A címben megfogalmazott kérdés csak egyike azoknak a kevésbé közismert, érdekes adalékoknak, amelyek híres festőink munkásságához kapcsolódnak. Jánó Mihály művészettörténész több ilyet is talált Barabás Miklós és Gyárfás Jenő pályafutását kutatva.
2025. október 05., 08:592025. október 05., 08:59
2025. október 05., 09:522025. október 05., 09:52
Hegedűs Ferenc házigazda, Kopacz Attila, Deák Ferenc és Jánó Mihály a hétfői könyvbemutatón
Fotó: Kocsis Károly
A címben megfogalmazott kérdés csak egyike azoknak a kevésbé közismert, érdekes adalékoknak, amelyek híres festőink munkásságához kapcsolódnak. Jánó Mihály művészettörténész több ilyet is talált Barabás Miklós és Gyárfás Jenő pályafutását kutatva.
2025. október 05., 08:592025. október 05., 08:59
2025. október 05., 09:522025. október 05., 09:52
Az egyéb rangos elismerések mellett tavaly Háromszék Kultúrájáért Díjjal kitüntetett művészettörténész a sepsiszentgyörgyi Artprinternél nemrég megjelent Képhistóriák című kötetébe sűrítette össze a Barabás Miklóssal és Gyárfás Jenővel kapcsolatos kutakodásai eredményeit. Az igényes kivitelezésű albumot Szent Mihály napján mutatták be kézdivásárhelyi Kosztándi Galériában, ahol a faggatózást magára vállaló Deák Ferenc művészettörténész már ez elején feltette a költőinek tűnő kérdést a szerzőnek, illetve Kopacz Attila kiadónak:
Az igenlő választ pedig nemcsak a kötetben fellelhető kisesszék támasztják alá, hanem hármuk beszélgetése is – alább ezekre alapozva ragadunk ki pár kevésbé közismert, de érdekesnek ítélt mozzanatot a kézdimárkosfalvi születésű Barabás Miklós életművéből.
Fotó: Kocsis Károly
Jánó Mihálynak sikerült egyértelműen tisztáznia születésének pontos időpontját is, mert ugyan a festő önéletírásában egyértelműen 1810. februárt 22-ét adta meg, az egyik rokona később meglehetős zavart keltett azon állításával, miszerint ő december 10-i dátummal látott egy anyakönyvi bejegyzést. Ezt aztán annyira komolyan vették, illetve annyira beivódott a köztudatba, hogy
Arról nem is beszélve, hogy a Wikipédia vonatkozó szócikkében is február 10-e szerepel. Holott emberünk tényleg február 22-én jött világra, és két nappal később már meg is keresztelték, mert annyira gyengének, véznának tűnt, hogy hosszas jövőt nem jósoltak a számára. Ehhez képest, nagy szerencsénkre a 88. életévét is megérte!
Barabás később meg is festette a szülői házat, bár sok időt nem töltött benne, ugyanis a napóleoni háborúk idején az erdélyi nemesi felkelőkhöz csatlakozó édesapja, Barabás János távolléte során – egyéb komolyan elfoglaltság hiányában –
Itt aztán másodszor is férjhez ment, és időközben apja is újraházasodott. „Ekkor már változni kezdett a sorsom, mert
– emlékezett vissza később nagyenyedi évei sóvárgásaira, merthogy a kis Miklós – anyai nagybátyja, Gaál Miklós jóvoltából, aki végzős diákként már ott lakott – 1816 őszén a híres kollégiumba került tanulni.
Barabás Miklós: A márkusfalvi kúria (1860 körül)
Fotó: Szépművészeti Múzeum – Magyar Nemzeti Galéria
Itt tanára, Császár Miklós biztatására kezdett el arcképeket rajzolni, főként emlékezetből; előbb csak a diáktársain gyakorlatozott, aztán komolyabb „alanyai” is kerültek, mint például báró Kemény Simon főispán vagy Katona Zsigmond főkormányszéki tanácsos, pedig utóbbival csak egyszer találkozott fertályóra erejéig, és akkor is gyertyafényben.
