HIRDETÉS

Mindennapok a vályogfal másik oldalán

Fülöp-Székely Botond 2017. október 17., 14:00 utolsó módosítás: 2017. október 17., 14:08

Tizennyolc roma család él néhány száz méterre Homoródkarácsonyfalvától. Megdöbbentő körülmények között, az általuk épített vályogházakban laknak, szociális segélyekből, napszámos keresetükből és kosarak, illetve seprűk eladásából teremtik elő mindennapi betevőjüket.

Segélyosztás. Ha egy család kap, akkor mindenkinek adni kell a veszekedések elkerüléséért Fotó: Barabás Ákos

Rajtuk próbál segíteni a Tegyünk Egymásért Egyesület, valamint Barabás Erika önkéntes. Elsősorban a gyerekek sorsát tartják szem előtt, kötelességtudatra nevelnék őket.

Sár, szemét, összetákolt kerítések és házak fogadtak, amint Karácsonyfalvát elhagyva néhány perc múlva elértük a Rókavár elnevezésű helyet, ahol tizennyolc roma család él.

HIRDETÉS

A szülőket a szegénység kényszerítette a település határába, ahol 7–9 négyzetméteres, vályogból – ritkább esetben téglából – épített házakban nevelnek átlagosan négy-öt gyermeket.

Barabás Erika önkéntes és a Tegyünk Egymásért Egyesület képviselői ruhákból összeállított segélycsomagokat vittek a családoknak, őket kísértük el mi is.

Kilenc gyermeke és huszonnyolc unokája van Farkas Ferencnek, aki csak úgy fogalmaz, hogy a Rókaváron kicsit mindenkinek ő az „apukája”. Összeszedett, értelmes ember, aki szívesen beszél a helyi problémákról, és saját lakásával szemlélteti a helyzetet. Házához, amely a telep közepén található, sáros, csúszós, meredek domboldalon haladva lehet eljutni. A körülményekhez képest rendezett udvar fogad: láncra kötött kutya várt a kapuban, távolabb tyúkok a ketrecekben, valamint egy régi főzőkályha is található a ház előtt, amit láthatóan most is használnak.

Farkas Ferenc szerint a helyiek fizetnének a szolgáltatásokért. Aki nem, annak nem kell bekötni Fotó: Barabás Ákos

A tulajdonos egyébként nagy hangsúlyt fektetett háza állapotára is, lefestette, sőt tornácot is épített hozzá. A külcsín azonban egy maximum kilenc négyzetméteres belteret takar, élénk színű falakkal, színes terítőkkel és egy régi, masszív szekrénnyel, vitrinjében porcelándíszekkel, tetején tisztálkodási szerekkel.

Farkas szerint

a közösség legnagyobb problémája az, hogy sem áram, sem vezetékes víz nincs a házakban.

Az ivóvizet jelenleg a patak magasabb részeiről hordják pillepalackokban, szekéren szállítják. Ezt a több száz méteres utat nap mint nap meg kell tenni, a patak alsóbb részei ugyanis szennyezettek a közelbe kihordott trágya, a szétszórt hulladék és az állattetemek miatt.

A mosást még megoldják a közelben az asszonyok, de inni már nem lehet ott a patakból

– magyarázta.

Nem egyszerűek a mindennapok a Rókaváron. Se a víz, se az áram nincs bekötve a házakhoz Fotó: Barabás Ákos

Volt ugyan egy kút a vályogházak közelében, de ott elzárta a vizet a polgármesteri hivatal, mert a gyerekek folyton pancsoltak, és nem volt, aki fizesse a fogyasztást. Farkas szerint nem volt helyes, amit a kicsik tettek, de el lehetett volna keríteni a kutat, hogy csak a felnőttek jussanak oda, és akkor megszűnt volna a probléma.

Az áram hiánya is sok kellemetlenséget okoz, hiszen nem tudnak se televíziót, se hűtőt vásárolni, pedig utóbbira nagy szükség lenne az élelmiszerek tárolása miatt.

