
Ráduly István, Uzon polgármestere
Fotó: Bíró Blanka
Több mint 67 millió lejre vannak a háromszéki Uzon községnek megvalósított, kivitelezés alatt levő vagy még csak leszerződött projektjei a 2014-2020-as Európai Uniós költségvetési ciklusban.
2019. augusztus 14., 21:252019. augusztus 14., 21:25
A fejlesztések EU-s forrásokból, kormányprogramokból és saját költségvetésből valósulnak meg – számolt be keddi, összegző sajtótájékoztatóján Ráduly István, a község polgármestere.
– szögezte le az elöljáró. A helyi fejlesztéseket célzó kormányprogram (PNDL) előnye, hogy a lehívható összegben nincs felső határ, ám a finanszírozás függ a politikai döntésektől, így
Fotó: Bíró Blanka
Az EU-s projektek esetében hátránynak számít, hogy meghatározott összeget lehet lehívni, például a községhez tartozó Lisznyó és Bikfalva utcáinak korszerűsítésére legtöbb egymillió eurót hívhattak le, ebbe az összegbe nem fért bele a két falu minden utcája, így el kellett dönteni, hogy melyiket aszfaltozzák, és melyik marad ki.
Az EU-s projektek másik hátránya, hogy határidőre be kell fejezni, miközben a finanszírozási szerződés megkötése után kell elkészíteni a technikai terveket, ezután kezdődhet a közbeszerzés, következnek a fellebbezések, a kivitelezésre pedig alig marad idő, ha jó minőségű munkát akarnak, akkor halasztásokat kell kérni. Előnye viszont, hogy
Fotó: Bíró Blanka
Az elmúlt hat évben EU-s forrásokból, kormányprogramokból több mint 67 millió lejt hívtak le, ez évente átlag 11 millió lejt jelent, miközben a község saját költségvetése ennek mindössze a fele – részletezte a polgármester.
Saját büdzséből az elmúlt négy év alatt 2,4 millió lejt fordítottak beruházásokra. Ez úgy valósulhatott meg, hogy
Fotó: Bíró Blanka
„A községek fejlesztése egy mókuskerék, ha nincsenek pályázatok, nem fejlesztjük az infrastruktúrát, nincsenek vállalkozók, és nincs saját bevétel sem” – összegezte Ráduly István.
Uzon községben és a hozzátartozó hat faluban víz- és csatornahálózatot építettek ki, aszfaltozzák az utakat, ravatalozókat, építettek, felújítják a kultúrházak, helyi könyvtárak, tanintézetek épületét, parkot, játszóteret létesítettek, és saját erőgépeket vásároltak.
Majdnem harmadával nőtt a felső légúti megbetegedés miatt orvoshoz fordulók száma az elmúlt héten Hargita megyében. A kórházi kezelésre szorulók száma viszont enyhén csökkent.
A román hadsereg vezérkari főnöke, Gheorghiță Vlad keddi nagyszebeni sajtótájékoztatóján kijelentette, hogy fel kell készíteni a lakosságot az ország védelmével kapcsolatos feladatok ellátására.
Egy Bákó megyei férfit hivatalosan arról értesítette a megyei szociális és gyermekvédelmi igazgatóság (DGASPC), hogy elhunyt, és emiatt elveszítette egyes jogosultságait, miközben az érintett, Eugen Popa, él és jó egészségnek örvend.
Szigorúbb feltételekhez kötné a mezőgazdasági támogatások igénylését az állam. Egy közvitán lévő törvénytervezet szerint a helyiadó-tartozással rendelkező gazdák nem kaphatják majd meg a támogatásigényléshez szükséges egyik legfontosabb igazolást.
A kormány még nem döntött a roncsautóprogram idei sorsáról – jelentette ki kedden Ploiești-en a környezetvédelmi alapkezelő (AFM) elnöke.
A romániai gazdák követelik az Európai Unió és a Mercosur-államok közötti kereskedelmi megállapodás hatályba lépésének elhalasztását mindaddig, amíg a mezőgazdasági szakmai szervezetek a hozzájárulásukat adják az egyezményhez.
Székelyföld-szerte bemutatják az Ember Maradj – Az Ákos-sztori. Eddig. című zenés portréfilmet. Az eseményekhez közönségtalálkozó is kapcsolódik, ahol a nézők személyesen találkozhatnak Kovács Ákossal.
Ötéves rekordszinten van a gázfogyasztás Romániában – írja az MTI a Transgaz adatai alapján.
Fagyos időjárásra figyelmeztető sárga jelzésű riasztást adott ki az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) kedden Románia egész területére.
Kelemen Hunor szerint az alkotmánybíróság már nem halogathatja sokáig a döntéshozatalt a bírák és ügyészek különnyugdíjáról szóló törvénytervezet ügyében.
szóljon hozzá!