
Marius Paşcan parlamenti szereplése. Számokban összesítve
Fotó: Mariuspascan.ro
Parlamenti szereplésének számával fényezi magát Marius Paşcan, a Népi Mozgalom Pártja (PMP) Maros megyei képviselője. Az alsóházi politikus a nemrég zárult közel egyéves parlamenti időszak alatt csaknem 62-szer szólalt fel, 20 politikai nyilatkozatot tett, ugyanannyi törvénykezdeményezést írt alá és 28-szor interpellált. Az általa közzétett számok alapján Paşcan toronymagasan vezeti a Maros megyei alsóházi politikusok tevékenységi listáját. A térség legaktívabb képviselőjének tevékenysége azonban nagyrészt a magyarellenes állásfoglalásokból merült ki.
2017. július 25., 21:562017. július 25., 21:56
2017. július 25., 22:212017. július 25., 22:21
Marius Paşcannál visszatérő motívumnak számít a magyar nemeseknek visszaszolgáltatott vagyonok újraállamosításának szükségszerűsége, a marosvásárhelyi római katolikus gimnázium elbuktatása, a székely és magyar nemzeti jelképek használatának teljes betiltása és az egyes kétnyelvű feliratok egynyelvűsítése. Több kérdésben fordult az Országos Korrupcióellenes Ügyészséghez, a Maros menti állami tulajdonban maradt erdők ügykezelése kapcsán viszont pert is nyert az adminisztrálást egy Hargita megyei vállalkozásra bízó környezetvédelmi minisztérium ellen.
Az egykori Maros megyei parlamenti képviselők, Radu Ceontea, Dumitru Pop, Adrian Moisoiu és Lazăr Lădariu által meghonosított magyarellenes politikát Marius Paşcan időnként egyéb kérdéskörökkel is bővítette. Foglalkoztatta a Marosvásárhely–Jászvásár autópálya sorsa, a negyed évszázada épülő ratosnyai víztároló helyzete, illetve a Grindeanu-kormány megbuktatása.
az utóbbi hetekben a Marosvásárhely melletti koronkai Tholdalagi Mihály Általános Iskolában robbantott ki etnikai feszültséget, amikor hamisan azt állította, hogy az iskola vezetősége a kisebbségben lévő román gyermekeknek is kizárólag magyar nyelvű érdemoklevelet osztogatott. A múlt héten azzal vádolta a magyar politikusokat, hogy etnikai alapon igyekeznek különválasztani a magyar és román gyermekeket.
– nyilatkozta többek közt.
Közösségi oldalán a Băsescu-párti honatya nemcsak a saját teljesítményét hozta nyilvánosságra, hanem a többi Maros megyei társáét is. Ebből megtudhatjuk, hogy az ő 62 felszólalásával szemben a három magyar képviselőnek, az RMDSZ-es Vass Leventének és Csép Andreának, valamint a polgári párti Biró Zsoltnak összesen 12 felszólalása van, a húsz politikai nyilatkozatához képest pedig alig kettő. Az interpellációk tekintetében sem állnak jobban a magyarok, akik mindössze hat alkalommal kérték számon valamiért a kormányt. Egyébként a további négy román képviselő mutatója sem sokkal fényesebb.
Kérdésünkre, hogy miként magyarázzák a Paşcan által számokban jelzett halvány parlamenti tevékenységet, Csép Andrea nem kívánt kommentárt fűzni PMP-s kollégája által bemutatottakra. Annyit mondott, elég rákattintani az alsóház honlapjára, onnan kiderül, hogy a kollégája csúsztatott, hiszen ő nem egyszer szólalt fel a plénum előtt, mint ahogy bejegyzésében Marius Paşcan feltünteti, hanem nyolcszor.
– tette hozzá Csép Andrea.
A Magyar Polgári Párt országos elnöke és egyben alsóházi képviselője, Biró Zsolt szerint a számok csalókák lehetnek. Mint magyarázta, társaik beleegyezésével egy-egy törvénytervezetet azok is aláírhatnak, akiknek nem sok közük volt annak kidolgozásához. Felvetésünkre, hogy ezzel szemben nem léteznek „kollektív” felszólalások és politikai nyilatkozatok,
mint például az ellehetetlenített felekezeti iskola ügye. „Nem hinném, hogy súlytalan lenne a frakciónk, sőt. Paşcant pedig nem aktív politikusnak tartom, inkább bohócnak” – vélekedett az MPP vezetője.
Az átmeneti technikai recesszió a szilárd alapokon álló gazdaságra való áttérés előre látható és elkerülhetetlen járulékos költségei közé tartozik – közölte pénteken Ilie Bolojan miniszterelnök.
Bonyolult időszakot élünk, és politikai szempontból meglehetősen nehéz viselni ezt a terhet – jelentette ki Tánczos Barna miniszterelnök-helyettes csütörtök este az Europa FM rádió adásában. Azt mondta, a koalícióból való kilépés kérdése nem merült fel.
Tavaly 2024-hez képest 0,6 százalékkal nőtt a román gazdaság, de technikai recesszióban zárta az évet, miután a harmadik negyedév után a negyedik trimeszterben is csökkent a bruttó hazai termék (GDP) – derül ki az Országos Statisztikai Intézet adataiból.
Nicușor Dan szerint Románia három-négy éven belül teljesítheti az euró bevezetéséhez szükséges feltételeket.
Lassult ugyan a növekedés, de még mindig magas a fertőző légúti megbetegedések száma Hargita megyében. A kisgyermekek körében sok az RSV-fertőzés, ami akár nagyon súlyos, intenzív terápiás ellátást igénylő megbetegedést is okozhat.
Nemzetpolitikáért felelős államtitkárként először látogatott Gyergyószentmiklósra Nacsa Lőrinc. Bejelentette, hogy a magyar kormány folytatja a Fogarasy Mihály Középiskola felújításának finanszírozását.
Technikai recesszióba került a romániai turizmus – nyilatkozta csütörtökön az Agerpresnek a Turisztikai Ügynökségek Országos Szövetségének (ANAT) alelnöke.
Szombaton rendezik meg Alsósófalván a 34. Hargita Megyei Farsangbúcsúztatót, ahol maskarások, táncosok és zeneszó tölti meg a utcákat. A felvonuló csoportok útvonalai a rendezvényhez készült térképeken követhetők, bármelyikhez lehet csatlakozni.
A helyi adók emelése ellen tüntettek csütörtökön az ország több városában a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) tagjai és szimpatizánsai.
A Szociáldemokrata Párt (PSD) felszólította koalíciós partnereit, hogy hagyjanak fel a megszorító politikával, és az ország társadalmi és gazdasági realitásait figyelembe vevő strukturális reformok bevezetését támogassák.
szóljon hozzá!