Cigizni nem cigizünk, sem én, sem az asszony, ha egy kicsi áramot hoznának, akkor biztosan kifizetnénk. Inkább kiehezzük. Abba kell járjunk, hogy legyen egy kicsi világságunk. Csak annak kössék be úgy az áramot, mint a vizet, aki fizet is érte

– mondta Farkas Ferenc. Jelenleg egyébként gyertyákkal világítanak esténként. Egy-egy viskóból némi zene is kiszűrődött, a „módosabb” családoknak ugyanis van akkumulátoruk, erre kötik rá a rádiókat.

Áram híján akkumulátorokra kötött rádiókból szól a zene Fotó: Barabás Ákos

Kirívónak számít a többi viskó között Farkas háza, amely viszonylag rendezett, de máshol többnyire szedett-vedett kerítéseket, omladozó vályogházakat látni. Olyan családnál is jártunk, ahol kilencen élnek, nagyjából ugyanennyi négyzetméteren. A vályogházban két ágyból és egy asztalból áll a berendezés:

a hat lánygyermek az édesanyával, a fiú az édesapával alszik.

A gondok csak szaporodtak, amikor más családok is bemutatták házaikat.

A család, ahol kilencen laknak ugyanennyi négyzetméteren. Nehéz előteremteni a mindennapi betevőt Fotó: Barabás Ákos

Egy asszony a kisbabájáról beszélt, aki szívbeteg, ezért folyamatosan kontrollra kell járniuk a marosvásárhelyi kórházba. Azt mondta, nincs pénze, ezért bármilyen segítség jól jön. Családja stabil jövedelme csak a különböző szociális segélyekből – főleg gyermekpénzből – áll, de ha lehetőség van rá, férje szívesen elszegődik napszámosnak, általában 50 lejt adnak neki egy napra.

Ő is igyekszik pénzt hozni a családi kasszába: vesszőkosarakat és seprűket készít, amit más településeken próbál eladni. Elmondta, házuk is csak úgy épülhetett fel, hogy a mindennapi betevőn spóroltak.

Arra gondoltunk, hogy ha egy kicsit nélkülözniük is kell a gyerekeknek, legalább hosszú távon jó lesz nekik egy rendezettebb élettérben

– fogalmazott.

Fotó: Barabás Ákos

Beszélgetésünkhöz hamarosan Farkas Ibolya is csatlakozott, akitől megtudtuk, hogy a helyiek csak egymásra számíthatnak: nem ritka például, hogy többen tartanak egy lovat. Némi kiegészítésként pedig néhányan disznót is nevelnek, akik „megengedhetik ezt maguknak”. Őt például az is zavarja, hogy nincs egy normális kukájuk, ahová betehetnék a szemetet, a régi ugyanis összetörött. Farkas Ferenc azt fájlalja, hogy

házszám nincs a telepen, de adót fizetni kell.

Ezt a télire kiosztott tűzifa mennyiségéből vonja le a polgármesteri hivatal.

Arra a kérdésre, hogy a közösség vajon nem felelős-e ezért a helyzetért, csak azt a választ kaptuk, hogy mint másoknál, a „romáknál is vannak ilyenek és olyanok is”. Azzal a felvetésünkkel viszont egyetértett a megkérdezettek többsége, hogy egy felelőst kell kinevezni a közösségből, aki vigyáz a rendre Rókaváron. Ez főleg akkor fontos, ha megoldódik az ivóvíz és az áram kérdése. A megvalósításokra ugyanis vigyázni kell.

Fotó: Barabás Ákos

Rend lesz itt, ha kicsit sikerül kiemelkedni ebből a helyzetből, mert vigyázni fogunk mindenre

– mondta egyikük.

Elsősorban nem segélyosztással, hanem megfelelő neveléssel lehet segíteni a Rókaváron élő roma közösség tagjainak – jelentette ki Barabás Erika karácsonyfalvi lakos, aki civilként segíti az ott élőket. Ő úgy látja, hogy

a szülőket már nem lehet megváltoztatni, ezért a gyerekekre koncentrál.

El szeretné érni, hogy inkább tanuljanak ahelyett, hogy bűnözői életmódot választanak. „Sok esetben nem jó példa az, amit otthon látnak, ezért fontos, hogy más környezetben is legyenek, amire a rendszeres délutáni foglalkozások, illetve a különböző közösségi programok jelentenének megoldást. Egyszerűen egy hasznosabb, kötelességtudatosabb életformára kell nevelni őket, hogy érezzék, ők is tehetségesek, ők is képesek arra, amire más” – magyarázta.

