Hirdetés
Hirdetés

Minőség vagy mennyiség számít a parlamentben?

Marius Paşcan parlamenti szereplése. Számokban összesítve •  Fotó: Mariuspascan.ro

Marius Paşcan parlamenti szereplése. Számokban összesítve

Fotó: Mariuspascan.ro

Parlamenti szereplésének számával fényezi magát Marius Paşcan, a Népi Mozgalom Pártja (PMP) Maros megyei képviselője. Az alsóházi politikus a nemrég zárult közel egyéves parlamenti időszak alatt csaknem 62-szer szólalt fel, 20 politikai nyilatkozatot tett, ugyanannyi törvénykezdeményezést írt alá és 28-szor interpellált. Az általa közzétett számok alapján Paşcan toronymagasan vezeti a Maros megyei alsóházi politikusok tevékenységi listáját. A térség legaktívabb képviselőjének tevékenysége azonban nagyrészt a magyarellenes állásfoglalásokból merült ki.

Szucher Ervin

2017. július 25., 21:562017. július 25., 21:56

2017. július 25., 22:212017. július 25., 22:21

Marius Paşcannál visszatérő motívumnak számít a magyar nemeseknek visszaszolgáltatott vagyonok újraállamosításának szükségszerűsége, a marosvásárhelyi római katolikus gimnázium elbuktatása, a székely és magyar nemzeti jelképek használatának teljes betiltása és az egyes kétnyelvű feliratok egynyelvűsítése. Több kérdésben fordult az Országos Korrupcióellenes Ügyészséghez, a Maros menti állami tulajdonban maradt erdők ügykezelése kapcsán viszont pert is nyert az adminisztrálást egy Hargita megyei vállalkozásra bízó környezetvédelmi minisztérium ellen.

Az egykori Maros megyei parlamenti képviselők, Radu Ceontea, Dumitru Pop, Adrian Moisoiu és Lazăr Lădariu által meghonosított magyarellenes politikát Marius Paşcan időnként egyéb kérdéskörökkel is bővítette. Foglalkoztatta a Marosvásárhely–Jászvásár autópálya sorsa, a negyed évszázada épülő ratosnyai víztároló helyzete, illetve a Grindeanu-kormány megbuktatása.

Hirdetés

A másodjára is szerencsés módon, mindössze a szavazatok visszaosztásával mandátumot szerző politikus

az utóbbi hetekben a Marosvásárhely melletti koronkai Tholdalagi Mihály Általános Iskolában robbantott ki etnikai feszültséget, amikor hamisan azt állította, hogy az iskola vezetősége a kisebbségben lévő román gyermekeknek is kizárólag magyar nyelvű érdemoklevelet osztogatott. A múlt héten azzal vádolta a magyar politikusokat, hogy etnikai alapon igyekeznek különválasztani a magyar és román gyermekeket.

Idézet
Arra tanítják őket, hogy különválasztva éljenek, és azt mondják nekik, hogy felsőbbrendűek. Elszigetelődnek, hogy el ne kapjanak valamilyen etnikai fertőzést együtt tanulva és közös tiszteletet tanúsítva egymás iránt

– nyilatkozta többek közt.

Közösségi oldalán a Băsescu-párti honatya nemcsak a saját teljesítményét hozta nyilvánosságra, hanem a többi Maros megyei társáét is. Ebből megtudhatjuk, hogy az ő 62 felszólalásával szemben a három magyar képviselőnek, az RMDSZ-es Vass Leventének és Csép Andreának, valamint a polgári párti Biró Zsoltnak összesen 12 felszólalása van, a húsz politikai nyilatkozatához képest pedig alig kettő. Az interpellációk tekintetében sem állnak jobban a magyarok, akik mindössze hat alkalommal kérték számon valamiért a kormányt. Egyébként a további négy román képviselő mutatója sem sokkal fényesebb.

Kérdésünkre, hogy miként magyarázzák a Paşcan által számokban jelzett halvány parlamenti tevékenységet, Csép Andrea nem kívánt kommentárt fűzni PMP-s kollégája által bemutatottakra. Annyit mondott, elég rákattintani az alsóház honlapjára, onnan kiderül, hogy a kollégája csúsztatott, hiszen ő nem egyszer szólalt fel a plénum előtt, mint ahogy bejegyzésében Marius Paşcan feltünteti, hanem nyolcszor.

Idézet
Nem értem, egy képviselő miért nem törődik a saját munkájával, és miért ilyen adatokkal próbálja fúrni a társait

– tette hozzá Csép Andrea.

A Magyar Polgári Párt országos elnöke és egyben alsóházi képviselője, Biró Zsolt szerint a számok csalókák lehetnek. Mint magyarázta, társaik beleegyezésével egy-egy törvénytervezetet azok is aláírhatnak, akiknek nem sok közük volt annak kidolgozásához. Felvetésünkre, hogy ezzel szemben nem léteznek „kollektív” felszólalások és politikai nyilatkozatok,

Biró kifejtette, hogy ő kimondottan a magyar közösséget érintő témákhoz szokott hozzászólni,

mint például az ellehetetlenített felekezeti iskola ügye. „Nem hinném, hogy súlytalan lenne a frakciónk, sőt. Paşcant pedig nem aktív politikusnak tartom, inkább bohócnak” – vélekedett az MPP vezetője.

