
Az elsődleges cél a varjak megakadályozása abban, hogy fészket rakjanak. Képünk illusztráció
Fotó: Barabás Ákos
Aradon műbaglyokkal próbálják távol tartani a belvárosban szemetelő, hangoskodó varjakat, Sepsiszentgyörgyön viszont sikerült más módszerrel megoldani ezt a problémát.
2021. május 18., 17:192021. május 18., 17:19
2021. május 18., 18:592021. május 18., 18:59
Az önkormányzatnak a Rara Avis természetvédő egyesülettel van szerződése, a civilek
Kelemen László az egyesület vezetője portálunknak elmondta, elsősorban
A fészkeket már nem szabad leverni, hiszen a varjak védett madarak, mert bár nálunk sok van, világszinten csökken a számuk.
Fotó: Pál Árpád
Sepsiszentgyörgyön tíz évvel ezelőtt jelentek meg nagy számban a varjak, nemcsak a hangoskodtak, szemetet hordtak össze, hanem az élőhelyet is tönkretették, a fák ágait letördelték, az ürüléküktől pedig kiégett a gyep, az aljnövényzet. Évek óta küzdenek ellenük, egyre nagyobb sikerrel. Miután több módszert kipróbáltak, arra jutottak, hogy a madarak az embertől félnek leginkább, és mivel nagyon okosak, ezért
Tapasztalatunk szerint az ultrahangos riasztás, a ragadozómadarak hangja sem elég, hogy távol tartsa a varjakat – mondta Kelemen László, aki a műbaglyokat sem tartja jó megoldásnak, mert az intelligens madarak gyorsan rájönnek, hogy a műragadozó nem bántja őket.
Az egyesület tagjai minden nap járják a város utcáit, leginkább késő este és kora reggel, amikor a többi madár elvonul. Már néhány napos kihagyás is azzal járhat, hogy a varjak visszatelepednek. Ez történt tavaly év végén, amikor karácsonykor három napig nem riogattak, és máris megjelentek a rajok.
– összegezte Kelemen László.
A Cristian Mungiu rendezésében készült Fjord című, Norvégiában játszódó filmnek ítélte szombat este az Arany Pálmát a zsűri a 79. Cannes-i Nemzetközi Filmfesztiválon.
Felemelő és feltöltő az az összetartozás és szeretet, ami csak itt tapasztalható meg – vélik a zarándokok, akiket arról kérdeztünk, miért látogatnak évről évre a Nagy- és Kissomlyó-hegy közötti nyeregbe, a Hármashalom-oltárhoz pünkösdkor.
Az összmagyarság ünnepe, tízezrek találkozási pontja, „hazatérés” és még sorolhatnánk a csíksomlyói búcsú jelzőit. Újabb fotós összeállításunkban ezúttal a csíksomlyói búcsú arcait mutatjuk, akiken megakadt a fotósaink szeme és lencséje.
A búcsújárás elengedhetetlen kellékei a feszületek, zászlók, egyházi jelképek, amik tájékozódási pontként is szolgálnak a több százezres tömegben. Fotósaink képein mutatjuk az idei búcsú legszembetűnőbbjeit.
Az idei pünkösdszombaton is kegyes, sőt „túl kegyes” volt az időjárás a zarándokhoz, akik tűző napsütésben, nyárias melegben vehettek részt a búcsús szentmisén, Csíksomlyón. Fotókon mutatjuk.
Közösen csaknem 160 személynek nyújtottak orvosi ellátást a Hargita megyei mentőszolgálat és a tűzoltóság csapatai a csíksomlyói nyeregben. Ebben az évben kevesebb zarándok szorult segítségre, és ebben bizonyára a kedvező időjárás is közrejátszott.
A magyar, a székely és az ősi, a székelység megpróbáltatásaiban vigaszt nyújtó himnusz eléneklésével ért véget az idei csíksomlyói pünkösdi búcsú. A hegynyereg több százezer magyar zarándok hangját visszhangozta.
Újabb magyarellenes provokációval jelentkezett a csíksomlyói pünkösdi búcsú napján Mihai Tîrnoveanu, a Nemzet Útja (Calea Neamului) nevű román nacionalista szervezet elnöke.
A hithez, a családhoz és az örök keresztény értékekhez való hűség megőrzésére buzdította a zarándokokat Székely János, szombathelyi megyés püspök, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke, a Csíksomlyói búcsú idei szónoka.
Mozgalmas éjszakájuk volt a segesvári tűzoltóknak: néhány órán belül egy tűzesethez, valamint egy közúti szerencsétlenséghez is riasztották őket. A balesetben két felnőtt és két gyermek sérült meg.
szóljon hozzá!