Éppen ezért vállalta, hogy a tanórák után néha eljöhetnek házához a gyerekek, ahol nemcsak az alapvető higiéniai szabályokról beszél nekik, de tanulásra is ösztönzi őket: rajzolhatnak, valamint házi feladatukhoz is kapnak segítséget.

Sok tehetséges gyerek van, akiket nem szabad hagyni elkallódni

– fogalmazott. Hosszú távon rendszeressé tenné a délutáni foglalkozásokat, csak a pénz jelenti az akadályt, ugyanis egy megfelelően felszerelt termet is ki kellene alakítani. Ugyanakkor az is célja, hogy legalább napi egy meleg ebédet biztosíthasson a gyerekeknek. „Nagyjából ugyanannyi roma él Karácsonyfalván, mint ahány magyar, ezért fontos felzárkóztatni őket, hiszen így az etnikumközi viszonyok is javulnak” – jelentette ki.

Tehetséges gyerekek is élnek a Rókaváron. Ezt tanúsítják a Barabás Erikánál készített rajzaik Fotó: Barabás Ákos

A programok szervezésén kívül egyébként külföldi és más adományozók felajánlásait is szívesen továbbítja a Rókaváron élőknek, főleg, ha a gyerekek támogatásáról van szó. Összességében azonban attól tart, hogy a kicsiknek szánt ruhákat pénzre, majd italra és cigarettára váltják egyes szülők, és rendbontás lesz a vége.

Nézeteit osztja a Tegyünk Egymásért Egyesület is, amely ottjártunkkor a megyei tanácstól kapott tanszereket vitt a roma közösségnek. A szervezet elnöke, Csányi Attila szerint is a gyerekeket kell jó útra terelni. Ők például rajz- és egyéb versenyeket rendeznek azoknak, akik részt vesznek a Barabás Erika által szervezett foglalkozásokon.

Fotó: Barabás Ákos

Mit lehet tenni?

Huszonegy éve még csak egy ház volt a Rókaváron, azóta jócskán megnőtt az ott élők száma – tudtuk meg Cseke Miklós polgármestertől. Mint mondta, a házakat illegálisan építették fel, a mai napig nem szerepelnek sem a térképeken, sem a település 2001-ben készült általános rendezési (PUG) tervében. A polgármesteri hivatal viszont azon dolgozik, hogy legalitásba kerüljenek az épületek, ezért a készülő PUG-ban már beltelekként fog szerepelni a Rókavár. Ezenkívül igyekeznek megadóztatni az ott élőket.

„Amíg a házak papírjai nincsenek rendben, addig nem lehet bevezetni az elektromos áramot” – magyarázta. Az ivóvízvezeték egyébként a házak előtt húzódik, erre bárki rácsatlakozhat, ha a hivatalnak befizet 16 lej illetéket, valamint megvásárolja a vízórát és a szükséges csöveket. A patakvíz bevezetésére is volt lehetősége a roma közösségnek, a polgármesteri hivatal ugyanis néhány éve több száz méter vezetéket vásárolt erre a célra. A lakóknak csak annyi dolguk lett volna, hogy gátat építsenek a patakon és a csöveket lefektessék a földbe. „Ha egyébre nem, legalább mosakodni jó lett volna a víz, de soha nem jött senki a csövekért az elmúlt hét évben” – így Cseke.

Új kuka megvásárlását is tervezik a közösség számára, amit a lakóknak kell kifizetniük, mivel a régit is ők tették tönkre. A polgármester elmondta, sok baj van egyes lakók viselkedésével, ugyanis részegesek, ittasan pedig rendbontásokat követnek el. A büntetéseket persze senki sem fizeti ki. „Olyan tanácsülés is volt, amelyen arról döntöttünk, hogy az érintettek 50 ezer lejnyi összértékű büntetésüket inkább dolgozzák le, mert abból legalább látunk valamit” – tette hozzá.
Ön szerint ez:
Jó hír
Rossz hír
HIRDETÉS
0 HOZZÁSZÓLÁS
HIRDETÉS
HIRDETÉS
HIRDETÉS