
Ráduly István, Uzon polgármestere
Fotó: Bíró Blanka
Több mint 67 millió lejre vannak a háromszéki Uzon községnek megvalósított, kivitelezés alatt levő vagy még csak leszerződött projektjei a 2014-2020-as Európai Uniós költségvetési ciklusban.
2019. augusztus 14., 21:252019. augusztus 14., 21:25
A fejlesztések EU-s forrásokból, kormányprogramokból és saját költségvetésből valósulnak meg – számolt be keddi, összegző sajtótájékoztatóján Ráduly István, a község polgármestere.
– szögezte le az elöljáró. A helyi fejlesztéseket célzó kormányprogram (PNDL) előnye, hogy a lehívható összegben nincs felső határ, ám a finanszírozás függ a politikai döntésektől, így
Fotó: Bíró Blanka
Az EU-s projektek esetében hátránynak számít, hogy meghatározott összeget lehet lehívni, például a községhez tartozó Lisznyó és Bikfalva utcáinak korszerűsítésére legtöbb egymillió eurót hívhattak le, ebbe az összegbe nem fért bele a két falu minden utcája, így el kellett dönteni, hogy melyiket aszfaltozzák, és melyik marad ki.
Az EU-s projektek másik hátránya, hogy határidőre be kell fejezni, miközben a finanszírozási szerződés megkötése után kell elkészíteni a technikai terveket, ezután kezdődhet a közbeszerzés, következnek a fellebbezések, a kivitelezésre pedig alig marad idő, ha jó minőségű munkát akarnak, akkor halasztásokat kell kérni. Előnye viszont, hogy
Fotó: Bíró Blanka
Az elmúlt hat évben EU-s forrásokból, kormányprogramokból több mint 67 millió lejt hívtak le, ez évente átlag 11 millió lejt jelent, miközben a község saját költségvetése ennek mindössze a fele – részletezte a polgármester.
Saját büdzséből az elmúlt négy év alatt 2,4 millió lejt fordítottak beruházásokra. Ez úgy valósulhatott meg, hogy
Fotó: Bíró Blanka
„A községek fejlesztése egy mókuskerék, ha nincsenek pályázatok, nem fejlesztjük az infrastruktúrát, nincsenek vállalkozók, és nincs saját bevétel sem” – összegezte Ráduly István.
Uzon községben és a hozzátartozó hat faluban víz- és csatornahálózatot építettek ki, aszfaltozzák az utakat, ravatalozókat, építettek, felújítják a kultúrházak, helyi könyvtárak, tanintézetek épületét, parkot, játszóteret létesítettek, és saját erőgépeket vásároltak.
Romániában 2026 első nyolc hónapjában 127-en vesztették életüket lakástűzben míg 2025 első nyolc hónapjában 122 halálos áldozatot jegyeztek. A tűzoltóság figyelmeztetésekkel fordul az emberekhez az ilyen esetek elkerülésére.
Siegfried Mureșan kijelölt miniszterelnök a hét végéig benyújtja a parlamentbe kormánya programját és a miniszterjelöltek listáját – közölte szerdán a Facebook-oldalán Mircea Abrudean.
Heves vita alakult ki a képviselőházban az RMDSZ és az AUR képviselői között arról a törvénytervezetről, mely szerint a kisebbségeknek joguk van használni a közigazgatásban az anyanyelvüket azokon a településen is, ahol az arányuk 20 százalék alá csökken.
Három helyszínen tartottak házkutatást szerdán egy gyermekpornográfiával kapcsolatos bűnügyben a Maros megyei szervezett bűnözés elleni rendőrök. Négy személyt vettek őrizetbe a Bukarestben, Kolozsváron és Suceava megyébe kiterjedő akcióban.
Siegfried Mureșan szerdán kijelentette, hogy a politikai válság megoldásának legegyszerűbb módja a kormánya beiktatása.
Siegfried Mureșan szerdai sajtótájékoztatóján kijelentette, hogy kormányprogramjában szerepelni fog a közalkalmazotti bérek emelése és a nyugdíjak indexálása is.
Az Európai Bizottság azt javasolja az Európai Unió Tanácsának, hogy oldja fel a Magyarországgal szemben 2022-ben, a jogállamisági feltételességi eljárás keretében elrendelt intézkedéseket, ezzel 4,2 milliárd eurónyi kohéziós forrás válhat elérhetővé.
Siegfried Mureșan kijelölt miniszterelnök szerdán bejelentette, hogy kormányában három miniszterelnök-helyettes lesz, egy-egy az őt hivatalosan támogató Nemzeti Liberális Párt (PNL), a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) és az RMDSZ részéről.
Új történelmi csúcsot ért el az euró szerdán a lejjel szemben. A Román Nemzeti Bank 5,2788 lej/euró árfolyamot jelentett be szeptember 23-án, ami 1,41 banival magasabb az egy nappal korábbi értéknél.
A románok közel fele (47 százalék) úgy véli, előre hozott választásokra van szükség, a másik fele (szintén 47 százalék) viszont ellenzi ezt – derül ki a CURS felmérésének szerdán ismertetett eredményeiből.
szóljon hozzá!