Fotó: ifj. Farkas Antal
Számos székelyudvarhelyit megzavar a Nicolae Bălcescu, a Vásártér és a Sas utcák kereszteződésében működő fénysorompó villogó zöld lámpája (a Fiat szalon mellett) – mondta el tapasztalatait Szilágyi Ferenc autóvezető-oktató. A balesetek elkerülésének és a forgalmi törvények betartásának érdekében ismertette a legfontosabb tudnivalókat.
2011. július 20., 16:582011. július 20., 16:58
2011. július 20., 17:162011. július 20., 17:16
A szóban forgó útkereszteződésben négy jelzőlámpa van, közülük mindig csak egy ég zölden, így a várakozási idő igencsak hosszú. Ezek a típusú elágazások a legtöbb városban úgy vannak megoldva, hogy az egymással szemben elhelyezett lámpák azonos időben zöldek, illetve pirosak – magyarázta Szilágyi. „Itthon is felszerelték a jobb irányba mutató villogó zöld lámpát. Kérve kértem a mérnököt, hogy amikor a sárga lámpa is villog, állítsa meg a zöldet, hiszen ez a legtöbb vidékit megtéveszti. A sárga és a zöld nem szabadna együtt pislogjon, mert hibás és veszélyes. Sokan helytelenül azt gondolják, hogy a villogó zöld szerint szabad az út. Amikor a nagy sárga lámpa villog, a táblák szerint kell közlekedni, és figyelmen kívül hagyni a kis zöldet” – ismertette Szilágyi.
Az oktató ugyanakkor arra is kitért, hogy sokan azon is eltűnődnek, a jelzőlámpák szabályos működése esetén pirosnál miért villog a kis zöld lámpa jobb irányba. Hangsúlyozta, hogy elenged ugyan jobb irányba, de elsőbbséget kell adni mindenkinek, akinek abban a pillanatban folyamatos zöldje van. Elmondása szerint sajnos még számos régebbi sofőr is úgy tudja, hogy a villogó zöld egyenrangú a folyamatossal. „Ez nem igaz: a villogó egy alacsonyabb rendű zöld, csak egy segédeszköz a várakozási idő lecsökkentésére. Piros lámpánál ugyan be lehet hajtani jobbra a kereszteződésbe, de csak elsőbbségadás esetén” – nyomatékosította.
A félreértések kapcsán ismét kitért a körforgalomra is, hiszen néhány helyi autósnak egy év után is gondot okoz az indexelés. „Amikor befele hajtunk, nem kell jobbra jelezni. A körforgalomban csak akkor kell indexelni, ha többsávos – ez az udvarhelyinél, ugye, nem áll fenn –, és természetesen az utolsó kijárat előtt. Németországban ki is van írva egy táblára, hogy megkérnek mindenkit a jelzések betartására” – fejezte be Szilágyi Ferenc.
Jelentősen csökkent a Korond-patak és a Kis-Küküllő sókoncentrációja, miután elkezdték annak mellékpatakából kiszivattyúzni az édesvizet, hogy azt a parajdi sóbánya alatti szakaszon engedhessék vissza a mederbe.
A Korond-patak, a Szováta-patak és a Kis-Küküllő-folyó különböző pontjain végzett méréseket csütörtökön dr. Máthé István, a Sapientia egyetem csíkszeredai karának oktatója. Eredményeit és érdekes tapasztalatait a Székelyhonnal is megosztotta.
Jól látszott, hogy nagy erőkkel dolgozott a kivitelező pénteken a parajdi sóbányánál lévő lezárt veszélyzónában, ugyanakkor precíz szeizmológiai mérések is zajlottak.
A bányában dolgozott, ám a Salrom egyik alvállalkozójánál, a Sal Sindnél volt alkalmazva, ezért nem részesült segélyben az a nagyjából harminc személy, aki pénteken tüntetett a bányánál. Azt ígérték nekik, hogy nem hagyják magukra őket.
A kivitelező gőzerővel dolgozik a parajdi sóbányánál keletkezett gondok elhárításán: a vízügyi szakemberek szerint eddig 50 kilogrammnyi hal pusztult a sós víz szivárgása miatt. A szakértők egy újabb bánya építését is felvetették.
Közel jár már a kétszázhoz a székelyudvarhelyi készruhaiparból elbocsátott alkalmazottak száma. Helyzetük nem rózsás, ugyanis az új gyár indításával kapcsolatos remények szertefoszlani látszanak, és kevés a munkalehetőség a városban, illetve a környékén.
Közlekedési baleset történt Székelyudvarhelyen csütörtök délután 17 óra körül, amelyben egy személyautó elütött egy kerékpárost, aki kórházba került.
Másodpercenként tíz köbméternyi vizet engednek ki a bözödújfalusi víztározóból, ezzel hígítják a magas sókoncentrációjú Kis-Küküllő vizét. Mindemellett a zeteváraljai víztározóból kiengedett víz egy részét is felhasználják.
Nőtt a beszakadások mértéke a parajdi sóbányánál, egy másik mederbe kellett terelni a Korond-patakot, és el kellett bontani egy nemrég megépített fenékküszöböt – ezzel magyarázták meg a Korond-patak sókoncentrációjának szerdán esti növekedését.
Csak a szerencsén múlhatott, hogy korábban nem történt olyan súlyos hiba a Parajdon zajló munkálatok során, mint szerdán. Miként fordulhatott elő, hogy a szakértői tanácsokat felrúgva ökológiai katasztrófa szélére sodorta a térséget a kivitelező?
szóljon hozzá!