
Segélyosztás. Ha egy család kap, akkor mindenkinek adni kell a veszekedések elkerüléséért
Fotó: Barabás Ákos
Tizennyolc roma család él néhány száz méterre Homoródkarácsonyfalvától. Megdöbbentő körülmények között, az általuk épített vályogházakban laknak, szociális segélyekből, napszámos keresetükből és kosarak, illetve seprűk eladásából teremtik elő mindennapi betevőjüket.
2017. október 17., 14:002017. október 17., 14:00
2017. október 17., 14:082017. október 17., 14:08
Rajtuk próbál segíteni a Tegyünk Egymásért Egyesület, valamint Barabás Erika önkéntes. Elsősorban a gyerekek sorsát tartják szem előtt, kötelességtudatra nevelnék őket.
Sár, szemét, összetákolt kerítések és házak fogadtak, amint Karácsonyfalvát elhagyva néhány perc múlva elértük a Rókavár elnevezésű helyet, ahol tizennyolc roma család él.
Barabás Erika önkéntes és a Tegyünk Egymásért Egyesület képviselői ruhákból összeállított segélycsomagokat vittek a családoknak, őket kísértük el mi is.
Kilenc gyermeke és huszonnyolc unokája van Farkas Ferencnek, aki csak úgy fogalmaz, hogy a Rókaváron kicsit mindenkinek ő az „apukája”. Összeszedett, értelmes ember, aki szívesen beszél a helyi problémákról, és saját lakásával szemlélteti a helyzetet. Házához, amely a telep közepén található, sáros, csúszós, meredek domboldalon haladva lehet eljutni. A körülményekhez képest rendezett udvar fogad: láncra kötött kutya várt a kapuban, távolabb tyúkok a ketrecekben, valamint egy régi főzőkályha is található a ház előtt, amit láthatóan most is használnak.
Farkas Ferenc szerint a helyiek fizetnének a szolgáltatásokért. Aki nem, annak nem kell bekötni
Fotó: Barabás Ákos
A tulajdonos egyébként nagy hangsúlyt fektetett háza állapotára is, lefestette, sőt tornácot is épített hozzá. A külcsín azonban egy maximum kilenc négyzetméteres belteret takar, élénk színű falakkal, színes terítőkkel és egy régi, masszív szekrénnyel, vitrinjében porcelándíszekkel, tetején tisztálkodási szerekkel.
Farkas szerint
Az ivóvizet jelenleg a patak magasabb részeiről hordják pillepalackokban, szekéren szállítják. Ezt a több száz méteres utat nap mint nap meg kell tenni, a patak alsóbb részei ugyanis szennyezettek a közelbe kihordott trágya, a szétszórt hulladék és az állattetemek miatt.
– magyarázta.
Nem egyszerűek a mindennapok a Rókaváron. Se a víz, se az áram nincs bekötve a házakhoz
Fotó: Barabás Ákos
Volt ugyan egy kút a vályogházak közelében, de ott elzárta a vizet a polgármesteri hivatal, mert a gyerekek folyton pancsoltak, és nem volt, aki fizesse a fogyasztást. Farkas szerint nem volt helyes, amit a kicsik tettek, de el lehetett volna keríteni a kutat, hogy csak a felnőttek jussanak oda, és akkor megszűnt volna a probléma.
Az áram hiánya is sok kellemetlenséget okoz, hiszen nem tudnak se televíziót, se hűtőt vásárolni, pedig utóbbira nagy szükség lenne az élelmiszerek tárolása miatt.
– mondta Farkas Ferenc. Jelenleg egyébként gyertyákkal világítanak esténként. Egy-egy viskóból némi zene is kiszűrődött, a „módosabb” családoknak ugyanis van akkumulátoruk, erre kötik rá a rádiókat.
Áram híján akkumulátorokra kötött rádiókból szól a zene
Fotó: Barabás Ákos
Kirívónak számít a többi viskó között Farkas háza, amely viszonylag rendezett, de máshol többnyire szedett-vedett kerítéseket, omladozó vályogházakat látni. Olyan családnál is jártunk, ahol kilencen élnek, nagyjából ugyanennyi négyzetméteren. A vályogházban két ágyból és egy asztalból áll a berendezés:
A gondok csak szaporodtak, amikor más családok is bemutatták házaikat.
