Mit tehetünk a gyorsabban szaporodó és napközben is csípő új szúnyogok ellen?

Az, hogy milyen hideg és mennyire csapadékos a téli időszak, befolyásolja a szúnyogszezon indulását – tette hozzá.

Kurucz Kornélia szerint idén már februárban megjelentek a szúnyogok és akár októberig is eltarthat a szezonjuk.

de érkeztek olyan új fajok, amelyek viselkedése eltérő. Ezeknek az inváziós fajoknak egy-egy példánya korábban is megjelent Európában, de az első tél megölte ezeket. Európába érkezésüknek és terjedésüknek fő okozója az emberi tevékenység, a kereskedelem, a turizmus, az pedig, hogy képesek voltak megtelepedni és szaporodni, a klímaváltozással függ össze – magyarázta a biológus.

A meglévő őshonos fajok mellé újabb szúnyogfajok érkeztek: az ázsiai tigrisszúnyog, a japán bozótszúnyog és a koreai szúnyog. Az inváziós, idegenhonos fajok gyorsabban szaporodnak és napközben is csípnek – tette hozzá a szakember.

A biológus kiemelte, a szúnyogokkal és így az inváziós szúnyogokkal is a legfőbb probléma a betegségterjesztő képességük. Inváziós stratégiájuk része az, hogy több generációt képesek produkálni egy szezon alatt, és már nappal is tudnak táplálékot keresni. Így sokkal gyakrabban találkozhatunk ezekkel a fajokkal, és

Tehát, ha már egy területen jelen van egy szúnyog által terjedő kórokozó, akkor nagyobb hatékonysággal terjeszthetik – ismertette Kurucz Kornélia.

A szakember ennél is aggasztóbbnak nevezte, hogy ezek a saját őshazájukban, ázsiai területeken képesek olyan, számunkra egzotikusnak gondolt betegségeket terjeszteni, mint a Dengue-vírus, vagy a Zika. Ezekkel a betegségekkel korábban csak behurcolt esetként lehetett találkozni Európában.

Mindaddig, amíg ezeket a kórokozókat terjeszteni nem képes hazai fajaink voltak csak jelen, ezzel nem nagyon kellett foglalkozni. Azzal viszont, hogy már a vektorszervezet és a kórokozó behurcolt esetként is jelen van, továbbá egyre alkalmasabbak a környezeti feltételek, így egyre fokozódik a kockázat – közölte Kurucz Kornélia, felidézve, hogy

Áder János kitért arra, hogy az őshonos szúnyogok is képessé váltak új betegségek terjesztésére. A dalos szúnyog például a nyugat-nílusi lázat terjesztheti.

Kurucz Kornélia még elmondta, a nyugat-nílusi láz vírusa eredetileg madarak közt cirkuláló kórokozó, de a dalos szúnyognak kialakult egy olyan biotípusa, amely urbanizált élőhelyen szaporodik, és elkezdett emberekről táplálkozni, de azért még szereti a madarakat is. „Ha a madarakról táplálkozik és képes felvenni a köztük cirkuláló nyugat-nílusi láz vírusát, majd utána emberről is táplálkozni, akkor

– mondta, hozzátéve, ez a kórokozó emberről emberre már nem terjed tovább.

– hangsúlyozta a biológus.

A kutatók régóta foglalkoznak a problémával, és intenzíven kommunikálják, hogy erre figyeljenek oda, nemcsak a döntéshozók vagy a közegészségügyi szervek, de a civil lakosok is. Arról beszélt a biológus, hogy mindenkinek részt kell vállalnia abban, hogy ezeket a helyzeteket felismerjük és megelőzzük.

A legjobb védekezés a megelőzés – mondta a szakember, kiemelve:

erre sokféle lehetőség van, köztük a vízgyülemekben fejlődő lárvák elpusztítása. A védekezés viszont komplex folyamat. Példaként az integrált megoldási javaslatot említette, amely magában foglalja azt, hogy a vektorszervezeteket is monitorozni kell.

„Ha már betegségről van szó, ha már megfertőzött emberekről van szó, akkor már elkéstünk” – hangsúlyozta Kurucz Kornélia felhívva a figyelmet, hogy