
A tavalyi végzősök fele a továbbtanulást választotta
Fotó: Beliczay László
Még nem tudni, milyen arányban tanulnak tovább, illetve mennek el dolgozni azok a Hargita megyei fiatalok, akik idén fejezték be középiskolai tanulmányaikat, azonban azt már igen, hogy a tavalyi végzetteknek közel fele jelenleg egyetemista. A tanfelügyelőség adatai megerősítik azt a köztudott tényt, hogy a gimnáziumok diákjainak többsége a továbbtanulás mellett dönt munkakeresés helyett, míg a szakközépiskolát végzettek igyekeznek munkába állni.
2018. augusztus 04., 12:152018. augusztus 04., 12:15
2018. augusztus 06., 08:562018. augusztus 06., 08:56
A Hargita Megyei Tanfelügyelőség szerkesztőségünknek eljuttatott kimutatása szerint tavaly 2390 diák végezte el a középiskolát, 136-tal kevesebb, mint 2016-ban. A tavalyi végzősök közül 1091 fiú (45,64%), míg 1299 lány (54,35%). A végzettek közel fele (47,20%) jelenleg valamelyik felsőoktatási intézményben tanul.
annak ellenére, hogy ez az oktatási forma azok számára is elérhető, akik elvégezték a középiskolát, de nem vagy sikertelenül érettségiztek. Hasonlóképpen mintegy 2,66 százalékkal csökkent a munkavállalók aránya is – derül ki a tanfelügyelőség kimutatásából. Míg 2016-ban a végzettek 32,07 százaléka munkába állt, egy évvel később ez az arány mindössze 29,41 százalék volt.
őket sorrendben követik a Korondi Szakközépiskola (85,29%), a székelykeresztúri Zeyk Domokos Szakközépiskola (76,47%), a székelyudvarhelyi Eötvös József Szakközépiskola (71,68) és a csíkszentmártoni Tivai Nagy Imre Szakközépiskola (65,38) végzettjei.
A középiskolát végzett diákok közül tavaly legtöbben
Őket követi a csíkszeredai Márton Áron Gimnázium (85,96%) és az Octavian Goga Gimnázium (83,33%), a székelyudvarhelyi Baczkamadarasi Kis Gergely Református Kollégium (77,59%), majd a rangsorban ötödikként a gyergyószentmiklósi Salamon Ernő Elméleti Líceum (75%). Eléggé nagy meglepetésként szolgál, hogy
Általában még a leggyengébbnek minősített középiskolában is akad legalább egy diák, aki kiemelkedik társai közül és egyetemre megy, azonban tavaly ebben is volt két kivétel: a székelykeresztúri Zeyk Domokos Szakközépiskola, valamint a szentegyházi Gábor Áron Szakközépiskola.
A tavaly végzettek közül 49 diák (4,88%) tanult külföldi egyetemen, többségük, szám szerint 38 Magyarországon, 3 Dániában, ugyanannyi Nagy-Britanniában, a többi pedig Németországban, Belgiumban, Finnországban, illetve a Moldovai Köztársaságban. Érdekesség, hogy annak a 124 diáknak, aki a posztliceális képzés mellett döntött, a székelyudvarhelyi Páli Szent Vince Egészségügyi Technikum bizonyult a legvonzóbbnak (30,65%), melyet a preferenciák szerint a csíkszeredai Louis Pasteur Egészségügyi Posztlíceum követ (25,81%).
Romániában is kimutatták a H3N2 influenzavariáns több országban terjedő K alvariánsát – közölte pénteken az Országos Közegészségügyi Intézet (INSP).
A Hamm hosszú ideje aktív támogatója több közösségi és karitatív kezdeményezésnek. Többek között a Fuss Neki eseménysorozatnak, a véradóknak, az egyetemistáknak, valamint korábban a kórházi dolgozóknak is kedvezményeket biztosított.
Megkönnyebbüléssel fogadta a városvezetés a bíróság végleges döntését a Szejke-ügyben: Szakács-Paál István szerint a korábban emlegetett többmilliós teher helyett végül kezelhető nagyságrendű kárt szenvedett Székelyudvarhely.
Októberben 5492 lej volt a nettó átlagbér Romániában, 4,3 százalékkal nagyobb, mint 2024 októberében – közölte pénteken az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Az Országos Statisztikai Intézet (INS) pénteken közölt adatai szerint a villamos energia, a hőenergia ára, valamint a vasúti szállítás díja nőtt a legnagyobb mértékben az elmúlt egy évben.
Hosszas előkészítés után hamarosan benyújtják a pályázatot a csíkszeredai vasút felett átívelő gyalogos és kerékpáros híd felépítésére. Ehhez naprakésszé tették a költségvetését 10 millió lejjel emelve a projekt korábban becsült értékét.
Novemberben 9,8 százalékon stagnált az éves infláció Romániában – közölte pénteken az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Olyan áramszolgáltatót keresel, akivel nemcsak a számlákról, hanem a hatékonyságról és a kényelmet növelő szolgáltatásokról is anyanyelveden tudsz konzultálni?
A Richter-skála szerint 3,9-es erősségű földrengés történt pénteken 3 óra 54 perckor Vrancea megyében – közölte az országos földfizikai intézet (INCDFP).
Bár a helyi adók és illetékek emeléséről szóló új törvény még nem jelent meg a Hivatalos Közlönyben, az biztos, hogy épületadó-növekedésre kell számítani. Hátrányosan érinti a régi tömbházakban élőket, és káoszt okozhat az autóadók kiszámításában.
szóljon hozzá!