Megszavazták az alaptörvény-módosítást: nyolc évig lehet valaki miniszterelnök Magyarországon

E nyolcéves időtartam számításakor az 1990. május 2. vagy azután betöltött miniszterelnöki megbízatást kell figyelembe venni.

Az alaptörvényben a kormányfői megbízatás megszűnésének eseteit is kiegészítették azzal, hogy

Törölték az alaptörvényből a Szuverenitásvédelmi Hivatal létrehozását megalapozó rendelkezést, amely úgy szólt: „az alkotmányos önazonosság védelme érdekében sarkalatos törvénnyel létrehozott, független szerv működik.”

Az alaptörvény záró rendelkezéseit is kiegészítették, itt szerepel, hogy a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványoknak (kekva) az állam által juttatott vagyona visszaszáll az államra.

Az alaptörvény módosítása szerint így a kekvák részére az állam által alapítóként, csatlakozóként vagy más jogcímen juttatott vagyon, illetve e vagyon hozama, valamint a mindezek helyébe lépett vagyon az alapítvány megszűnésekor ingyenesen az államra, mint általános jogutódra száll, továbbá

Azt is rögzítették, hogy a kekva alapítói jogait az állam gyakorolja, amely az alapítványt megszüntetheti. Arról is rendelkeztek, hogy a kekvák működésének, megszüntetésének, közfeladatai és egyéb feladatai ellátásának szabályait törvény határozza meg.

Az alaptörvény módosítása a kihirdetését követő napon lép hatályba.

Fidesz-frakció: az alaptörvény-módosítás nem a demokrácia kiteljesedését, hanem annak durva korlátozását jelenti

A Fidesz-frakció szerint nem a demokrácia kiteljesedését, hanem annak durva korlátozását jelenti az alaptörvény hétfőn elfogadott módosítása, ami nyolc évben korlátozza a miniszterelnöki megbízatás maximális hosszát. Az MTI-hez hétfőn küldött közleményben azt írták, az Országgyűlés tiszás többsége elfogadta az alaptörvény módosítását, amelyet a Fidesz-KDNP-frakció elutasított.

– írták. Hozzátették, hogy szerintük mindent elárul a jelenlegi kormány demokrácia-felfogásáról, hogy a kormánypárti többség a legnagyobb ellenzéki párt elnökét visszamenőleges hatályú alaptörvény-módosítással zárja ki a demokratikus versenyből.

„Ez példátlan az európai közéletben” – emelték ki.