A család, ahol kilencen laknak ugyanennyi négyzetméteren. Nehéz előteremteni a mindennapi betevőt
Fotó: Barabás Ákos
Egy asszony a kisbabájáról beszélt, aki szívbeteg, ezért folyamatosan kontrollra kell járniuk a marosvásárhelyi kórházba. Azt mondta, nincs pénze, ezért bármilyen segítség jól jön. Családja stabil jövedelme csak a különböző szociális segélyekből – főleg gyermekpénzből – áll, de ha lehetőség van rá, férje szívesen elszegődik napszámosnak, általában 50 lejt adnak neki egy napra.
Ő is igyekszik pénzt hozni a családi kasszába: vesszőkosarakat és seprűket készít, amit más településeken próbál eladni. Elmondta, házuk is csak úgy épülhetett fel, hogy a mindennapi betevőn spóroltak.
– fogalmazott.
Fotó: Barabás Ákos
Beszélgetésünkhöz hamarosan Farkas Ibolya is csatlakozott, akitől megtudtuk, hogy a helyiek csak egymásra számíthatnak: nem ritka például, hogy többen tartanak egy lovat. Némi kiegészítésként pedig néhányan disznót is nevelnek, akik „megengedhetik ezt maguknak”. Őt például az is zavarja, hogy nincs egy normális kukájuk, ahová betehetnék a szemetet, a régi ugyanis összetörött. Farkas Ferenc azt fájlalja, hogy
Ezt a télire kiosztott tűzifa mennyiségéből vonja le a polgármesteri hivatal.
Arra a kérdésre, hogy a közösség vajon nem felelős-e ezért a helyzetért, csak azt a választ kaptuk, hogy mint másoknál, a „romáknál is vannak ilyenek és olyanok is”. Azzal a felvetésünkkel viszont egyetértett a megkérdezettek többsége, hogy egy felelőst kell kinevezni a közösségből, aki vigyáz a rendre Rókaváron. Ez főleg akkor fontos, ha megoldódik az ivóvíz és az áram kérdése. A megvalósításokra ugyanis vigyázni kell.
Fotó: Barabás Ákos
– mondta egyikük.
Elsősorban nem segélyosztással, hanem megfelelő neveléssel lehet segíteni a Rókaváron élő roma közösség tagjainak – jelentette ki Barabás Erika karácsonyfalvi lakos, aki civilként segíti az ott élőket. Ő úgy látja, hogy
El szeretné érni, hogy inkább tanuljanak ahelyett, hogy bűnözői életmódot választanak. „Sok esetben nem jó példa az, amit otthon látnak, ezért fontos, hogy más környezetben is legyenek, amire a rendszeres délutáni foglalkozások, illetve a különböző közösségi programok jelentenének megoldást. Egyszerűen egy hasznosabb, kötelességtudatosabb életformára kell nevelni őket, hogy érezzék, ők is tehetségesek, ők is képesek arra, amire más” – magyarázta.
Éppen ezért vállalta, hogy a tanórák után néha eljöhetnek házához a gyerekek, ahol nemcsak az alapvető higiéniai szabályokról beszél nekik, de tanulásra is ösztönzi őket: rajzolhatnak, valamint házi feladatukhoz is kapnak segítséget.
– fogalmazott. Hosszú távon rendszeressé tenné a délutáni foglalkozásokat, csak a pénz jelenti az akadályt, ugyanis egy megfelelően felszerelt termet is ki kellene alakítani. Ugyanakkor az is célja, hogy legalább napi egy meleg ebédet biztosíthasson a gyerekeknek. „Nagyjából ugyanannyi roma él Karácsonyfalván, mint ahány magyar, ezért fontos felzárkóztatni őket, hiszen így az etnikumközi viszonyok is javulnak” – jelentette ki.
Tehetséges gyerekek is élnek a Rókaváron. Ezt tanúsítják a Barabás Erikánál készített rajzaik
Fotó: Barabás Ákos
A programok szervezésén kívül egyébként külföldi és más adományozók felajánlásait is szívesen továbbítja a Rókaváron élőknek, főleg, ha a gyerekek támogatásáról van szó. Összességében azonban attól tart, hogy a kicsiknek szánt ruhákat pénzre, majd italra és cigarettára váltják egyes szülők, és rendbontás lesz a vége.
Nézeteit osztja a Tegyünk Egymásért Egyesület is, amely ottjártunkkor a megyei tanácstól kapott tanszereket vitt a roma közösségnek. A szervezet elnöke, Csányi Attila szerint is a gyerekeket kell jó útra terelni. Ők például rajz- és egyéb versenyeket rendeznek azoknak, akik részt vesznek a Barabás Erika által szervezett foglalkozásokon.
