Mustártermesztés: költséghatékony, hasznos, egyelőre mégsem népszerű Hargita megyében

A bibliai hasonlatnak bőven van igazságalapja: a mustármag élelmiszeripari felhasználása igen jelentős, de emellett a növény zöldtrágyaként is használható a szántóföldek talajának feljavítására, ugyanakkor jól beillik a vetésforgóba, elnyomja a gyomokat, így a következő évben tisztább talaj áll a gazdák rendelkezésére.

ugyanakkor nagyon jó elővetemény a burgonyának vagy más gabonaneműeknek is. Megannyi előnye ellenére azonban Hargita megyében nem túl népszerű a mustártermesztés, egyetlen csíkborzsovai családi vállalkozás foglalkozik vele komolyan évek óta, egy másik szépvízi gazda pedig idén kísérletezik vele először.

– elevenítette fel az előzményeket Török.

Jobb lesz a talaj vízháztartása, zöldtrágyaként tápanyagot visz be, sok hasznos elemmel és ásványi anyaggal dúsítja a földet. Puhább lesz a talaj, így könnyebb lesz a szántás is, továbbá a kártevők számát is csökkenti. Emellett jó elővetemény más növényeknek is” – magyarázta az újító kedvű gazda.

A mustártermesztés az említett megannyi haszna mellett még költséghatékony eljárásnak is számít: zöldtrágyának 8–10, legtöbb 12 kilogrammnyi mag kell egy hektárra, ezzel teljesíthető a P4-es csomagra vonatkozó előírás.

„Mi idén kevesebbet vetettünk azért, mert így elágazó szárú lesz, ezáltal pedig több mag lesz rajta. Másodkultúraként azért kell több mag, hogy biztosan sűrű legyen. Egyébként szántás nélkül vetik: megtárcsázzak a gabonaföldet, és vetik is bele. A betakarításához sem szükséges különleges szerkezet, gabonakombájnnal le lehet aratni. Növényvédelmi kezelésekre azonban szüksége van, gyomirtó szereket kell alkalmazni. Az ültetvényt kétféle kártevő, a bolha és a fénybogár támadhatja meg, az első évben voltak is ebből kisebb problémáink. Volt már olyan parcellánk, ahol hektáronként 1200–1300 kilót arattunk, de olyan is, ahol jóval kevesebbet. Az átlagosan 1000 kilós termés viszont már jónak mondható, hiszen kilónként 3,5 lej körüli áron lehet értékesíteni” – emelte ki Török.

Török Jenő ugyanakkor a megyére jellemző nem megfelelő vetésforgóról is beszélt. Mint mondta, a burgonya és a búza hároméves vetésforgójába illő harmadik növény kimondottan fontos, erre pedig a mustár az egyik legjobb megoldás.

A térség alapvető kultúrája mindig is a krumpli volt, azonban a nem megfelelő vetésforgó miatt a pityóka tíz év alatt megyeszinten 42 százalékkal csökkent: a korábbi mintegy 14 ezer hektár helyett ma már csak 8 ezer hektár van. Mi például a pityóka után búzát vetünk, ez után pedig kell egy harmadik növény, és itt jön képbe a mustár. Nagyon jó előveteménye tehát a pityókának és a gabonaneműeknek, másodvetésként pihenteti és puhítja a talajt, emellett pedig az APIA-s támogatások követelményei is könnyen teljesíthetők általa” – foglalta össze tapasztalatait a gazda.