
Ráduly István, Uzon polgármestere
Fotó: Bíró Blanka
Több mint 67 millió lejre vannak a háromszéki Uzon községnek megvalósított, kivitelezés alatt levő vagy még csak leszerződött projektjei a 2014-2020-as Európai Uniós költségvetési ciklusban.
2019. augusztus 14., 21:252019. augusztus 14., 21:25
A fejlesztések EU-s forrásokból, kormányprogramokból és saját költségvetésből valósulnak meg – számolt be keddi, összegző sajtótájékoztatóján Ráduly István, a község polgármestere.
– szögezte le az elöljáró. A helyi fejlesztéseket célzó kormányprogram (PNDL) előnye, hogy a lehívható összegben nincs felső határ, ám a finanszírozás függ a politikai döntésektől, így
Fotó: Bíró Blanka
Az EU-s projektek esetében hátránynak számít, hogy meghatározott összeget lehet lehívni, például a községhez tartozó Lisznyó és Bikfalva utcáinak korszerűsítésére legtöbb egymillió eurót hívhattak le, ebbe az összegbe nem fért bele a két falu minden utcája, így el kellett dönteni, hogy melyiket aszfaltozzák, és melyik marad ki.
Az EU-s projektek másik hátránya, hogy határidőre be kell fejezni, miközben a finanszírozási szerződés megkötése után kell elkészíteni a technikai terveket, ezután kezdődhet a közbeszerzés, következnek a fellebbezések, a kivitelezésre pedig alig marad idő, ha jó minőségű munkát akarnak, akkor halasztásokat kell kérni. Előnye viszont, hogy
Fotó: Bíró Blanka
Az elmúlt hat évben EU-s forrásokból, kormányprogramokból több mint 67 millió lejt hívtak le, ez évente átlag 11 millió lejt jelent, miközben a község saját költségvetése ennek mindössze a fele – részletezte a polgármester.
Saját büdzséből az elmúlt négy év alatt 2,4 millió lejt fordítottak beruházásokra. Ez úgy valósulhatott meg, hogy
Fotó: Bíró Blanka
„A községek fejlesztése egy mókuskerék, ha nincsenek pályázatok, nem fejlesztjük az infrastruktúrát, nincsenek vállalkozók, és nincs saját bevétel sem” – összegezte Ráduly István.
Uzon községben és a hozzátartozó hat faluban víz- és csatornahálózatot építettek ki, aszfaltozzák az utakat, ravatalozókat, építettek, felújítják a kultúrházak, helyi könyvtárak, tanintézetek épületét, parkot, játszóteret létesítettek, és saját erőgépeket vásároltak.
Nagyszabású rendőrségi és csendőrségi akciót hajtottak végre Hargita megyében a hatóságok pénteken. 117 személyt igazoltattak és 17 gépjárművet vizsgáltak át, a feltárt szabálysértésekért pedig 13 bírságot szabtak ki több mint 25 600 lej értékben.
Húsz néptánccsoport, több mint négyszáz táncos, és egy olyan előadás, amelyhez méltó színpadot is kellett építeni: 30. kiadásához érkezett a Botorka Néptáncfesztivál. Az eseménysorozat pénteki gálaműsora minden korábbi produkciót felülmúlt.
A Doicești-re tervezett kisméretű moduláris atomreaktorok (SMR) erőmű költségbecslése 2025 decemberében 6,5 milliárd dollár volt, mintegy 3,8 milliárd dollárral több az eredeti becslésnél – derül ki a miniszterelnök ellenőrző testületének jelentéséből.
Az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) előrejelzése szerint viharos időjárás várható a hét végén: a zivatarok szombaton Románia keleti felét érintik, majd vasárnap estig délkeletre, helyenként pedig a középső és déli térségekre is kiterjednek.
Ösztöndíjprogram indul bírónak és ügyésznek jelentkező fiatal magyar jogászok számára Romániában, hogy elősegítsék a romániai igazságszolgáltatásban dolgozó, magyarul is beszélő szakemberek számának növekedését – jelentették be a kezdeményezők.
Romániában a magyarul tanuló diákok az országos átlagnál jobban teljesítettek a PISA-felmérésen, de csökkenőben a különbség, és a magyar diákok esetében látványosabb a visszaesés is – derül ki a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet gyorsjelentéséből.
A kormány pénteken memorandumot fogadott el az ország stratégiai nukleáris projektjeinek az európai fenntarthatósági követelményekhez való hozzáigazításáról, és meghatározta az ehhez szükséges intézkedések ütemtervét.
Két életképes megoldást lát a kormányalakításra Csoma Botond: a PSD külső támogatásával létrejövő PNL-RMDSZ-USR-kormányt vagy egy kisebbségi PSD-kabinetet.
Gyengék a romániai diákok 2025-ös PISA-eredményei, és ezt kertelés nélkül ki kell mondani – jelentette ki pénteken Mihai Dimian ügyvivő oktatási miniszter.
Raluca Turcan nemzeti liberális párti képviselő kérte a képviselőház oktatási bizottságát, hogy tűzze napirendre a mobiltelefonok általános és középiskolai használatát egyaránt betiltó törvénytervezetet.
szóljon hozzá!