
Nem most, hanem két hét múlva
Fotó: Veres Nándor
Átrendezheti a tanév második félévének a szerkezetét és a vizsgaidőpontokat is az oktatási rendszerben hétfőtől elrendelt kéthetes kényszervakáció. Az iskolaigazgatók és a szülők a tanfelügyelőségeknél érdeklődnek arról, hogy az oktatási szünet milyen változásokat hoz majd, de erről egyelőre még a tanfelügyelőségek sem kaptak hivatalos tájékoztatást. A kiesést úgy kellene majd pótolni, hogy a vizsgaidőpontok ne változzanak – véli az általunk megkérdezett egyik főtanfelügyelő.
2021. október 22., 08:002021. október 22., 08:00
2021. október 22., 09:442021. október 22., 09:44
Hétfőtől kezdődő kéthetes vakáció elrendeléséről döntöttek azon a tanácskozáson, amelyen Klaus Iohannis államfő és a koronavírus-járvány megfékezésében érintett kormányzati tisztségviselők vettek részt szerdán. A tanfelügyelőségek már tegnap megkereséseket kaptak az iskolaigazgatók és szülők részéről arra vonatkozóan, hogy a napközis gyerekek, általános és középiskolás diákok kéthetes kényszervakációja milyen változásokat hoz a tanévszerkezetben, de erre egyelőre a tanfelügyelőségeknél sem tudnak válaszolni, ugyanis hivatalos tájékoztatást erre vonatkozóan még nem adott ki az oktatási minisztérium.

Munkamegbeszélést folytatott a Cotroceni-palotában Klaus Iohannis államfő, valamint a kormány illetékesei a koronavírus-járvány kezeléséről. Az egyik döntés értelmében hétfőtől vakáció következik az egyetem előtti oktatásban, korosztálytól függetlenül.
Egyelőre annyit tudnak, hogy – amint az Klaus Iohannis államfő bejelentette – péntekre lesz meg a kéthetes vakáció törvényes háttere – mondta megkeresésünkre Demeter Levente, Hargita megyei főtanfelügyelő, arra is kitérve, hogy a tanügyminiszter is későbbre ígért a vonatkozó döntésekkel kapcsolatban nyilatkozatokat. Minden más csak találgatás, hivatalosan ennél több információ még nem látott napvilágot a témában, így még a tanfelügyelőségnél sem tudják, milyen esetleges változásokat hoz a tanévszerkezettel, vizsgaidőpontokkal kapcsolatban a kéthetes kényszervakáció – közölte a főtanfelügyelő.
Kérdésünkre Demeter Levente arról is tájékoztatott, hogy a szóban forgó kéthetes időszak nem érint próbavizsga-időpontokat, sőt az elemi osztályos tanulók hétfőtől amúgy is egyhetes vakációra mentek volna, ami így kéthetesre hosszabbodik. Azt tudja, hogy a diákszervezetek azért lobbiznak, hogy a vizsgaidőpontok ne változzanak és a tanév második félévének a vége ne tolódjon el.
„Mindenki ezt kérdezi, hívtak fel igazgatók, még szülő is, de sajnos én sem tudom. Annyit tudunk, amennyit szerdán este az államelnök elmondott, de határozat erről még nem született” – válaszolta az esetleges tanévszerkezet-változással kapcsolatos kérdésünkre Kiss Imre Kovászna megyei főtanfelügyelő, aki egyben a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének (RMPSZ) a Székelyföldi területi alelnöke.
ezért ő úgy véli, például az áprilisi Iskola másként hetet a tananyagpótlásra lehetne szánni, továbbá a téli és a tavaszi vakációt is le lehetne rövidíteni néhány nappal, hogy ne kellejen meghosszabbítani a tanévet és módosítani az eredeti vizsgaidőpontokat – a nyolcadikosokét, a tizenkettedikesekét, a tanárok esetében a véglegesítő vizsgákét, illetve a felvételi időpontokat.
mert nem sok haszna lenne felfüggeszteni azt, hogy a diákok ellenőrzött körülmények között iskolába járjanak, ha a vakációban ellenőrizetlen körülmények között lehetnének együtt máshol – hangsúlyozta Kiss Imre.
Sorin Cîmpeanu oktatási miniszter csütörtökön a központi sajtónak nyilatkozva elmondta, konzultálni fognak a diákok és a pedagógusok képviselőivel arról, hogy miként módosuljon a tanévszerkezet az oktatási időszak csökkentése nélkül. A tanügyminiszter arról is beszélt, hogy
Az Országos Diáktanács már szerdán közleményt adott ki, amelyben azt kérik, hogy a vizsgaidőpontokat semmiképpen ne módosítsák, és a kéthetes kényszervakáció alól mentsék fel – azaz járhassanak iskolába – a speciális oktatásban tanulók, valamint a cikluszáró vizsgák előtt álló nyolcadikos és tizenkettedikes évfolyamok diákjai.
A Richter-skála szerint 3,5-ös erősségű földrengés történt vasárnap 5 óra 2 perckor Vrancea megyében.
Heves vita bontakozott ki a gyimesbükki Rákóczi-vár felújítása körül, miután Dan Tanasă AUR-os parlamenti képviselő bírálni kezdte a beruházást, illetve annak állami finanszírozását
A Cristian Mungiu rendezésében készült Fjord című, Norvégiában játszódó filmnek ítélte szombat este az Arany Pálmát a zsűri a 79. Cannes-i Nemzetközi Filmfesztiválon.
Felemelő és feltöltő az az összetartozás és szeretet, ami csak itt tapasztalható meg – vélik a zarándokok, akiket arról kérdeztünk, miért látogatnak évről évre a Nagy- és Kissomlyó-hegy közötti nyeregbe, a Hármashalom-oltárhoz pünkösdkor.
Az összmagyarság ünnepe, tízezrek találkozási pontja, „hazatérés” és még sorolhatnánk a csíksomlyói búcsú jelzőit. Újabb fotós összeállításunkban ezúttal a csíksomlyói búcsú arcait mutatjuk, akiken megakadt a fotósaink szeme és lencséje.
A búcsújárás elengedhetetlen kellékei a feszületek, zászlók, egyházi jelképek, amik tájékozódási pontként is szolgálnak a több százezres tömegben. Fotósaink képein mutatjuk az idei búcsú legszembetűnőbbjeit.
Az idei pünkösdszombaton is kegyes, sőt „túl kegyes” volt az időjárás a zarándokhoz, akik tűző napsütésben, nyárias melegben vehettek részt a búcsús szentmisén, Csíksomlyón. Fotókon mutatjuk.
Közösen csaknem 160 személynek nyújtottak orvosi ellátást a Hargita megyei mentőszolgálat és a tűzoltóság csapatai a csíksomlyói nyeregben. Ebben az évben kevesebb zarándok szorult segítségre, és ebben bizonyára a kedvező időjárás is közrejátszott.
A magyar, a székely és az ősi, a székelység megpróbáltatásaiban vigaszt nyújtó himnusz eléneklésével ért véget az idei csíksomlyói pünkösdi búcsú. A hegynyereg több százezer magyar zarándok hangját visszhangozta.
Újabb magyarellenes provokációval jelentkezett a csíksomlyói pünkösdi búcsú napján Mihai Tîrnoveanu, a Nemzet Útja (Calea Neamului) nevű román nacionalista szervezet elnöke.
szóljon hozzá!