
Marius Paşcan parlamenti szereplése. Számokban összesítve
Fotó: Mariuspascan.ro
Parlamenti szereplésének számával fényezi magát Marius Paşcan, a Népi Mozgalom Pártja (PMP) Maros megyei képviselője. Az alsóházi politikus a nemrég zárult közel egyéves parlamenti időszak alatt csaknem 62-szer szólalt fel, 20 politikai nyilatkozatot tett, ugyanannyi törvénykezdeményezést írt alá és 28-szor interpellált. Az általa közzétett számok alapján Paşcan toronymagasan vezeti a Maros megyei alsóházi politikusok tevékenységi listáját. A térség legaktívabb képviselőjének tevékenysége azonban nagyrészt a magyarellenes állásfoglalásokból merült ki.
2017. július 25., 21:562017. július 25., 21:56
2017. július 25., 22:212017. július 25., 22:21
Marius Paşcannál visszatérő motívumnak számít a magyar nemeseknek visszaszolgáltatott vagyonok újraállamosításának szükségszerűsége, a marosvásárhelyi római katolikus gimnázium elbuktatása, a székely és magyar nemzeti jelképek használatának teljes betiltása és az egyes kétnyelvű feliratok egynyelvűsítése. Több kérdésben fordult az Országos Korrupcióellenes Ügyészséghez, a Maros menti állami tulajdonban maradt erdők ügykezelése kapcsán viszont pert is nyert az adminisztrálást egy Hargita megyei vállalkozásra bízó környezetvédelmi minisztérium ellen.
Az egykori Maros megyei parlamenti képviselők, Radu Ceontea, Dumitru Pop, Adrian Moisoiu és Lazăr Lădariu által meghonosított magyarellenes politikát Marius Paşcan időnként egyéb kérdéskörökkel is bővítette. Foglalkoztatta a Marosvásárhely–Jászvásár autópálya sorsa, a negyed évszázada épülő ratosnyai víztároló helyzete, illetve a Grindeanu-kormány megbuktatása.
az utóbbi hetekben a Marosvásárhely melletti koronkai Tholdalagi Mihály Általános Iskolában robbantott ki etnikai feszültséget, amikor hamisan azt állította, hogy az iskola vezetősége a kisebbségben lévő román gyermekeknek is kizárólag magyar nyelvű érdemoklevelet osztogatott. A múlt héten azzal vádolta a magyar politikusokat, hogy etnikai alapon igyekeznek különválasztani a magyar és román gyermekeket.
– nyilatkozta többek közt.
Közösségi oldalán a Băsescu-párti honatya nemcsak a saját teljesítményét hozta nyilvánosságra, hanem a többi Maros megyei társáét is. Ebből megtudhatjuk, hogy az ő 62 felszólalásával szemben a három magyar képviselőnek, az RMDSZ-es Vass Leventének és Csép Andreának, valamint a polgári párti Biró Zsoltnak összesen 12 felszólalása van, a húsz politikai nyilatkozatához képest pedig alig kettő. Az interpellációk tekintetében sem állnak jobban a magyarok, akik mindössze hat alkalommal kérték számon valamiért a kormányt. Egyébként a további négy román képviselő mutatója sem sokkal fényesebb.
Kérdésünkre, hogy miként magyarázzák a Paşcan által számokban jelzett halvány parlamenti tevékenységet, Csép Andrea nem kívánt kommentárt fűzni PMP-s kollégája által bemutatottakra. Annyit mondott, elég rákattintani az alsóház honlapjára, onnan kiderül, hogy a kollégája csúsztatott, hiszen ő nem egyszer szólalt fel a plénum előtt, mint ahogy bejegyzésében Marius Paşcan feltünteti, hanem nyolcszor.
– tette hozzá Csép Andrea.
A Magyar Polgári Párt országos elnöke és egyben alsóházi képviselője, Biró Zsolt szerint a számok csalókák lehetnek. Mint magyarázta, társaik beleegyezésével egy-egy törvénytervezetet azok is aláírhatnak, akiknek nem sok közük volt annak kidolgozásához. Felvetésünkre, hogy ezzel szemben nem léteznek „kollektív” felszólalások és politikai nyilatkozatok,
mint például az ellehetetlenített felekezeti iskola ügye. „Nem hinném, hogy súlytalan lenne a frakciónk, sőt. Paşcant pedig nem aktív politikusnak tartom, inkább bohócnak” – vélekedett az MPP vezetője.
Több mint 200 ügyész és bíró csütörtökön állásfoglalást írt alá, amelyben támogatásukról biztosítják azokat a munkatársaikat, akiknek volt bátoságuk beszélni az igazságszolgáltatási rendszer súlyos problémáiról a Recorder oknyomozó portálnak.
Egy fiatalembert előzetes letartóztatásba helyeztek Botoșani megyében, miután bement idős szomszédja udvarára, és megölte annak kutyáját. A rendőrök a tett helyszínének közelében fogták el.
A Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács (CSM) ügyészi részlege az intézmény bírói részlegétől eltérően nem gondolja úgy, hogy a Recorder dokumentumfilmjének „az igazságszolgáltatás destabilizálása” a célja.
A kormány csütörtöki ülésén jóváhagyta a közúti fuvarozók állami támogatási programjának létrehozásáról szóló határozatot, amely az üzemanyagként használt gázolaj jövedéki adójának emelkedését ellensúlyozza – tájékoztatott a pénzügyminisztérium.&
A bukaresti ítélőtábla vezetőségének csütörtöki sajtótájékoztatóján volt egy párbeszéd a vezetőség tagjai között, amelyet az asztalnál ülő három bíró előtt elhelyezett televíziós mikrofonok rögzítettek.
Az Európai Bizottság csütörtökön úgy határozott, hogy az EU Bírósága elé idézi Romániát a környezeti levegő minőségéről szóló irányelvek (a 2008/50-es és a 2004/107-es irányelv) által rá rótt kötelezettségek elmulasztása miatt – közölte az EB.
A képviselőházban szólította fel a hatóságokat a sporteseményeken tapasztalható magyarellenesség megfékezésére Miklós Zoltán parlamenti képviselő, aki szerint a román állam bűnrészessé válik, amikor eltűri, hogy a stadionokban magyarokat gyalázzanak.
A bukaresti ítélőtábla elnöke, Liana Arsenie szerint a román igazságszolgáltatási rendszer médialincselés céltáblája lett, a Recorder dokumentumfilmje pedig egy szervezett destabilizáló mechanizmus részének tűnik.
Több mint ezer személyt evakuáltak csütörtökön a Szeben megyei prefektúra, és a nagyszebeni Octavian Goga Főgimnázium épületéből a gázszag miatt, és a jogosítványokat és útleveleket kibocsátó szolgálat is felfüggesztette tevékenységét.
Felborult egy teherautó a mezőcsávás községi Mezőfele településen csütörtök délután, a sofőrt a mentőegységek a helyszínen újraélesztették.
szóljon hozzá!