Mégsem lehet Kossuth a Kossuth utca

Most már örökre így marad?

Többszöri halogatás, jogi csűrés és csavarás után a helyi tanács jogi képviseletét ellátó Kerekes Károly ügyvéd, parlamenti képviselő azon kérésének, hogy a pert helyezzék el Marosvásárhelyről, a Legfelső Semmítőszék 2009 októberében helyt adott. A tárgyalás színhelyéül a craiovai fellebbviteli bíróságot jelölték ki. Hétfőn végre sor került arra a tárgyalásra, amelyet a marosvásárhelyi bíróság által megsemmisített határozat ellen kezdeményezett a felperes, miután a bírói testület egy héttel korábban sorra elutasította az alperesek ügyvédjének úgynevezett történelmi indoklásait.

Mivel indokolják?

Kerekes Károlyt arról kérdeztük, mi lehet a craiovai döntés hátterében? „Nem ismerem a craiovai döntés indoklását, így hát kommentálni is csak bizonyos keretek között tudom. A megindokolt döntést valószínűleg hetek múlva kapom meg. Mindazok mellett, hogy a craiovai tárgyalás korrekt körülmények között zajlott le, nem adva lehetőséget Kossuth ellenes kirohanásokra, magyargyalázásra, mégis az az érzésem, hogy bizonyos körülmények hozzájárultak a döntés kimeneteléhez. Ugyanis az ellenfeleim minden lehető nyomásgyakorlási eszközt igénybe vettek az egész országban. Craiován nyomást gyakoroltak a bírákra a médián keresztül, újságokban, televízióban egyaránt, de megpróbálták a tárgyalóteremben is.

Számos internetes honlapon, így az ortodox egyházhoz közelálló szervezetek, tartalékos katonatisztek érdekvédelmi szervezeteik, újságírói szervezetek és sok más civil szervezet honlapján a tárgyalás előtti napokban készítették elő a hangulatot” – állítja Kerekes Károly.

Lehettek „külső” okok is?

– Nem hallgathatom el, hogy a csíkszeredai székelygárdás Csibi Barna „akasztásos” jelenete, meg más március 15-i elszólások nagy mértékben hozzájárultak a magyarellenes hangulatkeltéshez. Csibi Barna jelenete után, akkor, amikor amúgy is a román köztudatban mélyen meggyökeresedett Kossuth Lajos és Avram Iancu ellenséges viszonya, ember legyen a talpán az a román bíró, aki igazságosan, nem elfogultan dönt ebben az ügyben – véli a jogász-képviselő.

Gond lehet a sürgősségi eljárás?

Ezen túlmenően, mégis túl durva lenne, ha a Craiovai Táblabíróság azzal indokolná döntését, hogy az utcanév-változtatás román érdekeket vagy jogokat sért. Eltérően a legelső alapfokú döntéstől, amelyben ezt Marosvásárhelyen kimondták, az újratárgyaláskor hozott megyei törvényszéki döntés már csak procedurális hibákra hivatkozva tartotta törvénytelennek az utcanév-változtatást. Ha viszont a Craiovai Táblabíróság azért találná indokolatlannak, jogszerűtlennek a marosvásárhelyi tanács határozatát – mint ahogy tette a Maros Megyei Törvényszék –, mert azt sürgősségi eljárással fogadták el, akkor ez azt jelenti, hogy a bíróság bármikor visszaélő módon beleszólhat abba, hogy mi lehet és mi nem lehet sürgős, mi lehet és mi nem lehet időszerű egy önkormányzat számára. Ez akkor nem más, mint a helyi autonómia tagadása, a helyhatósági törvény előírásainak, az idevonatkozó európai uniós direktíva mellőzése. Hogy mi lenne a következő lépés? Amíg nem látom a megindokolt döntést, nem nyilatkozhatok érdemben – válaszolta Kerekes Károly.