„Ez a tizenéves gyerek hihetetlen jó karakterteremtéssel készített megrendelőknek képeket, és mindig vezette, hogy mennyi pénzt kapott érte. A felnőtté válása 16 éves korában következett be, amikor
– világított rá nagyenyedi éveire Deák Ferenc.
Igen, már most az elején előrebocsáthatjuk:
(Egyes munkáiért ma is 10–15 ezer dollárt fizetnek aukciókon.) Amikor tizennyolc éves fejjel otthagyta az enyedi kollégiumot, megszökvén a vizsgák elől, hogy Nagyszebenben fejleszthesse tovább képességeit, no meg egy kis pénzre is szert tegyen, kiváltva ezzel dálnoki nagyapja éktelen haragját, 250 váltóforint lapult a zsebében. De hagyott is maga után: például az 1826-ban elkészített, Quodlibet nevű tusrajz-kompozícióját, amelyet jelenleg is igazgatói irodában őriznek. Igaz, sokáig másolatnak hitték, mígnem két sepsiszentgyörgyi képzőművész, Vargha Mihály és Vinczeffy László kézbe nem vette, és meg nem állapította róla, hogy az elveszettként számon tartott eredeti. És ezen ott szerepel az első önarcképe is, amelyen „már öntudatos művésznek érzi magát.”
Zrínyi Miklóst, a szigetvári hőst tizenegy éves korában rajzolta meg
Fotó: Szépművészeti Múzeum – Magyar Nemzeti Galéria
Nagyszebenben is a nagybátyja, az európai műveltségű Gaál Miklós istápolta, aki gyorsan felismerte Barabás Miklósban a tehetséget, és mindent elkövetett, hogy jó úton haladjon előre. Itt,
„Bara Gábor pedig bevezette a fiatal rajzolót a kőnyomat rejtelmeibe, s ily módon a litográfiákkal dolgozó nyomdák hamarosan egész Erdélyben ismertté tették a nevét” – mondja Jánó Mihály. A Brukenthal-múzeumban ma is több, feltehetően szász család tagjának miniatűr arcképét őrzik.
Szászföld után Kolozsváron, az éppen ott tanító Gentiluomo olasz festőtől tanulta meg az olajfestés alapjait, addig ugyanis krétával rajzolt vagy vízfestékkel dolgozott. De nemcsak tanulta, túl is szárnyalta mesterét!
Katona Zsigmond főkormányszéki tanácsost 1848-ban is megörökítette
Fotó: Szépművészeti Múzeum – Magyar Nemzeti Galéria
És ha már ott volt, korábbi kollégiumi tanára, Hegedűs Sámuel pártfogásának köszönhetően, illetve a kolozsvári Királyi Akadémia Líceum megbízásából
Élő modell híján Barabás feltehetően egy másik császárportréból nyert ihletet, a művet a Bánffy-paltában működő Művészeti Múzeumban őrzik.
Román bojárok biztatására aztán Bukarestben is lehúzott két évet, portrémegrendelések révén több ezer forintra menő összegre, no meg gyümölcsöző ismeretségekre téve szert. Az itt készített, százakban mérhető munkáinak zöme elkallódott a kommunizmus éveiben, így például
Szerencsére 1839-ben váratlanul összefutott barátjával Gräfenbergben, és akkor újra megfestette, immáron harmadjára. Ugyanígy a Cleopatra Trubețcoiról 1832-ben 8 aranyért festett kis arcképnek is csak egy bő évszázaddal később írt könyvben maradt meg a reprodukciója – a 19. századi bukaresti élet egyik legismertebb dívája életszeretetéről legendák születtek, állítólag a román fővárosban koncertet adó Liszt Ferencet is elhalmozta kegyeivel…
A marzsinyár család épp leányvásárra indul
Fotó: Szépművészeti Múzeum – Magyar Nemzeti Galéria
Híres képét, A vására induló román családot viszont nem itt, hanem jóval később, 1844-ben alkotta meg Budapesten, és eredetileg Vásárra induló (marzsinyár) oláh család címmel került be a művész jegyzékébe. Ezt a névnevet akkoriban még senki sem pejoratív értelemben használta, teljesen megszokott és elfogadott volt, de
Holott az Szeben–Hegyaljára (Mărginimea Sibiului) utalt, és az illető család éppen a Gajna-hegyi leányvásárra indult vissza.