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. február 18., szerda

Lemond a Maros megyei tanács két rendelőépületről, amelyek az orvosi egyetemhez kerülnek

Lemond a marosvásárhelyi sportorvosi és sürgősségi fogászati rendelőkről Maros Megye Tanácsa, átadva azokat az államnak, amely a maga során rábízza ezeket a orvosi egyetemre. A megyei tanácsosok csütörtökön szavaznak erről.

Lemond a Maros megyei tanács két rendelőépületről, amelyek az orvosi egyetemhez kerülnek
Hirdetés
2026. február 18., szerda

Fekete csuklyás közjáték zavarta meg a parlamenti ülést, amelyen Márton Áron-emlékévvé nyilvánították 2026-ot

Sorin Grindeanu képviselőházi elnök az alsóház szerdai ülésén azt mondta a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) képviselőjének, Emanuel Ungureanunak, hogy többé nem engedi felszólalni a plénumban, ha nincs megfelelően felöltözve.

Fekete csuklyás közjáték zavarta meg a parlamenti ülést, amelyen Márton Áron-emlékévvé nyilvánították 2026-ot
2026. február 18., szerda

Digitális ugrás Hargita megye könyvtáraiban

A Kájoni János Megyei Könyvtár digitális készségfejlesztési központtá válik a harmincnyolc Hargita megyei könyvtárat érintő projektje révén.

Digitális ugrás Hargita megye könyvtáraiban
2026. február 18., szerda

Éveknek kell eltelnie, hogy napirendre kerülhessen az euró bevezetése Romániában

Románia öt éven belül kezdhet érdemben tárgyalni az euróövezethez való csatlakozás időpontjáról, ha sikerül tartósan 3 százalék alá csökkenteni a költségvetési hiányt – jelentette ki szerdán Mugur Isărescu.

Éveknek kell eltelnie, hogy napirendre kerülhessen az euró bevezetése Romániában
Hirdetés
2026. február 18., szerda

Nagy bővítés előtt a Brassó–Vidombák Nemzetközi Repülőtér

Elindították a közbeszerzést az ország legfiatalabb repülőterének infrastrukturális fejlesztésére. A tervben szerepel a forgalmi előtér bővítése is, ami a jelenlegi három helyett nyolc repülőgép egyidejű kiszolgálását teszi lehetővé.

Nagy bővítés előtt a Brassó–Vidombák Nemzetközi Repülőtér
2026. február 18., szerda

Gyergyói Magbörze: kiskertesek találkozása tizenegyedszerre is

Szombaton ismét a magoké és a kertészkedő közösségé a főszerep a Gyergyószentmiklósi Városi Könyvtárban. Magcserebere és szakmai előadás mellett és kistermelők bemutatkozására is sor kerül.

Gyergyói Magbörze: kiskertesek találkozása tizenegyedszerre is
2026. február 18., szerda

A fejlesztési minisztérium közzétette a közigazgatási intézkedéscsomag végleges tervezetét

A fejlesztési minisztérium közzétette szerdán a honlapján a közigazgatási intézkedéscsomag tervezetének a koalíció által elfogadott, végső változatát.

A fejlesztési minisztérium közzétette a közigazgatási intézkedéscsomag végleges tervezetét
Hirdetés
2026. február 18., szerda

Kelemen Hunor, Nicușor Dan és Sorin Grindeanu is reagáltak az alkotmánybírósági döntésre

Nicușor Dan államfő szerdán üdvözölte az alkotmánybíróság döntését a bírák és ügyészek nyugdíjazását szabályozó törvénytervezetről, amelyet a román társadalom által régóta várt méltányossági gesztusnak nevezett.

Kelemen Hunor, Nicușor Dan és Sorin Grindeanu is reagáltak az alkotmánybírósági döntésre
2026. február 18., szerda

Alkotmánybírósági források: hat alkotmánybíró támogatta, három ellenezte a legfelsőbb bíróság beadványának elutasítását

Az alkotmánybíróság szerdai ülésén a kilenc bíró közül hatan támogatták, hárman pedig ellenezték a legfelsőbb bíróság beadványának elutasítását – értesült az Agerpres alkotmánybírósági forrásokból.

Alkotmánybírósági források: hat alkotmánybíró támogatta, három ellenezte a legfelsőbb bíróság beadványának elutasítását
2026. február 18., szerda

Üdvözölte a miniszterelnök az alkotmánybíróság döntését a bírói és ügyészi különnyugdíjak ügyében

Üdvözölte Ilie Bolojan miniszterelnök az alkotmánybíróságnak a bírák és ügyészek nyugdíjazását szabályozó törvénytervezettel kapcsolatos döntését, amely szerinte megerősíti a kormány kezdeményezésének helyességét.

Üdvözölte a miniszterelnök az alkotmánybíróság döntését a bírói és ügyészi különnyugdíjak ügyében
Hirdetés