Hirdetés
Hirdetés

Mi lesz a középiskolát végzettekkel?

A tavalyi végzősök fele a továbbtanulást választotta •  Fotó: Beliczay László

A tavalyi végzősök fele a továbbtanulást választotta

Fotó: Beliczay László

Még nem tudni, milyen arányban tanulnak tovább, illetve mennek el dolgozni azok a Hargita megyei fiatalok, akik idén fejezték be középiskolai tanulmányaikat, azonban azt már igen, hogy a tavalyi végzetteknek közel fele jelenleg egyetemista. A tanfelügyelőség adatai megerősítik azt a köztudott tényt, hogy a gimnáziumok diákjainak többsége a továbbtanulás mellett dönt munkakeresés helyett, míg a szakközépiskolát végzettek igyekeznek munkába állni.

Dósa Ildikó

2018. augusztus 04., 12:152018. augusztus 04., 12:15

2018. augusztus 06., 08:562018. augusztus 06., 08:56

A Hargita Megyei Tanfelügyelőség szerkesztőségünknek eljuttatott kimutatása szerint tavaly 2390 diák végezte el a középiskolát, 136-tal kevesebb, mint 2016-ban. A tavalyi végzősök közül 1091 fiú (45,64%), míg 1299 lány (54,35%). A végzettek közel fele (47,20%) jelenleg valamelyik felsőoktatási intézményben tanul.

2016-hoz képest 3,14 százalékkal nőtt azoknak a száma, akik a sikeres érettségit követően egyetemen folytatják tanulmányaikat, ezzel szemben 0,68 százalékkal csökkent a posztlíceumba iratkozóké,

annak ellenére, hogy ez az oktatási forma azok számára is elérhető, akik elvégezték a középiskolát, de nem vagy sikertelenül érettségiztek. Hasonlóképpen mintegy 2,66 százalékkal csökkent a munkavállalók aránya is – derül ki a tanfelügyelőség kimutatásából. Míg 2016-ban a végzettek 32,07 százaléka munkába állt, egy évvel később ez az arány mindössze 29,41 százalék volt.

Hirdetés

A középiskolai tanulmányok befejezését követően legtöbben a szentegyházi Gábor Áron Szakközépiskola diákjai közül találtak munkát (89,66%),

őket sorrendben követik a Korondi Szakközépiskola (85,29%), a székelykeresztúri Zeyk Domokos Szakközépiskola (76,47%), a székelyudvarhelyi Eötvös József Szakközépiskola (71,68) és a csíkszentmártoni Tivai Nagy Imre Szakközépiskola (65,38) végzettjei.

Kolozsvár népszerűsége töretlen

A középiskolát végzett diákok közül tavaly legtöbben

a székelyudvarhelyi Benedek Elek Pedagógiai Líceumból jutottak be valamely egyetemre, így jelenleg 89,29 százalékuk tanul.

Őket követi a csíkszeredai Márton Áron Gimnázium (85,96%) és az Octavian Goga Gimnázium (83,33%), a székelyudvarhelyi Baczkamadarasi Kis Gergely Református Kollégium (77,59%), majd a rangsorban ötödikként a gyergyószentmiklósi Salamon Ernő Elméleti Líceum (75%). Eléggé nagy meglepetésként szolgál, hogy

a megye két olyan kaliberű tanintézetéből, mint a székelyudvarhelyi Tamási Áron Gimnázium, illetve a csíkszeredai Segítő Mária Római Katolikus Gimnázium, tavaly mindössze 70 és 74,99 százalék között volt a továbbtanulási arány.

Általában még a leggyengébbnek minősített középiskolában is akad legalább egy diák, aki kiemelkedik társai közül és egyetemre megy, azonban tavaly ebben is volt két kivétel: a székelykeresztúri Zeyk Domokos Szakközépiskola, valamint a szentegyházi Gábor Áron Szakközépiskola.

A Hargita megyei fiatalok körében továbbra is a kolozsvári egyetemi központ a legkedveltebb: múlt évben a végzettek közel fele (48,46%) itteni intézetet választott. Ezt követi Marosvásárhely (17,01%), Csíkszereda (10,55%), majd Brassó (7,56%).

A tavaly végzettek közül 49 diák (4,88%) tanult külföldi egyetemen, többségük, szám szerint 38 Magyarországon, 3 Dániában, ugyanannyi Nagy-Britanniában, a többi pedig Németországban, Belgiumban, Finnországban, illetve a Moldovai Köztársaságban. Érdekesség, hogy annak a 124 diáknak, aki a posztliceális képzés mellett döntött, a székelyudvarhelyi Páli Szent Vince Egészségügyi Technikum bizonyult a legvonzóbbnak (30,65%), melyet a preferenciák szerint a csíkszeredai Louis Pasteur Egészségügyi Posztlíceum követ (25,81%).

