
A tavalyi végzősök fele a továbbtanulást választotta
Fotó: Beliczay László
Még nem tudni, milyen arányban tanulnak tovább, illetve mennek el dolgozni azok a Hargita megyei fiatalok, akik idén fejezték be középiskolai tanulmányaikat, azonban azt már igen, hogy a tavalyi végzetteknek közel fele jelenleg egyetemista. A tanfelügyelőség adatai megerősítik azt a köztudott tényt, hogy a gimnáziumok diákjainak többsége a továbbtanulás mellett dönt munkakeresés helyett, míg a szakközépiskolát végzettek igyekeznek munkába állni.
2018. augusztus 04., 12:152018. augusztus 04., 12:15
2018. augusztus 06., 08:562018. augusztus 06., 08:56
A Hargita Megyei Tanfelügyelőség szerkesztőségünknek eljuttatott kimutatása szerint tavaly 2390 diák végezte el a középiskolát, 136-tal kevesebb, mint 2016-ban. A tavalyi végzősök közül 1091 fiú (45,64%), míg 1299 lány (54,35%). A végzettek közel fele (47,20%) jelenleg valamelyik felsőoktatási intézményben tanul.
annak ellenére, hogy ez az oktatási forma azok számára is elérhető, akik elvégezték a középiskolát, de nem vagy sikertelenül érettségiztek. Hasonlóképpen mintegy 2,66 százalékkal csökkent a munkavállalók aránya is – derül ki a tanfelügyelőség kimutatásából. Míg 2016-ban a végzettek 32,07 százaléka munkába állt, egy évvel később ez az arány mindössze 29,41 százalék volt.
őket sorrendben követik a Korondi Szakközépiskola (85,29%), a székelykeresztúri Zeyk Domokos Szakközépiskola (76,47%), a székelyudvarhelyi Eötvös József Szakközépiskola (71,68) és a csíkszentmártoni Tivai Nagy Imre Szakközépiskola (65,38) végzettjei.
A középiskolát végzett diákok közül tavaly legtöbben
Őket követi a csíkszeredai Márton Áron Gimnázium (85,96%) és az Octavian Goga Gimnázium (83,33%), a székelyudvarhelyi Baczkamadarasi Kis Gergely Református Kollégium (77,59%), majd a rangsorban ötödikként a gyergyószentmiklósi Salamon Ernő Elméleti Líceum (75%). Eléggé nagy meglepetésként szolgál, hogy
Általában még a leggyengébbnek minősített középiskolában is akad legalább egy diák, aki kiemelkedik társai közül és egyetemre megy, azonban tavaly ebben is volt két kivétel: a székelykeresztúri Zeyk Domokos Szakközépiskola, valamint a szentegyházi Gábor Áron Szakközépiskola.
A tavaly végzettek közül 49 diák (4,88%) tanult külföldi egyetemen, többségük, szám szerint 38 Magyarországon, 3 Dániában, ugyanannyi Nagy-Britanniában, a többi pedig Németországban, Belgiumban, Finnországban, illetve a Moldovai Köztársaságban. Érdekesség, hogy annak a 124 diáknak, aki a posztliceális képzés mellett döntött, a székelyudvarhelyi Páli Szent Vince Egészségügyi Technikum bizonyult a legvonzóbbnak (30,65%), melyet a preferenciák szerint a csíkszeredai Louis Pasteur Egészségügyi Posztlíceum követ (25,81%).
A 2026-os állami költségvetés tervezete 127,7 milliárd lejes, GDP-arányosan 6,2 százalékos deficitre épít – derül ki a pénzügyminisztérium által kedden közzétett dokumentumból, amely szerint 2027-re a GDP 5,1 százalékára csökken a deficit.
Jelentős zavarokat okozhat az országos próba-képességvizsgák és a próbaérettségi lebonyolításában, hogy több mint 73 ezer tanügyi alkalmazott nem vesz részt a megszervezésükben.
Tűz ütött ki kedden egy lakóházban Libánfalván, a Fő utcában. Az épületből két gázpalackot hoztak ki a tűzoltók, és fennállt a veszélye annak, hogy a lángok két közeli lakóházra is átterjednek.
Megkezdődött a fakó keselyű romániai visszatelepítése: az első madarak március kilencedikén érkeztek meg a Fogarasi-havasokba. A Spanyolországból hozott példányokat az akklimatizációs időszak után fokozatosan engedik szabadon.
A romániai polgárok mintegy 80 százaléka idén nagyobb figyelmet fordít az árakra az online vásárlásoknál, és 57,8 százalékuk lemond a nem nélkülözhetetlen termékekről – derül ki a Cargus futárcég kedden közzétett felméréséből.
Bemutatta új modelljét a Dacia: a Striker egyfajta átmenet a kompakt kombik és az SUV-ok között, tekintve, hogy formavilága mindkettőből ötvöz valamennyit.
Évről évre csökken a tarlótüzek száma a Hargita megyei Natura 2000-es területeken, ám az egy általános probléma, hogy éppen a védett területek felégetőit nehéz felelősségre vonni. A legtöbb ilyen tarlóégetési ügy eredménytelenül zárul.
A tanügyi szakszervezetek szerint bizonyos iskolaigazgatók és főtanfelügyelők nyomást gyakorolnak a tanárokra, hogy vegyenek részt az országos próbavizsgákon, miután egy belső referendumon ezek bojkottja mellett foglaltak állást a pedagógusok.
A közel-keleti konfliktusok miatt válságos irányba fordult energiapiaci helyzetre jelentik be válaszaikat a környező európai országok, de a polgárok is.
Andrei Țărnea külügyminisztériumi szóvivő szerint eddig mintegy 2000 román állampolgár tért haza az Öböl menti országokból az evakuáló, repatriáló, illetve a román hatóságok támogatásával megszervezett kereskedelmi járatokkal.
szóljon hozzá!