
A tavalyi végzősök fele a továbbtanulást választotta
Fotó: Beliczay László
Még nem tudni, milyen arányban tanulnak tovább, illetve mennek el dolgozni azok a Hargita megyei fiatalok, akik idén fejezték be középiskolai tanulmányaikat, azonban azt már igen, hogy a tavalyi végzetteknek közel fele jelenleg egyetemista. A tanfelügyelőség adatai megerősítik azt a köztudott tényt, hogy a gimnáziumok diákjainak többsége a továbbtanulás mellett dönt munkakeresés helyett, míg a szakközépiskolát végzettek igyekeznek munkába állni.
2018. augusztus 04., 12:152018. augusztus 04., 12:15
2018. augusztus 06., 08:562018. augusztus 06., 08:56
A Hargita Megyei Tanfelügyelőség szerkesztőségünknek eljuttatott kimutatása szerint tavaly 2390 diák végezte el a középiskolát, 136-tal kevesebb, mint 2016-ban. A tavalyi végzősök közül 1091 fiú (45,64%), míg 1299 lány (54,35%). A végzettek közel fele (47,20%) jelenleg valamelyik felsőoktatási intézményben tanul.
annak ellenére, hogy ez az oktatási forma azok számára is elérhető, akik elvégezték a középiskolát, de nem vagy sikertelenül érettségiztek. Hasonlóképpen mintegy 2,66 százalékkal csökkent a munkavállalók aránya is – derül ki a tanfelügyelőség kimutatásából. Míg 2016-ban a végzettek 32,07 százaléka munkába állt, egy évvel később ez az arány mindössze 29,41 százalék volt.
őket sorrendben követik a Korondi Szakközépiskola (85,29%), a székelykeresztúri Zeyk Domokos Szakközépiskola (76,47%), a székelyudvarhelyi Eötvös József Szakközépiskola (71,68) és a csíkszentmártoni Tivai Nagy Imre Szakközépiskola (65,38) végzettjei.
A középiskolát végzett diákok közül tavaly legtöbben
Őket követi a csíkszeredai Márton Áron Gimnázium (85,96%) és az Octavian Goga Gimnázium (83,33%), a székelyudvarhelyi Baczkamadarasi Kis Gergely Református Kollégium (77,59%), majd a rangsorban ötödikként a gyergyószentmiklósi Salamon Ernő Elméleti Líceum (75%). Eléggé nagy meglepetésként szolgál, hogy
Általában még a leggyengébbnek minősített középiskolában is akad legalább egy diák, aki kiemelkedik társai közül és egyetemre megy, azonban tavaly ebben is volt két kivétel: a székelykeresztúri Zeyk Domokos Szakközépiskola, valamint a szentegyházi Gábor Áron Szakközépiskola.
A tavaly végzettek közül 49 diák (4,88%) tanult külföldi egyetemen, többségük, szám szerint 38 Magyarországon, 3 Dániában, ugyanannyi Nagy-Britanniában, a többi pedig Németországban, Belgiumban, Finnországban, illetve a Moldovai Köztársaságban. Érdekesség, hogy annak a 124 diáknak, aki a posztliceális képzés mellett döntött, a székelyudvarhelyi Páli Szent Vince Egészségügyi Technikum bizonyult a legvonzóbbnak (30,65%), melyet a preferenciák szerint a csíkszeredai Louis Pasteur Egészségügyi Posztlíceum követ (25,81%).
Életfogytiglani börtönbüntetésre ítélte szerdán a Prahova megyei törvényszék azt a férfit, aki fejszével végzett várandós élettársával.
Kovászna megyében tavaly 518 pénzbírságot róttak ki azokra, akik ok nélkül tárcsázták az 112-es sürgősségi hívószámot.
Egy napra beszüntették a munkát az észt hátterű vállalat fuvarozói Románia számos városában, közöttük Sepsiszentgyörgyön is. A Bolt egyik fuvarozója szerint a megemelt jutalék, a megszorítások és a kommunikációhiány okozza a felháborodást.
Újabb, ideiglenes célállomást jelentettek be szerdán, ahová a marosvásárhelyi reptérről utazhatunk majd.
Raluca Turcan nemzeti PNL-s képviselő szerdán bejelentette, módosító indítványt nyújt be egy általa kezdeményezett törvénytervezethez, amely lehetővé tenné az alkotmánybírák egyénenkénti anyagi felelősségre vonását az államnak okozott kár esetén.
Járdára írt verssorok jelentek meg a napokban a sepsiszentgyörgyi Olt-utcában: a tettes ismeretlen, de az ott dolgozók egy érzelmes, szerelmes ismeretlennek tulajdonítják az akciót.
Az utolsó simításokat végzi a kormány a közigazgatási reformról szóló tervezeten, amelyet sürgősségi rendelet formájában készül elfogadni – nyilatkozta szerdán Cseke Attila fejlesztési miniszter.
A legfelsőbb bíróság „trükközése” miatt Románia valószínűleg el fog veszíteni 231 millió euró uniós támogatást.
Márton Áron születésének 130. évfordulója alkalmából 2026-ot emlékévvé nyilvánította szerdán a Szenátus, elfogadva az erről szóló törvénytervezetet.
Jogerősen hét év és tíz hónap szabadságvesztésre ítélte szerdán a bukaresti ítélőtábla a „zsenimentornak” is nevezett K. Lajost két kiskorú fiú ellen elkövetett nemi erőszak miatt.
szóljon hozzá!