
A szakember szerint a szúnyogcsípést kell megelőzni, aminek széles körben használt módszere az állomány gyérítése. Képünk illusztráció
Fotó: Erdély Bálint Előd
A nálunk is előforduló szúnyogfajok kora reggel és napnyugta után aktívak, és akkor csípnek, de érkeztek olyan új fajok, amelyek viselkedése eltérő. Napközben is csípnek, ezért nagyobb kockázatnak vagyunk kitéve.
2024. június 18., 11:312024. június 18., 11:31
2024. június 18., 11:332024. június 18., 11:33
Járványokat is okozhatnak a már megjelent új szúnyogfajok – erről beszélgetett Áder János volt államfő Kurucz Kornélia biológussal, a Pécsi Tudományegyetem Természettudományi Karának adjunktusával a Kék bolygó című podcastjának hétfőn közzétett legújabb adásában, amely elérhető a legnépszerűbb videómegosztó portálon is.
A Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány kuratóriumi elnöke Kurucz Kornéliával – aki kutatócsoportjában a betegségvektorokkal és a betegségökológiával foglalkozik – az új szúnyogfajok megjelenésének hatását és a védekezés lehetőségeit tekintette át. A szakember kiemelte,
Az, hogy milyen hideg és mennyire csapadékos a téli időszak, befolyásolja a szúnyogszezon indulását – tette hozzá.
Kurucz Kornélia szerint idén már februárban megjelentek a szúnyogok és akár októberig is eltarthat a szezonjuk.
de érkeztek olyan új fajok, amelyek viselkedése eltérő. Ezeknek az inváziós fajoknak egy-egy példánya korábban is megjelent Európában, de az első tél megölte ezeket. Európába érkezésüknek és terjedésüknek fő okozója az emberi tevékenység, a kereskedelem, a turizmus, az pedig, hogy képesek voltak megtelepedni és szaporodni, a klímaváltozással függ össze – magyarázta a biológus.
A meglévő őshonos fajok mellé újabb szúnyogfajok érkeztek: az ázsiai tigrisszúnyog, a japán bozótszúnyog és a koreai szúnyog. Az inváziós, idegenhonos fajok gyorsabban szaporodnak és napközben is csípnek – tette hozzá a szakember.
A biológus kiemelte, a szúnyogokkal és így az inváziós szúnyogokkal is a legfőbb probléma a betegségterjesztő képességük. Inváziós stratégiájuk része az, hogy több generációt képesek produkálni egy szezon alatt, és már nappal is tudnak táplálékot keresni. Így sokkal gyakrabban találkozhatunk ezekkel a fajokkal, és
Tehát, ha már egy területen jelen van egy szúnyog által terjedő kórokozó, akkor nagyobb hatékonysággal terjeszthetik – ismertette Kurucz Kornélia.
A szakember ennél is aggasztóbbnak nevezte, hogy ezek a saját őshazájukban, ázsiai területeken képesek olyan, számunkra egzotikusnak gondolt betegségeket terjeszteni, mint a Dengue-vírus, vagy a Zika. Ezekkel a betegségekkel korábban csak behurcolt esetként lehetett találkozni Európában.
Mindaddig, amíg ezeket a kórokozókat terjeszteni nem képes hazai fajaink voltak csak jelen, ezzel nem nagyon kellett foglalkozni. Azzal viszont, hogy már a vektorszervezet és a kórokozó behurcolt esetként is jelen van, továbbá egyre alkalmasabbak a környezeti feltételek, így egyre fokozódik a kockázat – közölte Kurucz Kornélia, felidézve, hogy
Áder János kitért arra, hogy az őshonos szúnyogok is képessé váltak új betegségek terjesztésére. A dalos szúnyog például a nyugat-nílusi lázat terjesztheti.
Kurucz Kornélia még elmondta, a nyugat-nílusi láz vírusa eredetileg madarak közt cirkuláló kórokozó, de a dalos szúnyognak kialakult egy olyan biotípusa, amely urbanizált élőhelyen szaporodik, és elkezdett emberekről táplálkozni, de azért még szereti a madarakat is. „Ha a madarakról táplálkozik és képes felvenni a köztük cirkuláló nyugat-nílusi láz vírusát, majd utána emberről is táplálkozni, akkor
– mondta, hozzátéve, ez a kórokozó emberről emberre már nem terjed tovább.
– hangsúlyozta a biológus.
A kutatók régóta foglalkoznak a problémával, és intenzíven kommunikálják, hogy erre figyeljenek oda, nemcsak a döntéshozók vagy a közegészségügyi szervek, de a civil lakosok is. Arról beszélt a biológus, hogy mindenkinek részt kell vállalnia abban, hogy ezeket a helyzeteket felismerjük és megelőzzük.
A legjobb védekezés a megelőzés – mondta a szakember, kiemelve:
erre sokféle lehetőség van, köztük a vízgyülemekben fejlődő lárvák elpusztítása. A védekezés viszont komplex folyamat. Példaként az integrált megoldási javaslatot említette, amely magában foglalja azt, hogy a vektorszervezeteket is monitorozni kell.
„Ha már betegségről van szó, ha már megfertőzött emberekről van szó, akkor már elkéstünk” – hangsúlyozta Kurucz Kornélia felhívva a figyelmet, hogy
Több mint tíz óra késéssel futott be a bukaresti északi pályaudvarra a Muntenia IR 79 nemzetközi vonat, amely még csütörtök délután indult útnak Budapestről. Az országba való belépés után a mozdony meghibásodott.
Megjelent a Hivatalos Közlönyben az új középiskolai tanterveket jóváhagyó miniszteri rendelet.
Nyári gumiabroncsokkal felszerelt járművel hajtott az autópályán egy nő, akit pont kiszúrt a rendőrség.
Újabb harminc napra meghosszabbította pénteken a tavalyi bányakatasztrófa nyomán elrendelt vészhelyzetet Parajdon a helyi vészhelyzeti bizottság.
Tizenöt megye több mint 30 településén és Bukarestben okozott vészhelyzeteket a sűrű havazás, hóvihar és a heves szél az elmúlt 24 órában – közölte pénteken a katasztrófavédelmi főfelügyelőség (IGSU).
Jelentős aktivitást fejtettek ki 2025-ben a Hargita Megyei Rendőr-főkapitányság Állatvédelmi Irodájának munkatársai az állatok védelme érdekében.
Lényegesen lehűl az idő az elkövetkező napokban Székelyföldön, sárga jelzésű riasztást adott ki az Országos Meteorológiai Szolgálat.
A katasztrófavédelmi főfelügyelőség (IGSU) a jeges utak jelentette veszélyre hívta fel péntek reggel a lakosság figyelmét.
Újabb hóréteg rakódott le az elmúlt egy napban az ország számos pontján, Székelyföld nagyobb városainak zömében 20 centiméterhez közelít hóvastagság.
A Richter-skála szerint 3,5-ös erősségű földrengés történt pénteken 5 óra 50 perckor Vrancea megyében – közölte az országos földfizikai intézet (INCDFP).
szóljon hozzá!