
Ételről és ruhaneműről folyamatosan kell gondoskodni kicsinek és nagynak
Fotó: Haáz Vince
Van Marosvásárhelytől földrajzilag nem is olyan távol egy kis falu, ahol egy utcában 102 roma család él. Zömük kiskorú, vagy fiatal felnőtt, akik a létminimum alatt küzdenek azért, hogy meglegyen a mindennapi betevőjük, illetve most, télvíz idején a fűtésük.
2019. január 12., 18:242019. január 12., 18:24
Marosszentgyörgy után Tófalva következik, majd amikor leérünk az aszfaltról és elfogy a térerő, következik Csejd, a zömében romák lakta falu. A településnek van iskolája és óvodája, művelődési otthona, református temploma és római katolikus imaháza harangtoronnyal. A kicsik a helyi elemiben, a nagyobb gyerekek Marosszentgyörgyön járnak iskolába, iskolabusz viszi-hozza őket.
Fotó: Haáz Vince
Az egyik utcában csak romák laknak, többnyire kis, egyszobás házakban, sok-sok gyerekkel. A szülőket arra próbálja rávenni az egyház és az önkormányzat, illetve a Divers Egyesület is, hogy járassák iskolába gyerekeiket, de ők maguk is tanuljanak, hogy megélhetést találhassanak.
Nehéz kiválasztani, hogy a 100 családból melyiket keressük fel, hiszen valamennyinek ugyanaz a legnagyobb problémája: a megélhetés. Egy 12 gyerekes családra esik a választásunk, ahol a családi létszámot még hat unoka is gyarapítja, akiknek minden nap enni kell adni.
Balázs Sorina Tarina 41 éves édesanya, akinek a legnagyobb gyermeke 24, a legkisebb 4 éves. Két nagylánya férjezett, ők is ott laknak, és velük együtt a hat unoka is.
„Most már akkorák a gyermekeim, hogy tudnak vigyázni magukra, a nagyobbak a kicsikre, mindenki iskolába és óvodába jár, elmehetnék én is dolgozni” – mondja az édesanya, csakhogy nincs meg a nyolc osztálya sem, ezért esélytelen a munkahelykeresés. A nagyobb gyerekeivel Marosvásárhelyre jár iskolába. Meséli, hogy a Kárpátok sétányon, a Friedrich Schiller Általános Iskolában van esti tagozat, ott végzi most a hetedik osztályt. Tervezi, hogy a nyolcadik után szakiskolában folytatja a tanulást, szakmát tanul, képezi magát, mert rájött, hogy anélkül nincs esélye.
Fotó: Haáz Vince
Évekkel ezelőtt költöztek Csejdre, korábban Marosvásárhelyen laktak egy államosított házban, akkor még öt gyerekkel. Ki kellett költözniük onnan, családi összefogással vásároltak egy kis telket, és elkezdtek építkezni. De a házat még mindig nem sikerült befejezniük – teszi hozzá.
– mondja, mutatva a körülményeket. Az egyik szobában alszanak a legkisebbek az édesanyjukkal, a másikban az apa a nagyobbakkal. Ágyban, matracon, kinek mi jut, estére leteszik, napközben összeszedik. A kicsik szobájában főznek, ott tanulnak a gyerekek, ott nézik a televíziót is.
Az apának van gépjárművezetői engedélye, munkát keres éppen, hiszen, ha lenne egy stabil kereset a családban, már valamivel könnyebb lenne az élet – magyarázza az anya, aki szintén vállalna kisebb munkákat, takarítást például, de egyelőre nincs semmi. A Divers Egyesület elnöke, Koreck Mária segíti az ügyintézést, iratok összeállítását, munkahelykeresést. A legnagyobb lány férjének is munkahelyre volna szüksége, el kell menni a munkaerő-elosztó hivatalba, benyújtani a kérvényt – magyarázza a civil szervezet vezetője.
