
Marius Paşcan parlamenti szereplése. Számokban összesítve
Fotó: Mariuspascan.ro
Parlamenti szereplésének számával fényezi magát Marius Paşcan, a Népi Mozgalom Pártja (PMP) Maros megyei képviselője. Az alsóházi politikus a nemrég zárult közel egyéves parlamenti időszak alatt csaknem 62-szer szólalt fel, 20 politikai nyilatkozatot tett, ugyanannyi törvénykezdeményezést írt alá és 28-szor interpellált. Az általa közzétett számok alapján Paşcan toronymagasan vezeti a Maros megyei alsóházi politikusok tevékenységi listáját. A térség legaktívabb képviselőjének tevékenysége azonban nagyrészt a magyarellenes állásfoglalásokból merült ki.
2017. július 25., 21:562017. július 25., 21:56
2017. július 25., 22:212017. július 25., 22:21
Marius Paşcannál visszatérő motívumnak számít a magyar nemeseknek visszaszolgáltatott vagyonok újraállamosításának szükségszerűsége, a marosvásárhelyi római katolikus gimnázium elbuktatása, a székely és magyar nemzeti jelképek használatának teljes betiltása és az egyes kétnyelvű feliratok egynyelvűsítése. Több kérdésben fordult az Országos Korrupcióellenes Ügyészséghez, a Maros menti állami tulajdonban maradt erdők ügykezelése kapcsán viszont pert is nyert az adminisztrálást egy Hargita megyei vállalkozásra bízó környezetvédelmi minisztérium ellen.
Az egykori Maros megyei parlamenti képviselők, Radu Ceontea, Dumitru Pop, Adrian Moisoiu és Lazăr Lădariu által meghonosított magyarellenes politikát Marius Paşcan időnként egyéb kérdéskörökkel is bővítette. Foglalkoztatta a Marosvásárhely–Jászvásár autópálya sorsa, a negyed évszázada épülő ratosnyai víztároló helyzete, illetve a Grindeanu-kormány megbuktatása.
az utóbbi hetekben a Marosvásárhely melletti koronkai Tholdalagi Mihály Általános Iskolában robbantott ki etnikai feszültséget, amikor hamisan azt állította, hogy az iskola vezetősége a kisebbségben lévő román gyermekeknek is kizárólag magyar nyelvű érdemoklevelet osztogatott. A múlt héten azzal vádolta a magyar politikusokat, hogy etnikai alapon igyekeznek különválasztani a magyar és román gyermekeket.
– nyilatkozta többek közt.
Közösségi oldalán a Băsescu-párti honatya nemcsak a saját teljesítményét hozta nyilvánosságra, hanem a többi Maros megyei társáét is. Ebből megtudhatjuk, hogy az ő 62 felszólalásával szemben a három magyar képviselőnek, az RMDSZ-es Vass Leventének és Csép Andreának, valamint a polgári párti Biró Zsoltnak összesen 12 felszólalása van, a húsz politikai nyilatkozatához képest pedig alig kettő. Az interpellációk tekintetében sem állnak jobban a magyarok, akik mindössze hat alkalommal kérték számon valamiért a kormányt. Egyébként a további négy román képviselő mutatója sem sokkal fényesebb.
Kérdésünkre, hogy miként magyarázzák a Paşcan által számokban jelzett halvány parlamenti tevékenységet, Csép Andrea nem kívánt kommentárt fűzni PMP-s kollégája által bemutatottakra. Annyit mondott, elég rákattintani az alsóház honlapjára, onnan kiderül, hogy a kollégája csúsztatott, hiszen ő nem egyszer szólalt fel a plénum előtt, mint ahogy bejegyzésében Marius Paşcan feltünteti, hanem nyolcszor.
– tette hozzá Csép Andrea.
A Magyar Polgári Párt országos elnöke és egyben alsóházi képviselője, Biró Zsolt szerint a számok csalókák lehetnek. Mint magyarázta, társaik beleegyezésével egy-egy törvénytervezetet azok is aláírhatnak, akiknek nem sok közük volt annak kidolgozásához. Felvetésünkre, hogy ezzel szemben nem léteznek „kollektív” felszólalások és politikai nyilatkozatok,
mint például az ellehetetlenített felekezeti iskola ügye. „Nem hinném, hogy súlytalan lenne a frakciónk, sőt. Paşcant pedig nem aktív politikusnak tartom, inkább bohócnak” – vélekedett az MPP vezetője.
Nyilatkozatban tiltakozik a romániai kistelepülések tervezett összevonása ellen a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ). A dokumentumot az 1500-nál kevesebb lakosú helységek RMDSZ-es elöljárói fogadták el pénteken Torockón.
November 6-tól új szabályok vonatkoznak a motorosokra: a motorosok bizonyos feltételekkel a buszsávot is használhatják, az álló autósor mellett szűk keretek között előzhetnek is.
A lakások piaci értékén alapuló ingatlanadót nem vezetik be 2027-től – jelentette ki pénteken Románia pénzügyminisztere.
Újraindították a cernavodai atomerőművet pénteken – számol be a profit.ro gazdasági hírportál.
Országos botrányt váltott ki egy járókelő által készített fotó amelyen az látható egy trikolórban hordják a zöldhulladékot a Suceava megyei Bosanci községben. Az ügyben a rendőrség is vizsgálatot indított, a polgármester pedig elnézést kért.
Luca Niculescu miniszterelnök pénteken a Victoria-palotában egyeztetett a kormány oktatási, ifjúsági, képességfejlesztési, foglalkoztatási és szociálpolitikai prioritásairól.
Emberkereskedelem és kényszermunka miatt tartóztattak le két személyt, miután kiderült róluk, hogy tusnádfürdői otthonukban tartottak egy 56 éves magyar állampolgárt, akit erőszakkal és pszichikai zsarolással dolgoztattak tavaly szeptembertől.
Az Európai Unió szociális védelemre fordított összesített kiadásai tavaly elérték az 5183 milliárd eurót, ami 4,9 százalékos növekedést jelent 2024-hez képest – derül ki az Európai Unió statisztikai hivatalának pénteken közzétett adataiból.
A bukaresti Otopeni repülőteret érintő bombafenyegetések nem elszigetelt esetek: pénteken Prágába és Szófiába tartó, illetve francia légteret használó járatokat is fenyegettek. A hatóságok több országban vizsgálják, ki állhat az incidensek mögött.
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke november 9-én, hétfőn Romániába látogat a Fekete-tenger régiójába tervezett útja keretében.
szóljon hozzá!