Most ingyen nézheti meg ezt a három klasszikus magyar filmalkotást

Képkocka a klasszikus Hyppolit, a lakáj című filmből

Fotó: Magyar Nemzeti Filmarchívum

Három szabadon megtekinthető filmmel ünnepli a Magyar Nemzeti Filmalap – Filmarchívum a 120 éve született Székely Istvánt, a harmincas évek első számú magyar sztárrendezőjét, aki Hyppolit, a lakáj című filmjével soha nem látott mozivirágkort indított el Magyarországon.

MTI

2019. február 27., 20:482019. február 27., 20:48

2019. február 27., 21:012019. február 27., 21:01

Az évforduló alkalmából a Filmarchívum gazdagon dokumentált összeállításban foglalkozik a rendező pályájával. Számos fotó és dokumentum mellett közreadnak egy fényhangszalagot is, amely a Pardon, tévedtem! (1933) című német-magyar produkció kapcsán készült az alkotókkal és a szereplőkkel, Gaál Franciska, Paul Hörbiger színészek, Joe Pasternak producer, Nóti Károly forgatókönyvíró és Székely István közreműködésével.

Hyppolit, a lakáj (Székely István, 1931) from Filmalap - Filmarchívum on Vimeo.

A Filmarchívum videómegosztó csatornáján emellett hétvégéig szabadon megnézhető Székely István három filmje: a Hyppolit, a lakáj (1931) és a Lovagias ügy (1937) Kabos Gyulával a főszerepben, valamint a Rákóczi induló (1933), amelyet Gustav Fröhlichhel, a Metropolis sztárjával forgatott – olvasható a Filmalap szerdai közleményében.

Székely István (1899-1979) Berlinben kezdte filmes pályáját, ahol rendezőként négy filmben dolgozott. Magyarországon a Hyppolit, a lakájjal mutatkozott be, amely óriási közönségsikert aratott. A harmincas évek elején Székely István a magyar filmgyártás első számú sztárrendezője lett, mielőtt kivándorolt az Egyesült Államokba, egymaga rendezte az addig elkészült összesen száz magyar film mintegy egynegyedét, huszonnégy alkotást.

Bár a magyar filmgyártásban a Hyppolit hatására vált uralkodó filmműfajjá a komédia, Székely István volt az első, aki más műfajokkal is kísérletezett Magyarországon, bűnügyi filmet, Lubitsch-stílusú operettfilmet és nagyszabású melodrámát is rendezett. Nevéhez fűződik néhány igényes irodalmi adaptáció is, köztük Szép Ernő Lila akác (1934) és Móricz Zsigmond Légy jó mindhalálig című regényének filmváltozata (1936).

1938-ban a zsidótörvények miatt emigrálnia kellett, azután Hollywoodban is karriert futott be. Alacsony költségvetésű, de lélektanilag jól megalapozott és nagy szakmai tudással megrendezett filmjeit ma már a horror, a musical és a film noir klasszikus alkotásai között tartják számon. 1972-ben Magyarországon készítette utolsó filmjét, a Lila akác új változatát – idézik fel a közleményben.