
A tavalyi végzősök fele a továbbtanulást választotta
Fotó: Beliczay László
Még nem tudni, milyen arányban tanulnak tovább, illetve mennek el dolgozni azok a Hargita megyei fiatalok, akik idén fejezték be középiskolai tanulmányaikat, azonban azt már igen, hogy a tavalyi végzetteknek közel fele jelenleg egyetemista. A tanfelügyelőség adatai megerősítik azt a köztudott tényt, hogy a gimnáziumok diákjainak többsége a továbbtanulás mellett dönt munkakeresés helyett, míg a szakközépiskolát végzettek igyekeznek munkába állni.
2018. augusztus 04., 12:152018. augusztus 04., 12:15
2018. augusztus 06., 08:562018. augusztus 06., 08:56
A Hargita Megyei Tanfelügyelőség szerkesztőségünknek eljuttatott kimutatása szerint tavaly 2390 diák végezte el a középiskolát, 136-tal kevesebb, mint 2016-ban. A tavalyi végzősök közül 1091 fiú (45,64%), míg 1299 lány (54,35%). A végzettek közel fele (47,20%) jelenleg valamelyik felsőoktatási intézményben tanul.
annak ellenére, hogy ez az oktatási forma azok számára is elérhető, akik elvégezték a középiskolát, de nem vagy sikertelenül érettségiztek. Hasonlóképpen mintegy 2,66 százalékkal csökkent a munkavállalók aránya is – derül ki a tanfelügyelőség kimutatásából. Míg 2016-ban a végzettek 32,07 százaléka munkába állt, egy évvel később ez az arány mindössze 29,41 százalék volt.
őket sorrendben követik a Korondi Szakközépiskola (85,29%), a székelykeresztúri Zeyk Domokos Szakközépiskola (76,47%), a székelyudvarhelyi Eötvös József Szakközépiskola (71,68) és a csíkszentmártoni Tivai Nagy Imre Szakközépiskola (65,38) végzettjei.
A középiskolát végzett diákok közül tavaly legtöbben
Őket követi a csíkszeredai Márton Áron Gimnázium (85,96%) és az Octavian Goga Gimnázium (83,33%), a székelyudvarhelyi Baczkamadarasi Kis Gergely Református Kollégium (77,59%), majd a rangsorban ötödikként a gyergyószentmiklósi Salamon Ernő Elméleti Líceum (75%). Eléggé nagy meglepetésként szolgál, hogy
Általában még a leggyengébbnek minősített középiskolában is akad legalább egy diák, aki kiemelkedik társai közül és egyetemre megy, azonban tavaly ebben is volt két kivétel: a székelykeresztúri Zeyk Domokos Szakközépiskola, valamint a szentegyházi Gábor Áron Szakközépiskola.
A tavaly végzettek közül 49 diák (4,88%) tanult külföldi egyetemen, többségük, szám szerint 38 Magyarországon, 3 Dániában, ugyanannyi Nagy-Britanniában, a többi pedig Németországban, Belgiumban, Finnországban, illetve a Moldovai Köztársaságban. Érdekesség, hogy annak a 124 diáknak, aki a posztliceális képzés mellett döntött, a székelyudvarhelyi Páli Szent Vince Egészségügyi Technikum bizonyult a legvonzóbbnak (30,65%), melyet a preferenciák szerint a csíkszeredai Louis Pasteur Egészségügyi Posztlíceum követ (25,81%).
Csődbe ment a román állami teherfuvarozási vasúttársaság, a CFR Marfă – írja a profit.ro gazdasági portál beszámolója nyomán az MTI.
Földrengésre riasztottak szerdára virradóan az okostelefonok, az Android földrengés-előrejelző rendszere jelzett többek között Székelyudvarhelyen is, földrengésre figyelmeztetve.
Az utóbbi idők egyik legjobb sci-fi regénysorozatának feldolgozását hozta el a Netflix 2024 tavaszán. A Cixin Liu Háromtest-trilógiáját feldolgozó 3-test probléma hosszú kihagyás után. 2027. január 14-én folytatódik.
Bármiféle európai katonai stabilizációs kontingens Ukrajnába vezénylése Európa közvetlen részvételét jelentené a konfliktusban – jelentette ki Szergej Lavrov orosz külügyminiszter keddi manilai sajtóértekezletén.
Jövő év elejétől az Országos Egészségbiztosítási Pénztárral (CNAS) szerződésben álló közforgalmú gyógyszertárakban is kiválthatók lehetnek a szklerózis multiplexben szenvedő betegek szájon át, izomba vagy bőr alá adott gyógyszerei.
Igazat kérdezni címmel jelent meg kedden Dragomán György új novelláskötete, a trilógia harmadik darabja, amelynek írásakor elmondása szerint az foglalkoztatta, hogy egy kis történetnek hogy lehet maximális súlya.
Azonnali hatállyal megszűnt az MVM Paksi Atomerőmű Zrt. vezérigazgatójának, Horváth Péter Jánosnak a megbízatása kedden – közölte Kapitány István gazdasági és energetikai miniszter a Facebook-oldalán.
A NATO fokozta a Fekete-tenger térségének megfigyelését, és továbbra is elkötelezett Románia katonai képességeinek támogatása mellett, a szövetségesek újabb hozzájárulásairól azonban egyelőre nem született konkrét döntés.
A NATO célja továbbra is az, hogy Ukrajna a lehető legerősebb legyen mind a harcmezőn, mind a béketárgyalásokon – jelentette ki Mark Rutte NATO-főtitkár Brüsszelben az ukrajnai védelmi kontaktcsoport ülését megelőzően kedden.
A romániaiak mintegy 73 százaléka nem tudna fedezni egy hathavi fizetésének megfelelő váratlan kiadást, és mindössze 31,1 százalékuk rendelkezik annyi megtakarítással, amennyi legalább hat hónapig elegendő lenne a megélhetési költségekre.
szóljon hozzá!