„Ahhoz, hogy egy település smart city legyen nem elég az önkormányzatnak ezen dolgozni, nem lehet mindezt kizárólag saját vagy csak uniós pénzalapokból megvalósítani. Szükség van arra, hogy a hosszú távú fejlesztési stratégiába erre odafigyeljenek, bevonják a város fejlesztési terveibe a cégeket, az innovációval foglalkozó egyesületeket, egyetemeket, mindenkit, aki segíteni tud ebben az átváltozásban. A gazdasági tényezők bevonása nélkül nem lehet ezt megvalósítani” – mondta a szakértő. Az intelligens város többek között azt jelenti, hogy

a térképen rá lehet keresni egy-egy utcára, s a program azt is megmutatja, hogy hol vannak útlezárások. Az okos városban nemcsak az adókat és illetékeket lehet az internet segítségével befizetni, hanem az óvodai szolgáltatások ellenértékét is. Vannak ingyenes wifi- és hotspotlehetőségek, mobil és e-mailes riasztások (légszennyezettség, UV, vihar), és szerveznek ingyenes számítógép-kezelői tanfolyamokat, hogy mindenki hozzáférhessen az információáradathoz.

„Dicsőszentmárton nemcsak ezért került fel az intelligens települések jegyzékére, hanem azért is, mert szintén az országban elsőként ők kérték, hogy az egyesület szakemberei nézzék át a városfejlesztési stratégiájukat, mondjanak véleményt arról, hogy az mennyire segíti a várost, hogy intelligens településsé alakuljon, és ahol hiányosságok vannak, ajánlásaikkal segítsék azokat kiegészíteni.” Maros megye más településeiről Besenyei Sarolta nem kívánt beszélni.

Energiatakarékos épületek

Az Országos Smart City és Mobilitás Egyesület az ország 12 településén szervez tájékoztató munkamegbeszéléseket az önkormányzatok és cégek képviselőivel. A legutóbbit Brassóban tartották, ahol többek között felszólalt Borbély László is, aki jelenleg a román miniszterelnöki kabinetiroda államtanácsosa, a kormány főtitkársága keretében létrehozott Fenntartható Fejlődési Célokat Összehangoló Főosztály koordinátora. A marosvásárhelyi politikus azt hangsúlyozta, hogy az általa képviselt főosztálynak szüksége van olyan városvezetőkre, akik képesek az újítások alkalmazására, megértik és életbe ültetik a fenntartható fejlesztési terveket. Borbély kitért arra, hogy

ami azt jelenti, hogy fogyasztáscsökkentő megoldásokat kell alkalmazni, míg az erőforrásokat és az üzemanyagokat úgy kell felhasználni, hogy ezek ne legyenek károsak a környezetre nézve. A Smart City elképzelések és a fenntartható fejlesztési tervek kéz a kézben haladhatnak – vélekedett a politikus.

A város világítása, illetve online téren is van tennivaló, hogy több olyan kifizetési lehetőséget teremtsünk, amelyet az állampolgárok igénybe vehetnek, és megkönnyíti helyzetüket. Az biztos, hogy ebben a hat évben az Európai Unió Regionális Operatív Programja olyan integrált terveket kér a városoktól, amelyek nemcsak azt jelentik, hogy – és erre volt már példa Marosvásárhelyen is – 20–25 utcát leaszfaltoznak, és egy kicsit néhány helyen kiszélesítik az utat, hiszen ennél több kell. Persze ehhez koncepciók, projektek kellenek, és én remélem, hogy Marosvásárhelyen lesz elképzelés erről, de a helyi vezetőséget kell megkérdezni” – mondta el Borbély László.

a városházához tartozó igazgatóságok által végzett munkákra, esetleg a személyzetre. Cosmin Blaga felemlegette, hogy a városvezetőnek volt egy nagylélegzetű elképzelése: egy szuperszámítógép megvásárlása és egy innovációs informatikai és orvosi központ létrehozása. Ez a terv azonban nem valósult meg. A szóvivő azt is elmondta, hogy a most kidolgozott városfejlesztési tervben is sok olyan elképzelés van, amely okosabbá, környezetbarátabbá alakítja, élhetőbbé teszi Marosvásárhelyt.