Mindent a lobbiról!

Public Affairs, lobbi a közszférában címmel Magyar Ferenc, a Szent István Egyetem oktatója tartott felvezetőt. Az MPRSZ kategorizálása szerint a Public Affairs magába foglalja az issue managementet, a kormányzati, önkormányzati kapcsolatokat, érdekképviseleti kapcsolatokat, a civil szférával és az NGO szervezetekkel való kapcsolatokat, valamint a közérdeklődés formálását.

„Nagyon sokszor azt mondják, hogy ne használjuk a lobbista kifejezést, hanem inkább mondjuk azt, hogy Public Affairs tanácsadó” – mondta az előadó. Lobbizás nem egyenlő az érdekérvényesítéssel, mivel az utóbbi jóval tágabb fogalom. A lobbizás „szabályozott” keretek között zajló érdekérvényesítés. A lobbizás a döntéshozók befolyásolása. „Megpróbálni meggyőzni valakit (politikust vagy hivatalos csoportot) arról, hogy egy bizonyos dolog megtörténjen, vagy sem, bizonyos jogszabály adott formájában megszülessen, megváltozzon, vagy hatályon kívül kerüljön” – hangzott el a lobbizás egy lehetséges definíciója. Az előadó hangsúlyozta, hogy a lobbi törvényes tevékenység! Nem összetévesztendő a korrupcióval, vesztegetéssel, hűtlen kezeléssel vagy befolyással való üzérkedéssel.

Magyar Ferenc a sikeres lobbistát is jellemezte

A sikeres lobbistát így jellemezte az előadó: „széleskörű személyes kapcsolatokkal rendelkezik, ismeri a jogszabályokat, az intézményrendszert; jó médiakapcsolatai vannak; átfogó gazdasági ismeretekkel bír, tisztában van a politikai rendszerek működésével, ismeri a jogszabályalkotás folyamatát, és stratégiai látásmóddal bír”. Ezt követően a lobbiterv készítési folyamatának lépéseit ismertette: feladat megfogalmazása, pozíciós lap készítése, cél meghatározása, helyzetelemzés, SWOT-analízis, stakeholder analízis, stratégiakészítés, kommunikációs terv készítése, költségtervkészítés, időtervkészítés, értékelési szempontok meghatározása és a válságterv készítése. Előadása végén a lobbizás módszereit taglalta Topolánszky Ádámra hivatkozva: direkt lobbizás, indirekt lobbizás, szövetségek, koalíciók létrehozása, társulások, egyesületek alapítása, pártok és/vagy politikusok támogatása.

A magyarországi lobbizás elemzése

A magyarországi lobbiról dr. Rácz Gábor, a Nemzeti Külgazdasági Hivatal (HITA) Kommunikációs és Rendezvényszervezési Főosztályának vezetője tartott előadást a III. PR Nyári Egyetemen, melyből kiderült, hogy a magyar modell a németre hasonlít.

Dr. Rácz Gábor magyar példákat is felhozott előadásában

A lobbi szereplőit ismertette: képviselők, kormányszervek, önkormányzatok, versenytársak, civil szféra, érdekvédelmi szervezetek és a média. Előadása második felében egy rossz példával szemléltette, hogyan nem szabad lobbizni az újság hasábjain keresztül. Előadását követően egy elméleti játékot vezetett le, ahol a gyógyszeripar részéről kellett lobbizni egy kedvező törvénymódosításért, majd aztért lobbiztak a fiatalok, hogy az olcsó EU-s borok ne szoríthassák ki a magyar borokat a piacról.

Galánfi Csaba a lobbiterv készítésébe avatta be a résztvevőket

A magyarországi példák után délután két sikeres erdélyi lobbizást hozott fel példaként Gálanfi Csaba vezető kommunikációs-PR szakértő. Az interaktív előadás keretében a két csíkszentkirályi ásványvízforrás felújításának lobbitervét készítették el a nyári egyetem résztvevői.