Rovatok

Szolgáltatások

Médiatár

Bejelentkezés

Bejelentkezés Facebook-fiókkal

Bejelentkezés Google-fiókkal

vagy

E-mail-cím

Jelszó

Elfelejtette a jelszavát?

Regisztráció

Beállítások

Olvasási mód:

Betűméret:

a a

11:17

Pár percre bárki pilótává válhat

11:11

Kétgólos előnyről csak egy pont jutott a Székelykeresztúrnak

11:08

Egy gazda mulasztása miatt terjedhetett tovább a kiskérődzők pestise Maros megyében

11:06

Sepsiszentgyörgy közelében rengett a föld éjszaka

» MÉG TÖBB FRISS HÍR

Megtalálta, megtartotta, költeni is kezdte a pénzt

Látványosan meghasadt az erdélyi autópálya

Gyermekcsoporttal túrázott a pedagógus, amikor villámcsapás érte

Ennyi volt, visszahívták a csíkszeredai főkonzult

Tusványosi részvétel: új helyzetet teremt a magyarországi kormányváltás a Sapientiánál

Ennyi volt, visszahívták a csíkszeredai főkonzult

Elsötétült az M1, megvan, hogy mikor és hogyan indul újra

Tánczos Barna drágállja a gázolajat

Válság a tejiparban: sokszor a moslékban végzi a többletmennyiség

Látványosan meghasadt az erdélyi autópálya

Mókuskerék, de csak így lehet fejleszteni a községet kormánypénzből és uniós forrásokból

Ráduly István, Uzon polgármestere

Fotó: Bíró Blanka

Több mint 67 millió lejre vannak a háromszéki Uzon községnek megvalósított, kivitelezés alatt levő vagy még csak leszerződött projektjei a 2014-2020-as Európai Uniós költségvetési ciklusban.

Bíró Blanka

2019. augusztus 14., 21:252019. augusztus 14., 21:25

Itt állíthatja be, hogy a Google-találatokban elöl legyen a Székelyhon!

A fejlesztések EU-s forrásokból, kormányprogramokból és saját költségvetésből valósulnak meg – számolt be keddi, összegző sajtótájékoztatóján Ráduly István, a község polgármestere.

A vidéki önkormányzatok számára az EU-s és kormánypénzek egyformán fontosak, ám mind a két forrásnak megvannak az előnyei és a hátrányai

– szögezte le az elöljáró. A helyi fejlesztéseket célzó kormányprogram (PNDL) előnye, hogy a lehívható összegben nincs felső határ, ám a finanszírozás függ a politikai döntésektől, így

Uzonban például előfordult, hogy nagy összegű támogatást nyertek infrastruktúra-fejlesztésre, de közben megváltozott a kormány, és felfüggesztették a programot.

Fotó: Bíró Blanka

Az EU-s projektek esetében hátránynak számít, hogy meghatározott összeget lehet lehívni, például a községhez tartozó Lisznyó és Bikfalva utcáinak korszerűsítésére legtöbb egymillió eurót hívhattak le, ebbe az összegbe nem fért bele a két falu minden utcája, így el kellett dönteni, hogy melyiket aszfaltozzák, és melyik marad ki.

Az EU-s projektek másik hátránya, hogy határidőre be kell fejezni, miközben a finanszírozási szerződés megkötése után kell elkészíteni a technikai terveket, ezután kezdődhet a közbeszerzés, következnek a fellebbezések, a kivitelezésre pedig alig marad idő, ha jó minőségű munkát akarnak, akkor halasztásokat kell kérni. Előnye viszont, hogy

kapnak 50 százalék előleget, és biztosan számíthatnak a pénzre, annak folyósítása nem függ a politikai széljárástól.

Fotó: Bíró Blanka

Az elmúlt hat évben EU-s forrásokból, kormányprogramokból több mint 67 millió lejt hívtak le, ez évente átlag 11 millió lejt jelent, miközben a község saját költségvetése ennek mindössze a fele – részletezte a polgármester.

Saját büdzséből az elmúlt négy év alatt 2,4 millió lejt fordítottak beruházásokra. Ez úgy valósulhatott meg, hogy

a községben több mint 220 egyéni és családi vállalkozás működik, ezek általában a községen áthaladó 11-es országút mentén árulják a pityókás házikenyeret és kürtőskalácsot, és fizetik az adót az önkormányzatnak.

Fotó: Bíró Blanka

„A községek fejlesztése egy mókuskerék, ha nincsenek pályázatok, nem fejlesztjük az infrastruktúrát, nincsenek vállalkozók, és nincs saját bevétel sem” – összegezte Ráduly István.

Uzon községben és a hozzátartozó hat faluban víz- és csatornahálózatot építettek ki, aszfaltozzák az utakat, ravatalozókat, építettek, felújítják a kultúrházak, helyi könyvtárak, tanintézetek épületét, parkot, játszóteret létesítettek, és saját erőgépeket vásároltak.