
Marius Paşcan parlamenti szereplése. Számokban összesítve
Fotó: Mariuspascan.ro
Parlamenti szereplésének számával fényezi magát Marius Paşcan, a Népi Mozgalom Pártja (PMP) Maros megyei képviselője. Az alsóházi politikus a nemrég zárult közel egyéves parlamenti időszak alatt csaknem 62-szer szólalt fel, 20 politikai nyilatkozatot tett, ugyanannyi törvénykezdeményezést írt alá és 28-szor interpellált. Az általa közzétett számok alapján Paşcan toronymagasan vezeti a Maros megyei alsóházi politikusok tevékenységi listáját. A térség legaktívabb képviselőjének tevékenysége azonban nagyrészt a magyarellenes állásfoglalásokból merült ki.
2017. július 25., 21:562017. július 25., 21:56
2017. július 25., 22:212017. július 25., 22:21
Marius Paşcannál visszatérő motívumnak számít a magyar nemeseknek visszaszolgáltatott vagyonok újraállamosításának szükségszerűsége, a marosvásárhelyi római katolikus gimnázium elbuktatása, a székely és magyar nemzeti jelképek használatának teljes betiltása és az egyes kétnyelvű feliratok egynyelvűsítése. Több kérdésben fordult az Országos Korrupcióellenes Ügyészséghez, a Maros menti állami tulajdonban maradt erdők ügykezelése kapcsán viszont pert is nyert az adminisztrálást egy Hargita megyei vállalkozásra bízó környezetvédelmi minisztérium ellen.
Az egykori Maros megyei parlamenti képviselők, Radu Ceontea, Dumitru Pop, Adrian Moisoiu és Lazăr Lădariu által meghonosított magyarellenes politikát Marius Paşcan időnként egyéb kérdéskörökkel is bővítette. Foglalkoztatta a Marosvásárhely–Jászvásár autópálya sorsa, a negyed évszázada épülő ratosnyai víztároló helyzete, illetve a Grindeanu-kormány megbuktatása.
az utóbbi hetekben a Marosvásárhely melletti koronkai Tholdalagi Mihály Általános Iskolában robbantott ki etnikai feszültséget, amikor hamisan azt állította, hogy az iskola vezetősége a kisebbségben lévő román gyermekeknek is kizárólag magyar nyelvű érdemoklevelet osztogatott. A múlt héten azzal vádolta a magyar politikusokat, hogy etnikai alapon igyekeznek különválasztani a magyar és román gyermekeket.
– nyilatkozta többek közt.
Közösségi oldalán a Băsescu-párti honatya nemcsak a saját teljesítményét hozta nyilvánosságra, hanem a többi Maros megyei társáét is. Ebből megtudhatjuk, hogy az ő 62 felszólalásával szemben a három magyar képviselőnek, az RMDSZ-es Vass Leventének és Csép Andreának, valamint a polgári párti Biró Zsoltnak összesen 12 felszólalása van, a húsz politikai nyilatkozatához képest pedig alig kettő. Az interpellációk tekintetében sem állnak jobban a magyarok, akik mindössze hat alkalommal kérték számon valamiért a kormányt. Egyébként a további négy román képviselő mutatója sem sokkal fényesebb.
Kérdésünkre, hogy miként magyarázzák a Paşcan által számokban jelzett halvány parlamenti tevékenységet, Csép Andrea nem kívánt kommentárt fűzni PMP-s kollégája által bemutatottakra. Annyit mondott, elég rákattintani az alsóház honlapjára, onnan kiderül, hogy a kollégája csúsztatott, hiszen ő nem egyszer szólalt fel a plénum előtt, mint ahogy bejegyzésében Marius Paşcan feltünteti, hanem nyolcszor.
– tette hozzá Csép Andrea.
A Magyar Polgári Párt országos elnöke és egyben alsóházi képviselője, Biró Zsolt szerint a számok csalókák lehetnek. Mint magyarázta, társaik beleegyezésével egy-egy törvénytervezetet azok is aláírhatnak, akiknek nem sok közük volt annak kidolgozásához. Felvetésünkre, hogy ezzel szemben nem léteznek „kollektív” felszólalások és politikai nyilatkozatok,
mint például az ellehetetlenített felekezeti iskola ügye. „Nem hinném, hogy súlytalan lenne a frakciónk, sőt. Paşcant pedig nem aktív politikusnak tartom, inkább bohócnak” – vélekedett az MPP vezetője.
Tisztában voltam azzal, hogy egy szürreális filmre vettem jegyet, amikor úgy döntöttem, hogy megnézem az A24 új horrorfilmjét, a Hátsó szobákat.
Vasárnap nyújtja be a parlamentnek Eugen Tomac kijelölt miniszterelnök a szakértői kormány névsorát és programját. A tervek szerint a kabinet 18 tagból állna: 15 miniszter és három miniszterelnök-helyettes kapna helyet benne.
Országszerte 59 személyt őrizetbe vettek, 96-ot hatósági felügyelet alá, nyolcat pedig előzetes letartóztatásba helyeztek június 8. és 12. között az úgynevezett Jupiter művelet keretében.
Újraválasztották Orbán Viktort a Fidesz elnökének, a párt szombaton Budapesten megtartott 32. tisztújító kongresszusán. A küldöttek titkos szavazáson 737 érvényes voksból 729-cel erősítették meg tisztségében az egyetlen jelöltként induló pártelnököt.
A Fidesz szombati tisztújító kongresszusán Orbán Viktor elismerte, hogy a választási vereségért őt terheli a felelősség, ugyanakkor bírálta az új kormány politikáját, és arról beszélt, hogy az ország politikai és gazdasági káosz felé tart.
A bányászjárás áldozatai előtt tisztelgett szombaton Nicușor Dan államfő Bukarestben. Az elnök szerint az 1990-es események a román demokrácia egyik legsötétebb fejezetét jelentik.
Június 13-tól életbe léptek a közösségi együttélési normák megsértéséről szóló törvény módosításai, amelyek szigorúbb fellépést tesznek lehetővé a szomszédokat zavaró magatartásokkal szemben.
Negyvenhárom személyt evakuált a katasztrófavédelem szombat reggel egy temesvári négyemeletes tömbházból, miután az egyik földszinti lakásban robbanás történt, amelyet tűz követett.
Életének 86-ik évében elhunyt Nagy Antal csíkszeredai pedagógus, a csíkszeredai Márton Áron Főgimnázium egykori matematika- és fizikatanára.
Benyújtották az Országgyűlésnek a közmédia átalakítására vonatkozó törvényjavaslatot pénteken, a javaslat teljesen átszervezné a közmédia intézményrendszerét.
szóljon hozzá!