Fotó: Barabás Ákos
Mit lehet tenni?
Huszonegy éve még csak egy ház volt a Rókaváron, azóta jócskán megnőtt az ott élők száma – tudtuk meg Cseke Miklós polgármestertől. Mint mondta, a házakat illegálisan építették fel, a mai napig nem szerepelnek sem a térképeken, sem a település 2001-ben készült általános rendezési (PUG) tervében. A polgármesteri hivatal viszont azon dolgozik, hogy legalitásba kerüljenek az épületek, ezért a készülő PUG-ban már beltelekként fog szerepelni a Rókavár. Ezenkívül igyekeznek megadóztatni az ott élőket.
„Amíg a házak papírjai nincsenek rendben, addig nem lehet bevezetni az elektromos áramot” – magyarázta. Az ivóvízvezeték egyébként a házak előtt húzódik, erre bárki rácsatlakozhat, ha a hivatalnak befizet 16 lej illetéket, valamint megvásárolja a vízórát és a szükséges csöveket. A patakvíz bevezetésére is volt lehetősége a roma közösségnek, a polgármesteri hivatal ugyanis néhány éve több száz méter vezetéket vásárolt erre a célra. A lakóknak csak annyi dolguk lett volna, hogy gátat építsenek a patakon és a csöveket lefektessék a földbe. „Ha egyébre nem, legalább mosakodni jó lett volna a víz, de soha nem jött senki a csövekért az elmúlt hét évben” – így Cseke.
Új kuka megvásárlását is tervezik a közösség számára, amit a lakóknak kell kifizetniük, mivel a régit is ők tették tönkre. A polgármester elmondta, sok baj van egyes lakók viselkedésével, ugyanis részegesek, ittasan pedig rendbontásokat követnek el. A büntetéseket persze senki sem fizeti ki. „Olyan tanácsülés is volt, amelyen arról döntöttünk, hogy az érintettek 50 ezer lejnyi összértékű büntetésüket inkább dolgozzák le, mert abból legalább látunk valamit” – tette hozzá.
A Mezőméhes községhez tartozó Mezővelkére vonultak a nagysármási tűzoltók szerda este, ahol egy lakóház tetőzete gyúlt ki.
A Perzsa-öböl térségében zajló háború és a Hormuzi-szoros forgalmának részleges lezárása az üzemanyagárak emelkedéséhez vezetett – jelentette ki szerda este Ilie Bolojan miniszterelnök.
Lélekemelő nagyböjti koncertre kerül sor a csíkdelnei Úr-kápolnában, a március 8-án 11 órától kezdődő szentmise után.
Vlagyimir Putyin orosz elnök jóváhagyta két kárpátaljai magyar hadifogoly elengedését a Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszterrel folytatott tárgyalásán szerdán Moszkvában.
Lenyűgöző hangszerrel egészült ki a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum. A Bartók Béla-terem új ékszerét Hankó Balázs, Magyarország kultúráért és innovációért felelős minisztere adta át, a zongorát pedig maga az alkotó szólaltatta meg először.
Kárp György 80 címmel különleges, zenés-vidám estére várják az érdeklődőket március 5-én, csütörtökön 18 órától a Szovátai Városháza dísztermében
A romániai lakások háromnegyede nincs pénzügyileg védve a természeti katasztrófák ellen, mivel a közel 10 millió lakóingatlan közül mindössze mintegy 2,4 millió rendelkezik kötelező biztosítással – jelentette ki a PAID vezérigazgatója.
Az oktatási minisztérium a Romániai Magyar Demokrata Szövetség kezdeményezésére új módszertant fogadott el a kisebbségi tankönyvek beszerzésére – számol be az RMDSZ sajtóosztálya.
Hivatali visszaélés miatt négy év letöltendő börtönbüntetésre ítélte szerdán a legfelsőbb bíróság Adrian Chesnoiu volt mezőgazdasági minisztert egy elcsalt versenyvizsgákkal kapcsolatos ügyben. Az ítélet nem jogerős.
Romániában 60 százalékkal csökkent a súlyos közúti balesetek száma 2019-hez képest, a halálos áldozatok száma pedig 30 százalékkal mérséklődött – jelentette ki szerdai sajtótájékoztatóján az Országos Rendőr-főkapitányság helyettes vezetője.
szóljon hozzá!