A legnagyobb fiú, Ádám már 22 éves, ő szeretne megtanulni autót vezetni, mert úgy tűnik, jogosítvánnyal a kezében volna lehetőség a boldoguláshoz. A lányok egyelőre otthon maradnak, gyereket nevelnek. A 17 éves Béla és 16 éves Ferenc anyjukkal együtt jár az iskola esti tagozatára. Valentina és Balázs, a 13 éves ikrek, a 10 éves Izabella, a 8 éves Áron, és a 7 éves Leonardo iskolába jár, minden nap rendesen, a kicsi Ágnes, aki még csak 4 éves, a helyi óvodát látogatja. Noémi, aki még nincs férjnél, 20 éves, a két férjezett, Magdolna 22, Ilona 24 éves. Az unokák közül a legkisebb 1 éves, a legnagyobb 4, ő óvodába jár.
A kultúrotthonban tanulják meg, hogyan kell szépen beszélni, köszönni, illetve megköszönni, ha valamit kapnak
Fotó: Haáz Vince
Esély program
A szülők is és a gyerekek is részt vesznek a marosszentgyörgyi önkormányzat és a Divers Egyesület által elindított Esély programban, ahol a hiányzó elemi tudást próbálják pótolni, különböző hasznos és nélkülözhetetlen gyakorlati tudnivalókat sajátítanak el, az írás-olvasás mellett szakmai képzésen vesznek részt, de az anyagi javakkal való gazdálkodást, pénzbeosztást is megismerik, azt, hogy hogyan kell egy háztartást észszerűen vezetni, kiskertben konyhanövényeket termeszteni, udvaron tyúkot, nyulat, malacot nevelni, rendszeresen takarítani, tisztán tartani a lakást, az udvart, a környezetet.
Nicușor Dan államfő összehívta szerdára a Legfelsőbb Védelmi Tanács (CSAT) ülését.
Az Amerikai Egyesült Államok harci repülőgépeket és katonákat telepítene a Konstanca megyei Mihail Kogălniceanu-légibázisra az Iránnal fennálló háborús helyzet miatt – értesült a Digi24 hírportál különböző információs forrásokból.
Hivatalos látogatást tesz Romániában március 12-én, csütörtökön Volodimir Zelenszkij ukrán elnök, amelynek során Nicușor Dan elnökkel találkozik – értesült a Digi24 hírportál.
A 2026-os állami költségvetés tervezete 127,7 milliárd lejes, GDP-arányosan 6,2 százalékos deficitre épít – derül ki a pénzügyminisztérium által kedden közzétett dokumentumból, amely szerint 2027-re a GDP 5,1 százalékára csökken a deficit.
Jelentős zavarokat okozhat az országos próba-képességvizsgák és a próbaérettségi lebonyolításában, hogy több mint 73 ezer tanügyi alkalmazott nem vesz részt a megszervezésükben.
Tűz ütött ki kedden egy lakóházban Libánfalván, a Fő utcában. Az épületből két gázpalackot hoztak ki a tűzoltók, és fennállt a veszélye annak, hogy a lángok két közeli lakóházra is átterjednek.
Megkezdődött a fakó keselyű romániai visszatelepítése: az első madarak március kilencedikén érkeztek meg a Fogarasi-havasokba. A Spanyolországból hozott példányokat az akklimatizációs időszak után fokozatosan engedik szabadon.
A romániai polgárok mintegy 80 százaléka idén nagyobb figyelmet fordít az árakra az online vásárlásoknál, és 57,8 százalékuk lemond a nem nélkülözhetetlen termékekről – derül ki a Cargus futárcég kedden közzétett felméréséből.
Bemutatta új modelljét a Dacia: a Striker egyfajta átmenet a kompakt kombik és az SUV-ok között, tekintve, hogy formavilága mindkettőből ötvöz valamennyit.
Évről évre csökken a tarlótüzek száma a Hargita megyei Natura 2000-es területeken, ám az egy általános probléma, hogy éppen a védett területek felégetőit nehéz felelősségre vonni. A legtöbb ilyen tarlóégetési ügy eredménytelenül zárul.
2 hozzászólás