás foglalkozik vele komolyan évek óta, egy másik szépvízi gazda pedig idén kísérletezik vele először.

Négy éve döntött a mustár termesztése mellett Török Jenő csíkborzsovai gazda, a Hargita Megyei Mezőgazdasági Igazgatóság vezetője.

Fotó: Gecse Noémi

A növény termesztésével elsőként próbálkozott a megyében, példáját azóta is mindössze egyetlen személy követte. Múlt heti terepszemlénk során a gazda megmutatta a sárga színben pompázó, repcére hasonlító kultúrnövénnyel tarkított parcellákat, és mesélt annak többféle felhasználásáról, előnyeiről.

Küküllőkeményfalván van egy gyár, ahol mustárt készítenek, és ők jelezték négy évvel ezelőtt, hogy kénytelenek délről vagy külföldről hozatni a mustármagot, pedig milyen jó lenne, ha innen is be lehetne szerezni, ezáltal pedig székely mustárt tudnának készíteni. Erre összegyűltünk az irodámban nyolc termelővel, és akkor sokan vállalták, hogy 8–10 hektáron megpróbálják, a végén azonban mindenki abbahagyta, egyedül én tartottam ki: most már negyedik éve termeljük a mustármagot a családommal. Először négy hektáron, majd három hektáron termesztettük, de a kereslet miatt idén két hektárral többet vetettünk. Tavaly a zöldtrágyás csomagok miatt könnyű volt a mustármag értékesítése, és fel is vásárolták a gazdák az egészet, így idén úgy döntöttünk, hogy öt hektáron termesztjük

– elevenítette fel az előzményeket Török.

Fotó: Gecse Noémi

A Mezőgazdasági Intervenciós és Kifizetési Ügynökségeknél (APIA) a területalapú alaptámogatás szántóra és kaszálóra igényelhető, emellett azonban a szántóföldek esetében a kis- és nagygazdák részéről az országos támogatás mellett az úgynevezett P4-es zöldtrágyacsomag is kérvényezhető.

A nagygazdák kérhetnek zöldítési támogatást is a szántóterületeikre, ennek feltétele a vetésforgó betartása, az állandó gyepek védelme és a zöldítés. A P4-es zöldtrágyacsomag hektáronként 130 euró támogatást jelent a gazdák számára.

Fotó: Gecse Noémi

„Az első két évben a termést a mustárgyárnak adtuk el, aztán ez fokozatosan átalakult. Tavaly mindhárom hektárról a helyi gazdák vásárolták meg a magot, hiszen szükség van a másodvetésre, zöldítésre az APIA-s támogatásokhoz. Aki 15 hektáron felül gazdálkodik, a területe 5 százalékára olyan növényt kell vetnie, ami kedvez a talaj állapotának. Egyik ezek közül a mustár, vagy a hidrogénmegkötő növények, mint például a lucerna.

A mustár azért nagyon megfelelő, mert kis mennyiség kell belőle, és jót tesz a talajnak, hiszen talajtakaróként is kiváló.

Jobb lesz a talaj vízháztartása, zöldtrágyaként tápanyagot visz be, sok hasznos elemmel és ásványi anyaggal dúsítja a földet. Puhább lesz a talaj, így könnyebb lesz a szántás is, továbbá a kártevők számát is csökkenti. Emellett jó elővetemény más növényeknek is” – magyarázta az újító kedvű gazda.

A mustártermesztés az említett megannyi haszna mellett még költséghatékony eljárásnak is számít: zöldtrágyának 8–10, legtöbb 12 kilogrammnyi mag kell egy hektárra, ezzel teljesíthető a P4-es csomagra vonatkozó előírás.

Fotó: Gecse Noémi

Főkultúrának hektáronkénti 6–8 kilogramm szükséges.

„Mi idén kevesebbet vetettünk azért, mert így elágazó szárú lesz, ezáltal pedig több mag lesz rajta. Másodkultúraként azért kell több mag, hogy biztosan sűrű legyen. Egyébként szántás nélkül vetik: megtárcsázzak a gabonaföldet, és vetik is bele. A betakarításához sem szükséges különleges szerkezet, gabonakombájnnal le lehet aratni. Növényvédelmi kezelésekre azonban szüksége van, gyomirtó szereket kell alkalmazni. Az ültetvényt kétféle kártevő, a bolha és a fénybogár támadhatja meg, az első évben voltak is ebből kisebb problémáink. Volt már olyan parcellánk, ahol hektáronként 1200–1300 kilót arattunk, de olyan is, ahol jóval kevesebbet. Az átlagosan 1000 kilós termés viszont már jónak mondható, hiszen kilónként 3,5 lej körüli áron lehet értékesíteni” – emelte ki Török.

Török Jenő ugyanakkor a megyére jellemző nem megfelelő vetésforgóról is beszélt. Mint mondta, a burgonya és a búza hároméves vetésforgójába illő harmadik növény kimondottan fontos, erre pedig a mustár az egyik legjobb megoldás.

Fotó: Gecse Noémi

„Ebben a zónában a hűvös időjárás miatt nem lehet bármit termeszteni, de nem lehetetlen olyan alternatívákat találni, amelyek kibírják az időjárás viszontagságait. Az utóbbi időben nőtt a gabona és a takarmánynövény – búza, tritikálé, árpa, rozs – termesztések száma. A baj az, hogy

a térségben az a jellemző, hogy a búza után például árpát vetnek, de ez nem jó forgó, mert hasonló a szerkezetük. Kell ezeken kívül egy másik jó növény fő- és másodkultúraként is.

A térség alapvető kultúrája mindig is a krumpli volt, azonban a nem megfelelő vetésforgó miatt a pityóka tíz év alatt megyeszinten 42 százalékkal csökkent: a korábbi mintegy 14 ezer hektár helyett ma már csak 8 ezer hektár van. Mi például a pityóka után búzát vetünk, ez után pedig kell egy harmadik növény, és itt jön képbe a mustár. Nagyon jó előveteménye tehát a pityókának és a gabonaneműeknek, másodvetésként pihenteti és puhítja a talajt, emellett pedig az APIA-s támogatások követelményei is könnyen teljesíthetők általa” – foglalta össze tapasztalatait a gazda.

Be vannak határolva

Ferencz Tibor, Szépvíz polgármestere a második a megyében, aki úgy döntött, belevág a mustártermesztésbe. „Idén vetettem először mustármagot egy 85 áras területen, mert valamerre nyitni kellett. A fő célom az volt, hogy a zöldítéshez megtermeljem a magot, a másik pedig az, hogy mindenképp be akartam hozni egy harmadik kultúrát is a vetésforgóba. Szépvízen a kavicsos talaj miatt eléggé be vagyunk határolva, nem lehet bármit termeszteni. Nehéz olyan harmadik kultúrát találni, ami meg is él, és piaca is van. A mustár jól beleillik a vetésforgóba, és a talajnak is jót tesz. Mivel eddig sosem termesztettem, és gabona után vetettem, így a föld elég sovány volt, nem tudom, mennyi termés lesz belőle. Ez a tapasztalatgyűjtés éve ebből a szempontból, de az már most látszik, hogy annyi biztos lesz, hogy megoldjam a zöldítést ebből a termésből. A csíki gazdákra nem jellemző az újító szándék, elég visszafogottak ebből a szempontból, pedig mindenképp kellene egy harmadik növény a vetésforgóba. Lehet, hogy ez inkább a repce lesz a térségben, mert jelenleg nagy a kereslet rá” – vélekedett Ferencz.