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. szeptember 18., péntek

Búcsút mondhatunk a pecsétnek? – megreformálnák a választások lebonyolítását

Az Állandó Választási Hatóság jelentősen átalakítaná a romániai választások lebonyolítását: csökkentené a költségeket, egyszerűsítené a szavazóhelyiségek logisztikáját, megszüntetné a bélyegzők és matricák használatát, és intelligens urnákat is bevezetne.

Búcsút mondhatunk a pecsétnek? – megreformálnák a választások lebonyolítását
Hirdetés
2026. szeptember 18., péntek

Pert indított az üdülési csekkekért a Sanitas

Beperelte a Sanitas szakszervezet Hargita megyei szervezete a megyei szociális és gyermekvédelmi igazgatóságot, mert a szociális ellátórendszer alkalmazottai nem kaptak üdülési csekkeket tavaly, miközben a törvény értelmében ez járt volna nekik.

Pert indított az üdülési csekkekért a Sanitas
2026. szeptember 18., péntek

A nyugdíjpénztár szerint nincs bizonyíték arra, hogy 2,2 millió nyugdíjat rosszul számoltak ki

Az Országos Nyugdíjpénztár (CNPP) szerint a Számvevőszék 2024-es pénzügyi ellenőrzésének eredményeiből nem következik, hogy 2,2 millió nyugdíjat bizonyítottan rosszul számoltak ki.

A nyugdíjpénztár szerint nincs bizonyíték arra, hogy 2,2 millió nyugdíjat rosszul számoltak ki
2026. szeptember 18., péntek

Meghatározta az iskolai ösztöndíjak összegét a kormány

A szociális ösztöndíjakat továbbra is egész évben, a vakációk idején is folyósítják, míg a tanulmányi és a szakoktatási ösztöndíjak az oktatási időszakra, illetve egyes vizsgafelkészítési időszakokra járnak – döntött pénteki ülésén a kormány.

Meghatározta az iskolai ösztöndíjak összegét a kormány
Hirdetés
2026. szeptember 18., péntek

Székelyföldön mondta ki az Állandó Választási Hatóság elnöke az előrehozott választásról azt, ami mindannyiunkat érint

Az esetleges előrehozott parlamenti választások 160–170 millió euróba kerülhetnek – jelentette ki pénteki marosvásárhelyi sajtótájékoztatóján az Állandó Választási Hatóság (AEP) elnöke.

Székelyföldön mondta ki az Állandó Választási Hatóság elnöke az előrehozott választásról azt, ami mindannyiunkat érint
2026. szeptember 18., péntek

Teljesen átfúrták az alagutakat az A1-es sztrádánál, 2027 első felére meglehet a hiányzó kilenc kilométer

Teljes hosszában átfúrták az A1-es autópálya Marzsina és Holgya közötti szakaszán épülő alagutakat, és az év végéig a járatok betonozása is befejeződik – jelentette be pénteken a közúti infrastruktúrát kezelő országos társaság vezetője, Cristian Pistol.

Teljesen átfúrták az alagutakat az A1-es sztrádánál, 2027 első felére meglehet a hiányzó kilenc kilométer
2026. szeptember 18., péntek

Munkához látott Siegfried Mureșan, megkezdődött a kormányalakítás

Siegfried Mureșan kijelölt miniszterelnök pénteken közölte, hogy megkezdte a kormányalakítással kapcsolatos munkát, és ígéretet tett arra, hogy az eljárás minden lépéséről tájékoztatja a nyilvánosságot.

Munkához látott Siegfried Mureșan, megkezdődött a kormányalakítás
Hirdetés
2026. szeptember 18., péntek

Több építkezés, több felújítás: növekedett az építőipar teljesítménye

Az idei év első hét hónapjában a nyers adatok szerint 11,2 százalékkal, a szezonális és naptárhatásoktól megtisztított adatok szerint 8,2 százalékkal nőtt az építőipari termelés volumene Romániában az előző év azonos időszakához képest.

Több építkezés, több felújítás: növekedett az építőipar teljesítménye
2026. szeptember 18., péntek

Visszaesett a gyermekkori átoltottság Romániában

A koronavírus-járvány kezdete óta több európai országban is csökkenni kezdett a gyermekek átoltottsága, ami egyes fertőző betegségek újbóli megjelenésének veszélyével jár – hívja fel a figyelmet a The Lancet folyóiratban megjelent tanulmány.

Visszaesett a gyermekkori átoltottság Romániában
2026. szeptember 18., péntek

Földrengés volt hajnalban Hargita megye szomszédságában

A Richter-skála szerint 3,1-es erősségű földrengés történt pénteken 4 óra 9 perckor Moldva térségében, Suceava megyében – közölte az országos földfizikai intézet (INCDFP).

Földrengés volt hajnalban Hargita megye szomszédságában
Hirdetés