
Ráduly István, Uzon polgármestere
Fotó: Bíró Blanka
Több mint 67 millió lejre vannak a háromszéki Uzon községnek megvalósított, kivitelezés alatt levő vagy még csak leszerződött projektjei a 2014-2020-as Európai Uniós költségvetési ciklusban.
2019. augusztus 14., 21:252019. augusztus 14., 21:25
A fejlesztések EU-s forrásokból, kormányprogramokból és saját költségvetésből valósulnak meg – számolt be keddi, összegző sajtótájékoztatóján Ráduly István, a község polgármestere.
– szögezte le az elöljáró. A helyi fejlesztéseket célzó kormányprogram (PNDL) előnye, hogy a lehívható összegben nincs felső határ, ám a finanszírozás függ a politikai döntésektől, így
Fotó: Bíró Blanka
Az EU-s projektek esetében hátránynak számít, hogy meghatározott összeget lehet lehívni, például a községhez tartozó Lisznyó és Bikfalva utcáinak korszerűsítésére legtöbb egymillió eurót hívhattak le, ebbe az összegbe nem fért bele a két falu minden utcája, így el kellett dönteni, hogy melyiket aszfaltozzák, és melyik marad ki.
Az EU-s projektek másik hátránya, hogy határidőre be kell fejezni, miközben a finanszírozási szerződés megkötése után kell elkészíteni a technikai terveket, ezután kezdődhet a közbeszerzés, következnek a fellebbezések, a kivitelezésre pedig alig marad idő, ha jó minőségű munkát akarnak, akkor halasztásokat kell kérni. Előnye viszont, hogy
Fotó: Bíró Blanka
Az elmúlt hat évben EU-s forrásokból, kormányprogramokból több mint 67 millió lejt hívtak le, ez évente átlag 11 millió lejt jelent, miközben a község saját költségvetése ennek mindössze a fele – részletezte a polgármester.
Saját büdzséből az elmúlt négy év alatt 2,4 millió lejt fordítottak beruházásokra. Ez úgy valósulhatott meg, hogy
Fotó: Bíró Blanka
„A községek fejlesztése egy mókuskerék, ha nincsenek pályázatok, nem fejlesztjük az infrastruktúrát, nincsenek vállalkozók, és nincs saját bevétel sem” – összegezte Ráduly István.
Uzon községben és a hozzátartozó hat faluban víz- és csatornahálózatot építettek ki, aszfaltozzák az utakat, ravatalozókat, építettek, felújítják a kultúrházak, helyi könyvtárak, tanintézetek épületét, parkot, játszóteret létesítettek, és saját erőgépeket vásároltak.
Elsőfokú (sárga jelzésű) árvízvédelmi készültséget rendelt el kedden az Országos Hidrológiai és Vízgazdálkodási Intézet (INHGA) közel 20 megyében.
Viharokra figyelmeztető elsőfokú (sárga) riasztásokat adott ki kedden az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM). A figyelmeztetések Hargita, Kovászna és Maros megyére is érvényesek.
Az Oroszország Ukrajna elleni háborújának nyomán az idén januártól július végéig a Tulcea megyei lakosságnak a Katasztrófavédelmi Főfelügyelőség által kiküldött RO-Alert riasztások száma megközelíti a 2023 és 2025 között kiküldött riasztások számát.
A szakszervezetek a korábbi bértörvény-tervezetet kifogásolva a bérszámfejtés alapjául szolgáló referenciaérték növelését kérték, de helyette egy még kisebbet kaptak. Az érdekvédelmi tömbök közösen utasítják el az új tervezetet. Az idő vészesen fogy.
Közepes erősségű, 4,4-es magnitúdójú földrengés történt kedd hajnalban a Vrancea–Buzău szeizmikus térségben. A földmozgás epicentruma mintegy 57 kilométerre volt Sepsiszentgyörgytől.
Újabb jelentkezési lehetőség nyílik keddtől a 2026-os roncsautóprogramban azoknak, akik korábban lemaradtak. Több mint 93,7 millió lejt osztanak újra, a támogatás járműtípustól függően 10 és 18,5 ezer lej között alakul.
Medve jelenlétét jelezték hétfőn este Csíksomlyón, a Sarkadi Elek utca 93 szám alatt.
Egy markológépben csaptak fel a lángok hétfőn délután Héjjasfalva községben – tájékoztat a Maros megyei tűzoltóság.
A Román Nemzeti Bank (BNR) egy új, a román festőknek szentelt sorozat ezüstérméjét bocsájtotta ki a numizmatikai forgalomba hétfőn. Ez egyben az első téglalap alakú érme, amelyet a bank a numizmatikai forgalomban kibocsájt.
szóljon hozzá!