Mennyi a magyar Maros megyében?

A népszámlálás alatt Maros megyében összesen 540 508 lakost írtak össze, míg Marosvásárhelyen összesen 131 753 személy válaszolt a számlálóbiztosok kérdéseire. Ez a szám azonban még nem a lakosság létszámát mutatja, kivonják ebből a tartósan távol lévő személyeket, így az már szinte biztos, hogy a megyeközpont lakossága 130 ezer alá csökkent. Ehhez képest a 2002-es népszámláláson még 150 041 marosvásárhelyit regisztráltak. Hivatalos eredmények azonban még mindig nincsenek a megyeközpontból.

Többen vagy kevesebben?

Az RMDSZ Maros megyei népszámlálási megbízottja, Brassai Zsombor a megye 51 közigazgatási egységéről tudott adatokkal szolgálni. „Van ahol csökkent, van ahol növekedett a magyarok részaránya, de azokon a településeken, ahol attól tartottunk, hogy 20 százalék alá esünk, nem igazolódott be a félelmünk” – hangsúlyozta Brassai Zsombor a pozitív eredményt.

Részarányban több a magyar a népszámlálás után például Székelybere, Küküllőszéplak, Korodszentmárton, Erdőszentgyörgy, Dózsagyörgy, Vajdaszentivány, Mezőbodon, Balavásár, Mezősályi, Marosbogát és Gyulakuta településeken. Lényegesen kevesebben vagyunk azonban Sóváradon, Jedden, Koronkán, Ákosfalván, Marosszentannán, Makfalván, Nyárádmagyaróson, Csíkfalván, Székelyvéckén, Marossárpatakon, Nyárádkarácsonyfalván, Mezősámsondon, Nagyernyében és Nyárádgálfalván. Az 51 településből 32-ben 50 százalék feletti a magyarság részaránya, míg 4 településen 40 és 50 százalék között vagyunk.

Nagy roma populáció

Jó pár településen nagy roma populációt is mértek: Szászrégenben 1956 személy, Mezőbándon 1636, Kerelőszentpálon 1313, Nyárádkarácsonyfalván 1079 vallotta magát roma etnikumúnak, de megközelíti az ezret a romák száma Marosludason (958), Nagyernyében (939) és Mikefalván (900) is.

Míg Marosvásárhely és Maros megye lakossága csökken, vannak települések, amelyekben egyre többen laknak, Mezőbándon és Nagyernyében például majdnem 500 fős növekedést mértek.