Milyen gyümölcsöt vásárolunk a piacon?

A legnagyobb és legellenállhatatlanabb kínálat természetesen cseresznyéből van, amelynek kilónkénti ára 6 és 8 lej közt váltakozik, a gyengébb minőségű kilaja már 5 lejért is kapható. A piaci cseresznye minősége mellett eltörpül a nagy áruházak kínálata – ezek olcsók ugyan, de nagyon fonnyadtak, semmi nem ösztökéli a vásárlót arra, hogy megvásárolja azt. Megjelent a román paradicsom, ennek kilónkénti ára minden piaci eladónál 5 lejbe kerül. A padlizsán ára 8 lej/kg körül mozog, a barack 7, a nektarin 6,50–7,50 lej/kg között váltakozik.

Az udvarhelyi városi piacon míg a kínálatok szemre megegyeznek ugyan, a mellette kifüggesztett táblán minden esetben mást ír. Mint kiderült, fele sem igaz annak, amit a termékeik eredetéről állítanak az eladók. Kapható kerti paradicsom, román padlizsán, kukac mentes cseresznye, szatmári eper, otthon termelt új krumpli...

Megkérdeztünk néhány árust a “szatmári eperről”. Kivétel nélkül azt állítják, hogy a másik asztalon található eper nem is az, amit állítanak róla. Mivel az igazi szatmári eper szezonja már lejárt, csakis a görög/török termék kapható. A szatmári ára is 7–8 lej közt ingadozott, viszont a külföldi bio eper ára sem lesz alacsonyabb mint az itthoni.

Törvény szerint minden eladó köteles kitenni a termékei mellé, hogy honnan származik az adott árú – ezzel szemben igencsak foghíjasan vannak kitöltve ezek a táblázatok. A panaszos eladók állításából az tűnik ki, hogy bárki azt ír a táblára, amit csak akar.

Megkérdeztük Ilyés György kereskedelmi felügyelőt, aki elmondta, hogy egy ellenőrzés során kötelesek igazolniuk mindent – legyen szó magán termelőről vagy viszonteladóról. Lenyomozható az eredet számlák és nyugták alapján, viszont ameddig hamis adatokat függesztenek ki az árak mellé, addig a vásárló szintúgy megveszi a török epret is, mint az esetleges szatmárit. Legbiztosabb módszer az, ha megkóstoljuk az általunk preferált gyümölcsöt, és nem dőlünk be semmiféle megtévesztésnek.