A Quodlibetet sokáig elveszettnek hitték
Fotó: Ország–Világ (1887. febr. 19)
A jól jövedelmező bukaresti hónapok után megengedhette magának, hogy másfél éves itáliai tanulmányúton vegyen részt, amire ugyan Jánó Mihály nem tér ki könyvében, de mi azért megemlítjük, hogy Velence, Bologna, Firenze, Perugia és Róma mellett többek között Capri szigetén is megfordult, alkotott. Hazatérése után a Magyar Tudományos Akadémia a tagjai közé választotta, és
Szinte minden Petőfi-ábrázolás Barabás 1846-os rajzához vezethető vissza
Fotó: Magyar Nemzeti Múzeum
Ő lett az egyik legkeresettebb magyar arcképfestő, írók, közéleti személyiségek egyaránt elhalmozták megrendelésekkel.
Szinte minden Petőfi-ábrázolás Barabás 1846-os rajzához vezethető vissza.
Liszt Ferenc legszebb portréját Barabás Miklósnak tulajdonítják
Fotó: Szépművészeti Múzeum – Magyar Nemzeti Galéria
Liszt Ferenc legszebb portréját is neki tulajdonítják, a zeneszerző édesanyjáról készült festményt Nagybecskerek múzeumában „fedezte fel” Jánó Mihály. Amikor Bihar vármegye gróf Széchenyi Istvánt szerette volna megörökíteni, a legnagyobb magyar Barabást tartotta erre a feladatra a legalkalmasabbnak.
Időközben (1841-ben) feleségül vette a jó módú, és ezáltal a művészt mindennapi gondjaitól egy ideig tehermentesítő, konstanzi születésű Bois de Chesne Zsuzsannát, akivel Erdélyben ismerkedett meg. Ugyanabban az évben alkotta meg a Szalagfű (Enyelgés) című képét is, és bizonyára nem véletlenül, mert ugyan „csak” egy szerelmes jelentet ábrázol, ha a férfialakot összevetjük 1841-es önarcképével, nem nehéz megállapítani, hogy magát képzelte a helyébe.
Barabás Miklós: Szalagfű (Enyelgés) (1841)
Fotó: Szépművészeti Múzeum – Magyar Nemzeti Galéria
Önarckép 1841-ből
Fotó: Szépművészeti Múzeum – Magyar Nemzeti Galéria
Barabás Miklós életútjának főbb állomáshelyei
1810: Kézdimárkosfalva
1810–1816: Dálnok
1816. ősz–1828. jan.: Nagyenyed, Nagyszeben
1828. jan.-1829. aug.: Kolozsvár
1829. szept.–1830. júl. vége: Bécs
1830. nyár–1831. máj.: Kolozsvár
1831. nov.–1833. júl.: Bukarest
1833. júl.–1834. jan. eleje: Erdély
1834. jan.–1834. ápr.: Bécs
1834. ápr.–1835. ősz: Olaszország
1835. ősz: Bécs
1835. nov. 8.–1838. tavasz: Pest
1838. márc.–1840. tavasz: Kolozsvár
1839. máj.: Gräfenberg
1840. márc.–1843. máj.: Pest
1843. máj.–ősz: Németország, Németalföld, Anglia, Párizs, Svájc (tanulmányút)
1844–1898: Budapest
Barabás Miklós: Bialoszkurszki kapitány (1839)
Fotó: Magángyűjtemény
Gyakorlatilag az egész 19. századi magyar elitet megfestette, a Lánchíd építését is végigkövette, a szabadságharc szereplőinek arcát jórészt az ő munkái alapján tudjuk felidézni magunkban, a földijei közül például Forró Elek ezredesét és Antos Jánost vezérkari ezredesét.
Vagy özvegy Ormayné Rozsváry Vilma arcképét, akinek férjét – 37. születésnapján! – azért akasztatta fel Haynau egy Arad melletti erdőben, mert azt merészelte kérni, hogy az oroszoktól átvett magyar hadifoglyokat ne kezeljék banditaként.
Magyar írók arcképcsarnoka (1860 körül)
Fotó: Szépművészeti Múzeum – Magyar Nemzeti Galéria
Bár a közügyekben akkor még nem kívánta beleártani magát (1867-ben Pest város képviselőjévé választották), az október 6-át követő napokban nem tudott mit kezdeni a palettával a kezében.
