Megszavazták: véget kell vetni a nyelvi diszkriminációnak a marosvásárhelyi tanintézetekben

A jövő hónapban lesz az első tárgyalás abban a perben, amelyet a CEMO indított a polgármesteri hivatal iskolákért felelős igazgatósága ellen, mivel a tanintézetekben nem tették ki a kétnyelvű táblákat.

A CEMO először 2016-ban nyarán tett feljelentést az Országos Diszkriminációellenes Tanácsnál, s akkor minden olyan marosvásárhelyi intézményt bepanaszolt, ahol az iskolák belső tereiből hiányoztak a kétnyelvű feliratok.

Ezek az óvodák és iskolák egytől egyig vegyes tannyelvűek. A tavaly elindított diszkriminációellenes eljárások összesen 31 intézményt érintettek. A panaszlevelekben egy előző feljelentés következtében született CNCD-határozatra hivatkoztak, mely a kétnyelvű feliratozás, web- és közösségi oldal és közérdekű tájékoztatás kötelezettségére vonatkozott. A tavaly ősz óta idén májusáig

a CNCD 17 oktatási intézmény esetében állapította meg a nyelvi jogi diszkriminációt.

A CEMO-sok szerint a további döntések is a diszkrimináció tényét fogják megállapítani.

Lapunknak eljuttatott közleményükben a civilek rámutatnak, hogy az összes olyan óvodában és iskolában, ahol tetten érhető a kétnyelvűség hiánya a vezetőségi tanácsban RMDSZ-es városatyák is jelen vannak. Az elmúlt évek folyamán a CEMO számtalan alkalommal jelezte az RMDSZ helyi képviselőinek az iskolai diszkrimináció tényét, a civilek szerint azonban az érdekvédelmi szervezet nem mutatott érzékenységet a téma iránt.

A Szász Albert nevét viselő sportiskolában pedig az a Csíki Zsolt az igazgató, aki a városi önkormányzatban frakcióvezetői tisztséget tölt be. Megkeresésünkre a sportiskola vezetője cáfolta, hogy diszkriminálnák a magyar gyerekeket. Mint mondta, az épület belső falain több száz kétnyelvű felirat jelent meg, de azt is belátta, hogy helyenként még ott vannak a mindössze román nyelvűek.

Éjszaka a kapus, unalmában elkezdett önszorgalomból táblákat készíteni. Most szóltam, hogy ezeket vegyék le, helyettük rendelünk kétnyelvűeket” – nyilatkozta Csíki Zsolt.

Az igazgató hozzátette, más iskolák vezetőtanácsi tagjaként ő maga is szokta figyelmeztetni a tanár kollégákat a kétnyelvűség szükségességére.

A feljelentett iskolákat sorra lelátogató CNCD-nek az Európa nevet viselő általános iskola igazgatósága többek között azzal érvelt válaszlevelében, hogy

náluk a kapusok, akik információt tudnak szolgáltatni a betérőknek, mind beszélik a magyar nyelvet.

Ugyanakkor a magyar tagozaton az osztályfőnökök is magyarul közlik a tudnivalókat a tanulókkal és szüleikkel, olvasható az érvek közt. Az Európa vezetősége ugyanakkor belátja, hogy nem sikerült mindent kétnyelvűsíteni, de ezt az anyagi források hiányával, illetve a magyar oktatók hozzáállásával magyarázza. Az igazgató megemlíti, hogy a magyar tanárok nem hajlandók önkéntesen közérdekű információkat fordítani.

A jövő hónapban lesz az első tárgyalás abban a perben, melyet a CEMO indított a polgármesteri hivatal iskolákért felelős igazgatósága ellen. Mint ismeretes, két évvel ezelőtt Horaţiu Lobonţ, a városháza iskolákért felelős aligazgatója az oktatási intézményekbe küldött körlevélben tiltotta meg a kétnyelvű feliratok kihelyezését.

Az illetékes vezető arra figyelmeztette az iskolaigazgatókat, hogy

mivel az épületek önkormányzati tulajdonban vannak, kizárólag a polgármesteri hivatal tudtával és beleegyezésével lehet feliratozni a folyosókat.

Lobonţ ugyanakkor pénzbírságot is kilátásba helyezett azon intézményvezetők esetében, akik nem tartják be az utasítását. A szikrát a volt 8-as számú általános iskolában, a mai Alexandru Ioan Cuzaban tanuló néhány román gyermek szülei robbantották ki, akik kifogást emeltek a CEMO-tól ajándékba kapott kétnyelvű feliratok kihelyezése ellen. Lobonţ megítélésében a magyar feliratok, teremelnevezések a marosvásárhelyi iskolákban feszültséget keltenek a magyarok és a románok között. A Cuzában nem csak hogy el kellett távolítani, de az iskola meg sem tarthatta őket.

– nyilatkozta 2015 nyarán egy városházi sajtótájékoztatón Horaţiu Lobonţ.

Az eltelt közel két esztendő alatt a polgármesteri hivatal egyetlen kétnyelvű feliratot sem helyezett el az iskolák folyosóira.

A megfélemlített igazgatók és tanárok közül pedig nagyon kevés az, aki lépni mer.

„Ha a városháza iskolaigazgatósága 2015-ben azt állította, hogy a termek és folyosók feliratozása rá tartozik, akkor oldja meg!” – válaszolta lapunknak Barabás Miklós, amikor a felperes követelményeiről kérdeztük.

Szigeti Enikő, a Civil Elkötelezettség Mozgalom vezetője

leginkább azt tartja sajnálatosnak, hogy a magyar képviseletet felvállaló és szinte kisajátító RMDSZ-ben városi szinten nincs „gazdája” a kétnyelvű feliratozási folyamatoknak.

A civil szervezet üdvözölte a Szabad Emberek Pártjának (POL) az iskolai kétnyelvűségre vonatkozó kezdeményezését, amelynek megvitatása a városi tanács csütörtöki ülésének a napirendjén szerepelt. A kezdeményező Radu Bălaş lapunknak nyilatkozva

teljesen természetesnek tartotta, hogy a vegyes tannyelvű iskolák belső falait kétnyelvű feliratok ékesítsék.

Az ülésen többen hozzászóltak a témához, többek között Dumitru Pavel PNL-s tanácsos, aki azt szerette volna tudni, hogy csak román és magyar feliratok lesznek, vagy a német tannyelvű iskolákban németül is ki lesznek téve a feliratok. Radu Balas azt mondta, hogy a határozattervezet a közigazgatási törvény alapján készült, s az kimondja, hogy ahol a kisebbség létszáma eléri a 20 százalékot ott lehet kitenni a táblákat. Természetesen ez nem azt jelenti, hogy a románon és magyaron kívül nem lehet kitenni német vagy akár roma nyelven, de a határozat erre a két nyelvre vonatkozik. Végül 13 igen (10 RMDSZ és 3 POL) szavazattal a határozatot elfogadták, Dumitru Pavel ellenszavazott, a többi román tanácsos tartózkodott.