
Lesznek nyugdíj- és béremelések, de hogy vásárlóerő szempontjából ez mennyit ér majd, az csak később lesz világos. Képünk illusztráció
Fotó: Barabás Ákos
A jövő év a minimálbér, a nyugdíjpont és az állami bruttó fizetések növekedését hozza a romániai lakosságnak. Ugyanakkor számos adómódosítás is életbe lép, többek között a vendéglátóiparban, és nő a hozzáadott cukrot tartalmazó üdítőitalok áfája. Szintén 2023-tól emelkedik az osztalékokra kirótt adó, felére csökken a mikrovállalkozásokra vonatkozó küszöbérték, és megszűnik a 3 százalékos adókulcs – gyűjtik össze a legfontosabb információkat az Agerpres hírügynökségnél.
2022. december 30., 16:562022. december 30., 16:56
Nicolae Ciucă miniszterelnök a napokban jelentette be, hogy január elsejétől megszűnik az üzemanyagok literenkénti 50 banis ártámogatása. Ciucă ugyanakkor hozzátette, a kompenzációt csak „felfüggesztik”, vagyis a kormány kész ismét bevezetni azt, ha az üzemanyagárak ismét a lakosság anyagi lehetőségeit meghaladó szintre emelkednek.
A kormány december elején hozott határozata értelmében 2023. január elsejétől a jelenlegi 2550 lejről 3000 lejre nő az országos bruttó minimálbér; ebből
Ezzel a bruttó minimálbér 17,6 százalékkal, 450 lejjel emelkedik;
Egy teljes állású – havi 165,333 órás munkaidejű – alkalmazott minimális órabére 18,145 lej lesz januártól. A munkaügyi minisztérium december eleji adatai szerint a minimálbér megemelése közel 2,2 millió alkalmazottat érint.
Az építkezési szektorban adható minimálbér 3000 lejről 4000 lejre nő.
A jelenlegi 1586 lejről 1785 lejre nő január 1-jétől a nyugdíjpont értéke. 2024-től kezdődően a nyugdíjpont értékét az átlagos éves inflációs rátával, valamint a bruttó átlagbér reálnövekedésének 50 százalékával évente emelik. 2023-ban
a legfeljebb 1500 lejes nyugdíjjal rendelkezők 1000 lejes,
az 1501 és 2000 lej közötti öregségi juttatásban részesülők 800 lejes,
a 2001 és 3000 lej közötti nyugdíjjal rendelkezők pedig 600 lejes segélyt kapnak.
A támogatást két részletben folyósítják.
Jövő év január 1-jétől 10 százalékkal nőnek a közalkalmazotti bérek; a közméltóságok juttatása nem emelkedik. A kormány rendelete értelmében 2023. január 1-jétől 10 százalékkal nő a közszférában dolgozók bruttó fizetése 2022 decemberéhez képest Egy másik előírás értelmében a közméltóságok juttatása nem nő 2023. január 1-jétől, hanem a 2022. decemberi szinten marad.
Jövő év elejétől a jelenlegi 1 millió euróról 500 ezer euróra csökken a bevételhatár, ameddig egy vállalat mikrovállalkozásnak minősül. Megszűnik a 3 százalékos adókulcs, és érvénybe lép az a jogszabály, miszerint a mikrovállalkozásoknak rendelkezniük kell legalább egy alkalmazottal.
További módosítás, hogy 5 százalékról 9 százalékra nő a vendéglátói szektorra (HORECA) kivetett áfa, 9 százalékról 19 százalékra pedig az alkoholt nem tartalmazó, cukros üdítőitalok áfája. 5 százalékra csökken viszont a 600 ezer lejes határértéket nem meghaladó árú lakás vásárlása után fizetendő áfa. Az osztalékokból származó jövedelem adója 5 százalékról 8 százalékra nő.
A magánszférában dolgozó informatikusokhoz hasonlóan a közintézményeknél alkalmazott IT-sek fizetése is adómentes lesz január elsejétől – tájékoztatott december 30-án a pénzügyminisztérium. A tárca közleménye szerint
A közszférában alkalmazott informatikusok adómentességét a pénzügyminisztérium, a munkaügyi minisztérium, illetve az oktatási és a digitalizálásért felelős tárca közös rendelete írja elő.
Az RMDSZ elnöke, Kelemen Hunor kedden este kijelentette, hogy a kormánynak a korábbi döntését felülvizsgálva a felére kellene csökkentenie helyi adókat és illetéket, mert „nem lehet a nép ellenében kormányozni”.
Noha az európai uniós elvárásoktól messze elmarad a hulladék-újrahasznosítás aránya Hargita megyében, a gyergyóremetei hulladéklerakó láthatóan nagyot javított a megye hulladékgazdálkodási adatain. A települések között viszont nagy különbségek vannak.
Az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője, Csoma Botond szerint jelenleg egyetlen pártnak sem érdeke a kormány megbuktatása, mert „ebben a Románia számára sorsdöntő időszakban” senkinek sem áll érdekében a kormányválság.
A gyermeknevelési díj egészségbiztosítási járulékkötelezettségének (CASS) eltörlését sürgette kedden a Facebook-oldalán a munkaügyi miniszter.
A Országos Kifizetési és Szociális Felügyeleti Ügynökség (ANPIS) kedden bejelentette, hogy ebben a hónapban korábban utalják a szociális juttatásokat, mivel február 8., a megszokott kifizetési nap vasárnapra esik.
Hivatalos lépéseket tesznek a kormánynál az adóterhek mérséklése érdekében: a helyi adók felülvizsgálatát kezdeményezik – jelentette be az RMDSZ. A szövetség szerint a kormány sürgősségi kormányrendelettel lépni tud.
Idén januárban 33 százalékkal kevesebb új autót helyeztek forgalomba Romániában, mint 2025 első hónapjában – derül ki a Gépkocsigyártók és Importőrök Egyesületének (APIA) kedden közzétett előzetes adataiból.
Mihai Fifor szociáldemokrata párti képviselő szerint Ilie Bolojan miniszterelnök megszorító intézkedései az ország stabilitásának legfőbb pilléreit gyengítik.
A várakozás, bizakodás ellenére úgy tűnik, nincs lehetőség arra, hogy a helyi önkormányzatok csökkentsék a 2026-os évre vonatkozó helyi adók mértékét. A pénzügyminisztérium álláspontja szerint ez törvénybe ütköző lenne.
Vizsgálatot indított a Szeben megyei gyermekvédelem annál a kürpödi (Chirpăr) családnál, amelynek két gyermeke egy patakba fulladt hétfőn.
szóljon hozzá!