– írta későbbi önéletrajzában.
Barabás Miklós 1837-ben járt utoljára Dálnokon, amikor háromhetes előpataki kezelése közben az édesanyját is meglátogatta (ő 1840 körül távozott az élők sorából), 1839 után Erdélybe sem tért többé vissza. 1898. február 12-én, 88 évesen hunyt el.
Mindig előnévként használta szülőfaluja nevét, amely a maga során nagy becsben tartja emlékét:
A több mint tíz évvel ezelőtt megújult dálnoki Gaál-kúriában, ahol kisgyerekkorát töltötte, úgyszintén emléktáblát avattak a tiszteletére, és itt működik a tehetségeket támogató Barabás Miklós Központ is. „A francia azt mondja: »Az ember születik, él és meghal.« Ez a történelem, de mégis, egyik több jelét hagyja hátra annak, hogy élt, mint más ember” – írja önéletrajza végén. Nos, ő több mint ötezer alkotást hagyott az utókorra…
Barabás Miklós: A salernói öböl (1835)
Fotó: Szépművészeti Múzeum – Magyar Nemzeti Galéria
Barabás Miklós legnagyobb lánya, Henriette (Pest, 1842 – Budapest, 1892) is festőművészként tevékenykedett, édesanyját 1863-ban örökítette meg
Fotó: Szépművészeti Múzeum – Magyar Nemzeti Galéria
A Lánchíd építését az alapkőletételtől végigkövette
Fotó: Magyar Nezmeti Múzeum
Nagysándor József aradi vértanúnak a menyasszonyát is megfestette
Fotó: Szépművészeti Múzeum - Magyar Nemzeti Galéria
Ormayné Rozsváry Vilma férjét egy Arad melletti erdőben akasztatta fel Haynau
Fotó: Szépművészeti Múzeum – Magyar Nemzeti Galéria
Minden új szerződéskötést, a jelenlevő munkálatok kifizetését és események szervezését is megtiltotta az a kormányrendelet, amit az RMDSZ tudomása nélkül fogadott el a Bolojan-kormány, és ami kiverte a biztosítékot a Maros megyei polgármestereknél.
Őrizetbe vettek szombaton egy 48 éves férfit, aki két nap alatt négy közúti közlekedési bűncselekményt követett el – számolt be a Neamț megyei rendőrség.
Hivatali autókból valamint magáncég haszongépjárműiből csapolt le összesen 400 liter gázolajat két Temes megyei kiskorú több napon keresztül, szeptember 22 és 25. között.
Sepsiszentgyörgyön a Csíki Kamarazenekar és a Georgius Kamarazenekar közös koncertjével indul a 2025–2026-os hangversenyévad.
Fákat döntött ki, épületeket és gépkocsikat rongált meg a vihar és heves esőzés Románia több térségében szombatra virradóra. Bukarestben és Konstancán utcákat árasztott el a lezúdult csapadék, a hegyekben a hóviharok okoztak fennakadást.
Sepsiszentgyörgy önkormányzata idén is műsorral és koszorúzással emlékezik meg az 1848-49-es forradalom és szabadságharc hőseiről, az aradi vértanúkról.
Ilie Bolojan miniszterelnök szerint a tavalyi elnökválasztás érvénytelenítéséért nem kizárólag a titkosszolgálatokat terheli a felelősség, a „fő vétkesek” a politikusok.
Egyelőre rendbontás nélkül, viszont kiemelt rendőri és csendőri jelenlét mellett foglalták el a helyüket az FK-Csíkszereda stadionjának lelátóin a Kolozsvári U-csapat szurkolói.
Semjén Zsolt egy ártatlan ember – szögezte le szombaton Orbán Viktor a Heteknek adott exkluzív videóinterjúban.
Nincsenek arra utaló jelek, hogy a Iohannis házaspár ki akarná fizetni a Nicolae Bălcescu utca 29. szám alatti nagyszebeni ingatlan jogtalan használatából származó összegeket – jelentette ki péntek este az országos adóhatóság (ANAF) elnöke.
szóljon hozzá!